Igencsak nagy területi szórást mutat a magyarországi lakásboom, ami ráadásul tovább növelte az amúgy is meglévő területi egyenlőtlenségeket. A KSH legfrissebb, Tér-Kép 2018 című kiadványa a megyénkénti és járásonkénti adatokat tette térképre.

Az elmúlt évben az országban összesen 17 681 új lakás épült (közel fele Budapesten és Pest megyében), 23 százalékkal több, mint 2017-ben. A 10 százalékos csökkenés ellenére továbbra is kiemelkedő volt Győr-Moson-Sopron megye részesedése, ahol az új lakások 14 százalékát vették használatba.

Kapcsolódó

A 2014-2018 között épült lakások száma a 2018. végi lakásállomány 1,3 százalékát adta. Átlag feletti arány főként Budapestet és tágabb agglomerációját, Győr-Moson-Sopron megye döntő részét, valamint a Balaton térségét jellemezte, ugyanakkor legalább 30 járásban nullához tendál a számuk.

Tízezer lakosra országos átlagban 18 új építésű lakás jutott 2018-ban, a főváros egyes kerületeiben, Pest megye jelentős részén, illetve Győr-Moson-Sopron megye és a balatoni térség néhány járásában ennek azonban többszöröse (Budapest IX. kerületében 109, a Fonyódi járásban 96, a Győri járásban 71 darab).

Az átlag hetvenszeres különbséget rejt a két szélső érték között, közel 40 járásban ugyanis 0 és 1,5 közé esik a 10 ezer lakosra jutó új lakások száma.

A 2018-ban épült lakások átlagos alapterülete országosan 99 négyzetméter volt. A legnagyobb alapterületű lakásokat a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld egyes térségeiben, illetve az ország északkeleti részében építették. Az építések súlya országosan eltolódott a vállalkozások felé, 2018-ra az előző évi 49 százalékról 53 százalékra emelkedett, ennek hátterében elsősorban a fővárosi lakásberuházások élénkülése állt.

Budapesten évek óta meghatározó (2018-ban 77 százalék) a vállalkozói lakásépítések aránya, a községekben a természetes személyek domináltak hasonló arányban az építtetők között.

A lakásállományon belül évek óta nő a négy és annál több szobás lakások aránya, 2018-ban országosan meghaladta a lakások egyötödét. A lakásnagyságot illetően a főváros (a vállalkozói lakásépítéssel összefüggésben), illetve az ország keleti részén főként az alföldi járások maradnak el a leginkább az átlagtól.

Kép: Napi.hu

A lakásállomány gyarapodása és a népességfogyás következtében a laksűrűség csökkent, 2018 végén országosan száz lakásra 219 lakó jutott.

A laksűrűség a fiatalabb korösszetételű és a magasabb termékenységű térségekben, a fővárosi agglomerációhoz tartozó, valamint az északkeleti járásokban magasabb az átlagosnál, összefüggésben a nagyobb családmérettel.

Kép: Napi.hu

2018-ban tovább nőtt a lakáspiaci adásvételek száma, 163,7 ezer (ebből 154,6 ezer használt) lakás cserélt gazdát. Az élénkülő kereslet mellett az árak is tovább emelkedtek, a fővárosban és több Pest megyei járásban kiugróan magasak a négyzetméterárak.

A használt-lakás-piacon nőttek a területi árkülönbségek, amihez a lakásállomány összetételének települési és regionális különbségei is hozzájárultak.

A budapesti használt lakások átlagos négyzetméterára 2018-ra (508 ezer forint) már közel 6-szorosa volt a községbeliekének (87 ezer forint), de a megyeszékhelyeken és a kisebb városokban kialakult négyzetméterenkénti átlagár (244 ezer és 170 ezer forint) is számottevően elmaradt a fővárositól.

A járási szintű árak még nagyobb szakadékról - akár 30 szoros különbségről  - tanúskodnak.