Mivel a 2016 nagyon rosszul sikerült, így alacsony volt a bázis, ami jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy 2017-ben látványos bővülés menjen végbe az építőiparban. Emellett az uniós forrásokon alapuló beruházások és az épületépítések, ezen belül a lakásépítések adják az ágazat motorját - kommentálta a friss adatokat Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője.
A következő időszakban folytatódhat a növekedés az ágazatban, a hó végi rendelésállomány novemberben 110 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Főként az egyéb építményeknél volt látványos az emelkedés: közel 162 százalékos volt a növekedés.
Németh szerint egyre több olyan tényező van azonban, amelyek visszafoghatják a növekedést. Egyrészt önmagában a munkaerőhiány is gondot jelent az ágazat szereplői számára és az ebből adódó drágulás szintén akadályozhatja a növekedést. Másrészt gondot jelenthet a kedvezményes lakásépítési áfa sorsa, ha ugyanis a kedvezményt nem hosszabbítják meg, akkor a jövőben visszaeshet a lakásépítési kedv.
2017 egészében 28 százalékkal nőhetett az építőipar teljesítménye, majd 2018-ban 18 százalékos dinamika várható - mondta Horváth András, a Takarékbank Zrt. elemzője. A növekedéshez egészséges szerkezetben mind a magán, mind a kormányzati szektor beruházásai kiegyenlítetten hozzájárulnak, mivel utóbbi erőteljesebben az egyéb építmények kategóriában képviselteti magát, ami mellé immár az épületek építése is felzárkózott.
A fellendülésre érdemi kockázatot a fellépő szakemberhiány jelenthet, ám ez elsősorban a béremelési versenyben kevésbé részt venni tudó mikrovállalkozásokat érinti. Az utolsó negyedéves munkaerő piaci statisztikák viszont ezt nem feltétlenül igazolják, mivel ismét kiugró, 34 ezer fős bővülést mutat az építőipar létszáma az előző évhez képest és így már 317 ezren dolgoznak a szektorban. Ez továbbra is elmarad a válság előtti 330 ezer fős létszámtól, azonban a gépesítés foka jóval magasabb a jelenlegi építőiparban, mint 10 éve - fogalmazott a szakértő.
Elképzelhető, hogy a 2017-es év a 2015-ös csúcshoz hasonló eredménnyel zárul, vagy akár meg is haladhatja azt. Ugyanakkor fontos különbség, hogy 2015-ben lényegében az állami és európai uniós forrásból indult fejlesztések húzták az építőipart, míg 2017-ben a privát beruházások, ezen belül is a lakásépítések nagyban hozzájárultak a bővüléshez - véli Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, aki szerint 2018-ban 20-25 ezer lakás épülhet a jelenlegi kilátások alapján.
Az adóbizonytalanság arra ösztönözheti az iparág szereplőit, hogy megfeszített tempóban végezzék a kivitelezési munkálatokat, hogy a lakásokat még 2019. december 31. előtt át tudják adni, mert így nem kockáztatják a 2020-tól újra életbe lépő 27 százalékos áfakulcs áremelő hatását - állapította meg Földi Tibor, a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia Zrt. vezérigazgatója. Ez a felfokozott tempó paradox módon szintén a költségek és az árak emelkedésének irányába hat, hiszen tovább csökkenti az amúgy is szűkös építőipari termelői kapacitásokat és növeli a munkaerőhiányt.
A szakember szerint félreértés, hogy a lakásépítési boom volna a felelős kivitelezési árak felfutásáért. A statisztikai adatok azt mutatják ugyanis, hogy a döntően út-, vasút- és sportlétesítmény-fejlesztéseket is magába foglaló egyéb építmények építése sokkal gyorsabban nőtt tavaly, mint az épületek építése.
Fotó forrása: Shutterstock