Az emberi civilizáció komplex és bonyolult ökoszisztémájában olyan sokoldalú kapcsolatrendszerek épültek ki, hogy az ebbe belépő MI hatását még képtelenek vagyunk teljes volumenében felfogni és értelmezni. Az elmúlt évek hihetetlen tempójú digitális forradalmában olyan fogalmak jelentek meg, mint a felhőalapú számítástechnika, vagy az IoT-rendszerek, amelyek az adatelemzéseket más dimenzióba helyezik, hiszen lehetővé teszik a szakemberek számára, hogy a döntésmechanizmusokban szintet ugorjanak.
Az ingatlanpiacon számtalan módon hasznosíthatjuk az adatokat, kapott mintákat és elemzéseket. Az ingatlanpiaci vállalatok egyre több piaci adathoz férhetnek hozzá, és kihasználhatják a technológiákat az épületek hatékonyságának növelése és a kockázatok csökkentése érdekében. Ezek pedig végső soron a befektetések és a portfóliók teljesítményének optimalizálására is lehetőséget biztosítanak.
Többek között a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia lehetőséget teremt arra, hogy a kereskedelmi ingatlanoknál a befektetési társaságok, alapkezelők elemezzenek egyes ingatlanokat, hogy melyek lehetnek az elkövetkezendő évek legjobb befektetései. Információkat gyűjthetnek a piaci helyzet, az üzemeltetés, a bérlői érdeklődés és az előttünk álló társadalmi-gazdasági élet kihívásait figyelembe véve, ezek alapján pedig döntéseket készíthetnek elő.
Nem véletlenül a nagy globális tanácsadó cégek is gőzerővel fejlesztik az informatikai rendszereiket, adatplatformjaikat, speciális startup vállalkozásokat vásárolnak fel és integrálnak a saját adatalapú tevékenységi köreikhez.
Számtalan felhasználási terület
Mind a lakáspiacon, mind a kereskedelmi ingatlanoknál egyre több lehetőséget látnak a szakemberek, amelyek folyamatosan épülnek be a mindennapi használatba. Az irodatervezésben az MI akár több száz változót is figyelembe vehet, hogy olyan terveket tegyen le az asztalra, amelyek a legjobban illeszkednek az adott céghez és a dolgozói közösségéhez.
A virtuális valóság az irodatervezés során is egyre fontosabb szerepet kap, hiszen ezek segítségével szemléletesen láthatjuk, hogy mi is épül valójában.
Sőt, egy napon akár interaktív AR-elemeket (augmented reality – kiterjesztett valóság) is láthatunk az irodákban, amelyek segítségével megismerkedhetünk a közösségi munkaterületekkel vagy az épületen belüli étel- és italárusítókkal. Emellett a 3D-s megoldások segítenek döntéseket hozni az alaprajzok újrakonfigurálásával kapcsolatban és tájékozódni a látogatóknak az irodaházakban, még mielőtt megérkeznének.
Az okosotthon-alkalmazások pedig a privát szféránkat alakítják át. Általában négy fő kategóriába sorolhatók:
- biztonsági rendszerek,
- energiagazdálkodási rendszerek,
- egészségügyi rendszerek,
- valamint a lakók kényelmét szolgáló alkalmazások.
Ezek között a legismertebbek a világítást, a hűtést/fűtést és például az árnyékolást szabályozó alkalmazások. De már számtalan egyéb funkció is rugalmasan elérhető és integrálható ezekbe a nyitott rendszerekbe, így például multimédiás eszközök vagy éppen okos háztartási gépek is a hálózatba kapcsolhatók.
Az összekapcsolt IoT-eszközök többek között az épületek hatékonyságának növelését, biztonságát, az energiaköltségek csökkentését és a környezeti károk minimalizálását támogatják az érzékelők és a jelzőrendszer segítségével.
Az érzékelőknek köszönhetően az okos épületek dinamikusan reagálnak a lakók jelenlétére, optimalizálva ezzel az energiaköltségeket, vagyis folyamatosan tanulnak és fejlődnek. Emellett az ott tartózkodók számától vagy éppen a különböző jogosultságoktól függően szabályozzák a bejutást az épület különböző helyiségeibe a szolgáltatásokat nyújtók számára.
A logisztikai parkok és ipari gyártócsarnokok is hihetetlen változáson mennek keresztül, a digitális megoldásaikban a robotika és az intelligens árukészletezési rendszer előtérbe kerül. A smart megoldások sokkal személyre szabottabb szolgáltatásokat kínálnak a szállodákban is, hiszen például a vendégek beállíthatják a hőmérsékletet és a világítást, de a szobaszervizt is sok helyen a virtuális térbe terelték. A pandémia óta a szállodák olyan technológiákat is elkezdtek alkalmazni, mint a kiterjesztett és a virtuális valóság.
Hatalmas a tempó
A MI szerepe nem csak lehetőségeket kínál a globális társadalmi-gazdasági élet számos területén, hanem félelmeket is generál, sokan féltik a munkájukat, tartanak attól, hogy a privát zónájukba beléphetnek a digitalizáció legújabb vívmányai és még sorolhatnánk a hatásokat. Egyre több nemzetközi konferencián a szakértők sürgős feladatnak nevezik a mesterséges intelligencia jelentette potenciális kockázatok felismerését és kollektív kezelését. A rizikótényezők közé tartoznak többek között a kiberbiztonsági, a biotechnológiai és a dezinformációs kockázatok.