A családok éves rezsiköltsége gyakran meghaladja az egymillió forintot, amelynek jelentős részét a fűtés és hűtésre fordított költség teszi ki. A Knauf Insulation egy korábbi felmérése szerint Magyarországon ugyanis az épületek 60-70 százalékában nincs megfelelően szigetelve sem a tető, sem a födém. Az Európai Unióban átlagosan a végsőenergia-fogyasztás 40 százalékát fordítják épületek üzemeltetésére, míg hazánkban ugyanez 50 százalék volt 2022-ben az ország éves energiamérlege alapján. 

Magyarország nem véletlenül a Nemzeti Energia- és Klímatervében célul tűzte ki, hogy a végső-energia felhasználása 2030-ban ne haladja meg a 2005-ös értéket. Ezért 2021. január 1-től egy új szakpolitikai eszközt vezettek be, az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) rendszert. A rendszer lényege, hogy az erre kötelezetteknek, azaz az energia és üzemanyag kereskedelmi vállalatoknak olyan intézkedéseket kell bevezetniük, amelyek arra ösztönzik a fogyasztókat, hogy energiát takarítsanak meg. Ezeket a megtakarításokat Hitelesített Energiamennyiségekkel (HEM), azaz hitelesített energia megtakarítási tanúsítványokkal kell igazolniuk.

Kapcsolódó

A HEM rendszer keretében az energiahatékonyság növelésére irányuló projektek száma jelentősen megnőtt. Így került a képbe a födémszigetelés, amellyel viszonylag olcsón elég nagy energiamegtakarítást lehet elérni. Sok piaci szereplő vált érdekeltté abban, hogy ilyen típusú energiamegtakarítási intézkedésekre ösztönözzék a lakosságot, mert ez egy kifejezetten jó üzlet. Különösen ott volt nyereséges ez a modell, ahol olcsóbban volt megvalósítható a HEM előállítása, mint annak a piaci ára. Éppen ezért sajnos sok esetben a kivitelezés minősége nem volt megfelelő pontosan a fent felsoroltak miatt. 

Az ingyenes padlásfödém-szigetelési akciók, amelyek a családi háztulajdonosok számára eddig megoldást nyújtottak, most új kihívásokkal néznek szembe. Az új kormányzati intézkedések és rendeletek szigorítása valószínűleg megnehezíti a korábbi támogatási formák fenntartását, de mégis a leggyorsabban megtérülő energiahatékonysági beruházás marad. 

A korábbi 25 cm-es üveggyapot-vastagság helyett minimum 30 cm lesz az elvárás. Új követelményként került be a kétrétegű fóliaterítés, a szigetelés alatt egy párazáró fólia, majd, a szigetelés felett, egy porosodást gátló, páraáteresztő fólia kötelező elhelyezése is. Ezen termékek anyag- és többletmunkadíj-ára megközelítőleg 500 Ft négyzetméterenként, ami 50 ezer forintos költségnövekedést eredményez. Az üveggyapot táblás, tekercses, vagy fújható hőszigetelésre páraáteresztő fólia nem teríthető le a hőszigetelő anyagon való járkálás, azaz a hőszigetelő anyag hőszigetelési képességének rontása nélkül.

A rendszer szigorítása nem jelenti azt, hogy a családiház tulajdonosok a jövőben ne kapnának rendkívül kedvező ajánlatokat házuk födémszigetelésére, de az ingyenesség szinte biztosan megszűnik.  Ez azt is fogja jelenteni, hogy amennyiben fizetni kell érte, egyrészt sokkal mérsékeltebb és kiegyensúlyozottabb lesz a jövőben a kereslet, másrészt a minőségi elvárás is lényegesen nagyobb lesz, így a nem megfelelő szakmai tudással rendelkező kivitelezők ki fognak esni a rendszerből.