2024-ben részben magához tért az ingatlanpiac, de a lakásdrágulás ütemében nagy eltérések tapasztalhatók az országon belül, hatalmas a szakadék a legolcsóbb és a legdrágább ingatlanok négyzetméterára között, foglalta össze a lakáspiac évét Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Ráadásul pénzesőt hozhatnak az ingatlanpiacra a jövő tavasszal az állampapír-piacról és az önkéntes nyugdíjpénztárból felszabaduló összegek. A terézvárosi Airbnb-népszavazás azonban még zavart kelthet a rövid távú lakáskiadás piacán, sőt, az albérletárak esetleges állami szabályozása, a lakáspolitika változásai, és az e-ingatlan-nyilvántartás átírhatják a játékszabályokat is.
Rosszul áll az energetika szénája
A lakáspiacon azonban nem csak a felújítottság mértéke, hanem az energetikai jellemzők is fontos mérőszámnak tekinthetők. Még mindig erőteljes energetikai fejlesztésre szorul a hazai családiház-állomány, hiszen azok közel annyi károsanyag kibocsátásért felelősek, mint az összes személygépkocsi az országban.
Magyarországon a körülbelül 2,8 millió családi házból megközelítőleg 1,5 millió ingatlan energetikai besorolása GG vagy HH, ami átlag alatti vagy gyenge kategóriát jelöl. Az ingatlanok csupán 3-4 százaléka tartozik korszerű vagy annál jobb kategóriába, hangsúlyozta Czakó Csaba, a LEHEL Projektmenedzsment ügyvezetője.
Ha Magyarország 2050-re el akarja érni a klímasemlegességet, ahhoz elengedhetetlen a hazai ingatlanok korszerűsítése. Ehhez edukációra, tudatos és hatékony felújításokra, illetve ösztönző programokra van szükség. Utóbbira jó példa az Otthonfelújítás Program.
Mi lesz az ingatlanközvetítőkkel?
A konferencián természetesen az ingatlanközvetítői jövőkép is szóba került. A szakmát érintő legfontosabb problémák közé tartoznak a hamis ígéretek és etikátlanságok, a hibás toborzás és árazás a közvetítők részéről, hiszen a korrekt árazás és az őszinteség az ügyfelekkel a legfontosabb a sikeres munkavégzés érdekében.
Ami a szakmaiságot jelenti, nem lehet állandó kirakati elem az ingatlanközvetítő irodák ablakában a munkatárskeresés, és nem lehet azt toborzásnak nevezni, ha tíz érdeklődőből tízet felvesznek
– fogalmazta meg kritikáját Balla Ákos, a Balla Ingatlan tulajdonosa.
A karrierje kezdetén mindenki mennyiségi munkát végez, majd idővel a tanácsadók egyre inkább a minőségre helyezhetik a hangsúlyt, és ezért akár kevesebb ügyfelet is érdemes vállalni. Egyre több tudást, know how-t adnak tagjaiknak a jó irodák, egyre több lehetősége van az induló közvetítőknek képezni magukat. Hiába negatív a megítélése az ingatlanosoknak, az elmúlt 10-15 évben rengeteget fejlődött a szakma, az újonnan érkezőknek már sokkal magasabb mércét kell megütniük a sikerhez.
Mi lesz az újlakásokkal?
A lakáspiac és a megújuló állami lakáspolitika szempontjából fontos szegmenst képviselnek az újépítésű ingatlanok. Kiss Gábor (Metrodom) és Görög Áron (Cordia) szerint a kamatkörnyezet, a romló kilátások és a bizonytalanság rányomta a bélyegét a tavalyi évre, a gazdaság és a fogyasztás zsugorodott. Ehhez képest egy nagyon erős visszarendeződés történt 2024-ben.
Éledezik a lakáspiac, növekedésnek indultak a tranzakciószámok, aminek az ingatlanközvetítők is örülhetnek. 2025 kilátásait meghatározza a Prémium Magyar Állampapír tavasszal esedékes kamatfordulója, amely a 2023-as 17%-os infláció után jövő február-márciusban fizet majd magas kamatot.
Akinek fontos a környezettudatosság, a zöldítés, az alacsonyabb rezsi, az energiahatékonyság, az nagyon nagy eséllyel az újépítésű piacon tudja megtalálni a számításait. Ráadásul már a lakók jobban be tudnak kapcsolódni a közösségi életbe, széleskörű szolgáltatásokat tudnak igénybe venni. Többek között az adott lakóparkban akár klubház, coworking iroda, játékzóna, wellness, medence és sétányok is megtalálhatók, sőt, üzlethelyiségek, kiegészítő szolgáltatások szintén helyet kaphatnak.