Az elmúlt években az alacsonyabb jövedelmű háztartások számára a lakástakarékpénztár jelentette az egyetlen kis összegű, könnyen hozzáférhető, rövid futamidejű és kiemelt hozamot biztosító lakáscélú előtakarékossági lehetőséget, amely a 30 százalékos állami támogatás megszűnésével egyik napról másikra elvesztette jelentőségét. A 22 éve működő, jelenleg is 1,5 millió élő szerződéssel rendelkező rendszer ilyen drasztikus és alternatíva nélküli kivezetése elfogadhatatlan és kiemelten sújtja a nehéz lakhatási körülmények között élőket - hangsúlyozza a Habitat for Humanity.

A lakástakarékot már havi ötezer forint befizetésével is el lehetett indítani és egészen húszezer forintos havi összegig ki lehetett használni a teljes állami támogatást. Másik előnye a minimálisan 4 éves futamidő volt, ami könnyebben belátható időtáv egy lakáscélú hitel 5-10 vagy akár 20 éves futamidejénél. Mindezek mellett a kedvező kamatozású lakáscélú hitel felvételét, akár előtörlesztését is támogatta a konstrukció, ami egyben önerőként is funkcionált, ez pedig megint csak az anyagilag kitettebb helyzetben élőket segítette. Nem utolsó sorban erősen tanító szerepet is betöltött, előtakarékosságra, tervezésre, öngondoskodásra adott lehetőséget.

Állami támogatás nélkül azonban elveszti legfőbb előnyét. Ráadásul nem csak kisgyermekes családok, hanem egyedülállók, párok, sőt társasházak is élhettek ezen előtakarékossági konstrukció minden előnyével, a közös épületrészekre felvett hitel törlesztésére, korszerűsítésre vagy felújításra is használható volt.

Nem volt igazi probléma a kormány indoka

Ma Magyarországon a lakásállomány rendkívül rossz állapotú, másfélmillió ember él olyan lakásban mely túlzsúfolt, esetleg beázik, nincs benne wc, vagy sötét. Továbbá a lakások 80 százaléka nem felel meg a korszerű műszaki, illetve hőtechnikai követelményeknek" (NFM 2015, 11.). A Habitat ezért egyáltalán nem látja problémának, hogy a lakástakarékokat nem fordították "kellő mértékben" lakásvásárlásra, bár ehhez tartozik, hogy az elérhető adatok alapján az utóbbi években nőtt a lakásvásárlása fordított részarány is. Az ltp betétek belátható, négy éves, illetve hitelfelvétel (tehát kockázatvállalás) nélküli konstrukciója pont a lakásfelújításra nyújtott tökéletes finanszírozást.

A korszerűsítés állami támogatása annyira kiszámítható, mint a lottó ötös

A lakástakarékok állami támogatásának megszüntetésével eltörölték az utolsó elérhető és kiszámítható forrást, amely hozzájárult a rendkívül rossz állapotú lakások felújításához, és közvetve ugyan, de akár energiahatékonysági beruházásokra is ösztönözte a lakosságot. A lakhatással kapcsolatos beruházások hosszútávú tervezést igényelnek, ám mind az energiahatékonyságot javító beruházásokat segítő "Otthon Melege Program" kiszámíthatatlanul megjelenő, és szintén csak a tehetősebbek számára elérhető, utófinanszírozott támogatási formája, mind a lakástakarékpénztárak két nap alatt történő megszüntetése rendkívül visszaveti a háztartások beruházási kedvét. Ez nem is meglepő, hiszen a korszerűsítésre fordítható állami támogatások kezdenek nagyjából annyira kiszámíthatóvá válni, mint a lottó ötös.

A szervezet évek óta szorgalmazza egy egységes, átfogó lakáspolitika megalkotását, mely kezelni tudná a jelenlegi súlyos lakásszegénységet - amely jelenleg Magyarországon 2-3 millió embert érint -, valamint csökkentené a szociális különbségeket. Azt, hogy erre továbbra sincs kormányzati szándék, jól jelzi, hogy a mostani törvénymódosítást két napon belüli átpréselték a törvényalkotás teljes folyamatán. A 21 éves rendszer egyik napról a másikra történő drasztikus megváltoztatása aláássa a jogbiztonságot, a folyamatból kimaradt az előzetes felmérés és értékelés, a szakmai - társadalmi egyeztetés, valamint az átfogó hatásvizsgálat - írja a Habitat for Humanity.

A támogatások 10 százalékát osztják szét szociális alapon

Magyarországon a lakhatásra fordított közpénzek döntő többsége a tehetősebb családokat és új otthonok építését támogatja. Hiányzik a szociális védőháló, a lakhatás terhét csökkentő központi támogatások jó részét kivezették a rendszerből. Az állami költségvetésen belül egyre kisebb a szociális helyzet alapján célzott közvetlen támogatás összege. Jelenleg a teljes ráfordítás (285 milliárd forint) kevesebb mint 10 százaléka. Néhány szigetszerű, helyi szintű intézkedésen kívül nincs olyan kormányzati szándék és célzott, átgondolt beavatkozási terv, amely a lakhatási szegénység sokrétű problémájára választ adna.

Bár az ltp állami támogatása sem volt szociálisan célzott, a jelenlegi túlfűtött albérletpiaci és lakáspiaci környezetben mégis szélesebb társadalmi rétegek számára tette lehetővé a biztonságos(abb), olcsóbb és jobb minőségű lakhatást, a hitel önrész előteremtése illetve (akár energiahatékony) felújítások révén.

Megszüntetésével a kormány a kizárólag saját lakástulajdonhoz jutást szem előtt tartó és az új lakások vásárlására és építésére ösztönző csok és nok irányába tolja embereket, egyben népesedéspolitikai eszközként kezeli a lakáspolitikát, egyre inkább kizárva ezzel a korszerűsítés és felújítás lehetőségét, valamint az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat.

Nem is beszélve az egyedülállókról és a gyermektelenekről, akik a csokos rendszerben választhatnak aközött, hogy teljes mértékben elesnek az állami támogatástól, vagy esetleg - amennyiben lehetőségük van erre - gyereket "ígérnek" az államnak, ami ugyanakkor a gyermek meg nem születése esetén súlyos adósságba taszíthatja a háztartást.

Hiányozni fog

Az népszerűségét elveszítő ltp konstrukció hiányozni fog a piacról, s nem látszik  átgondolt koncepció arra, hogy mivel kívánják betölteni ezt az űrt. Mint írják, a Habitat for Humanity üdvözli a Bankszövetség kezdeményezését a szakmai egyeztetés szükségességéről, valamint szorgalmazza a szociálisan célzott, lakhatási terheket érdemben és fenntartható módon csökkentő, a lakosság számára közvetlenül elérhető állami támogatások arányának növelését.