Az építőipar tavaly nyár óta tartó lendülete nagyon szórtan jelentkezik a piaci szereplőknél mind a munkaellátottságban, mind a jövedelmezőségben - kommentálta a legfrissebb statisztikát Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) alelnöke. Mint fogalmazott, az idei jelentős bővülést főként a tavaly év végén megkötött nagy értékű szerződések feladatai húzzák, amelyek teljesítésében az építőipar döntő hányadát kitevő mikro- és kisvállalkozások nem, vagy csak sokadik alvállalkozóként vehetnek részt, mert az a szegmens, amely őket közvetlen megbízásával generálkivitelezői vagy fővállalkozói szerepbe hozhatná, továbbra sem mozdul.

A magyar kis cégek piaca nem bővül úgy, mint a nagyobb vállalkozásoké, és mint ahogy ez az aggregált számokból látszik. Erre nagyon oda kell figyelni, és arra is, hogy az épületek építésére kötött szerződések állománya éves alapon 88 százalékon áll, azaz 12 százalékot csökkent - hangsúlyozta Koji. Az ÉVOSZ alelnöke az uniós beruházásokra utalva kiemelte, ahhoz, hogy az új költségvetési ciklus forrásaiból már jövőre részesülhessünk, kellenek a projektek, el kell kezdeni a pályázatok kiírását és az egész folyamatot, mert az építőipart láthatólag csak a brüsszeli finanszírozású beruházások táplálják.

Mélyül a szakadék

A legújabb számok az ágazat teljesítményének bővülése mellett a két fő építési cél, vagyis az épületépítés és az egyéb építmények építése, azaz a magas- és a mélyépítés kilátásai között mélyülő szakadékot is mutatják - hívja fel a figyelmet Petz Raymund, a GKI ügyvezető igazgatója. Míg a termelési eredmények év/év alapon mindkét területen növekedtek, a jövőt mutató szerződésállomány az épületek építését illetően a tavalyi alacsony, és akkor is éppen csökkenőben lévő bázis alá süllyedt 12 százalékkal, az egyéb építményeknél viszont 90 százalékos az emelkedés a tavalyhoz képest is, amikor ez az alszektor szintén erősödő trendet követett. Tehát az a mozgás, amelyet a magasépítésben az uniós forrásokból megvalósuló oktatási és egészségügyi intézmények építéséhez kapcsolódott, nem tűnik tartósnak a megrendelésállomány csökkenéséből. Ez rossz hír az ebben érdekelt kivitelezőknek és az építőanyag-gyártóknak is. A mélyépítők megbízásainak közel megduplázódása azonban ennek az alszektornak a következő 2-3 évre is masszív növekedést jósol - tette hozzá Petz.

A GKI egyébként arra számít, hogy 2015 az uniós források kifizetésében csúcsot jelent majd, amelyet egy hullámvölgy követ a rákövetkező 2-3 évben, a 2018-19-es következő boom-ig. Erre az időszakra fel kell készülni, hogy az ágazat ne szenvedjen el egy újabb, komoly visszaesést. A legjobb lenne, ha 2015-re sikerülne a magánberuházásokat felpörgetni, amelyek az EU-s forrást ugyan nem pótolhatják teljes egészségben, de csökkenthetik a visszaesés mértékét - vélte Petz. Ugyanakkor az irodapiacon és a kereskedelmi ingatlanpiacon erre nem lát sok esélyt a jelentős mennyiségű kihasználatlan kapacitás miatt, valószínűbbnek tartja az ipari épületek iránti igény növekedését és ezek építését.

Mennyire lesz tartós a fellendülés?

Érdemes árnyalni az építőipar szárnyalását taglaló értékeléseket, a kép ugyanis borzasztóan vegyes - jegyezte meg lapunk kérdésére a friss statisztika kapcsán Nagyiványi András, ÉVOSZ alelnök, a VIV Zrt. vezérigazgatója. A statisztikában leginkább a "vonalas" létesítmények, vasút- és villamos rekonstrukciók eredményeit jelennek meg, általános értelemben vett óriási fellendülésről azonban nem beszélhetünk, mert a klasszikus építőipari területek, a magasépítés erősödése még jócskán elmarad a kívánatostól  - emelte ki Nagyiványi.

Ugyanakkor a tavalyi év közepe óta elindult emelkedő trend mindenképpen érezhető, bizonyos jelek azonban arra utalnak, hogy a folyamat nem lesz tartós - erősített meg a szakértő. Ahhoz, hogy az új uniós költségvetési ciklusban is időben jöjjenek a pénzek, már előkészített, beterjesztett vagy elfogadtatott projektekre lenne szükség, ezek nélkül 2015 közepétől újra nehéz helyzetbe kerül az idén a tavalyinál várhatóan jobban teljesítő szektor - figyelmeztetett a VIV Zrt. vezérigazgatója.