Immár az ötödik válságos évet zárta 2015-tel a magyarországi lakásépítés. Az újlakáspiac leépülése 2010-ben gyorsult fel drámaian, amikor az előző időszak évi 30 ezer használatbavételi engedélyéről hirtelen 20, majd 10 ezret alig meghaladóra csökkent a számuk, s ezt is csak további egy évig sikerült tartani. Azóta évente összesen 7-8 ezer lakás épül országszerte, ezzel a tempóval pedig 500 év alatt újulhat meg a lakásállomány.

Ekkora volumennél nincs értelme részletesebb, területi adatokat elemezni, meghatározó trendeket keresni, hiszen egy-egy projekt önmagában jelentős torzító tényező - mondta a Napi,hu-nak Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója. Budapest szerepe változatlanul jelentős, tavaly a lakások több mint negyede, majd' kétezer lakás itt épült, Pest megyében csaknem 1500, Győr-Moson-Sopron megyében 1200 használatbavételi engedélyt adtak ki a hatóságok.

Kapcsolódó

A többi megye néhány százas lakásterméséből Komárom-Esztergom, Tolna és Nógrád megye "lóg ki" 100-nál is kevesebb új lakással, de míg az első kettőben éppen hogy csak 100 alatti a mennyiség, Nógrád megyében egy év alatt összesen 29 lakást, illetve családi házat hoztak tető alá.

Lakásépítés 2008-2015
ÉvÚj lakások száma
200836 075
200931 994
201020 823
201112 655
201210 560
20137 293
20148 358
20157 612
Forrás: KSH

Jó, hogy több az engedély, de mikor lesz belőle lakás?

Elméletben jól jelzi a várható trendeket az építési engedélyezés, de ma már a kétezres évek közepén megszokottnál jóval több idő telik el az engedély és a megvalósulás között, ráadásul kiszámíthatatlan is ez a periódus, mert az ezzel foglalkozó modellszámítások a válság alatt összeomlottak - mondja Petz. Például hiába volt 2014-ben csaknem 30 százalékkal több az építési engedély, mint 2013-ban, a jelek szerint ebből szinte semmi nem valósult meg 2015-re.

Így ment tönkre az építőanyag-ipar

A lakásépítés zuhanása nyomán az építőanyag-ipari termelés 2007-2013 között a felére zsugorodott, ebből visszakapaszkodott valamennyit az elmúlt két évben, de még nincs belátható közelségben a leállított gyárak újraindítása. (A 2008-as, folyó áron számolt, hazai gyártóktól származó, belföldön forgalmazott építőanyagok értéke 396 milliárd forintról  2014-re 193 milliárd forintra olvadt. Az import ezalatt 204 milliárdról 278 milliárdra, az export 218 milliárdról 319 milliárdra nőtt.)

Nagyon sok még a kihasználatlan kapacitás

Az ágazat a GKI számai szerint 2016 januárjában kapacitásai 72 százalékán "pörgött", jóval a feldolgozóipar egészét jellemző 81 százalékos kihasználtság alatt. Bőven van tehát tartalék a rendszerben a várt élénkülés kiszolgálására, kapacitásbővítő beruházások indítása nélkül is. Egy évvel ezelőtt lényegében ugyanekkora, 74 százalékos leterheltséggel dolgoztak a gyártók.

Pozitív várakozásai ellenére az üzemek újraindítására Kató Aladár, a Magyar Téglás Szövetség elnöke sem számít. A téglagyárak kapacitásainak kétharmadát elvitte a válság, ám újraindításokra még akkor sem lesz szükség, ha 2016-ra megduplázódna a lakásépítés volumene - mondta lapunknak Kató. A szakember idén 16 ezer, jövőre akár 23-25 ezer használatbavételi engedéllyel kalkulál, ha az ingatlanfejlesztők is beindítják a "parkolópályás" projektjeiket. A duplázódás azzal járhat, hogy a most csak félgőzzel, időszakosan működtetett üzemeket jobban kihasználhatják, pluszberuházásokra azonban továbbra sincs szükség - fogalmazott az elnök.

Kató a fokozódó kereslettel párhuzamosan kisebb árkorrekciót is vár - ez évek óta elmaradt -, de komolyabb építőanyag-drágulást nem jósol.

Mikor jön az igazi fellendülés?

Egyelőre nehéz megmondani, hogy a lakásépítés valódi, tartós élénkülése mikor következik be, ez leginkább a finanszírozási megoldások függvénye lesz - véli Petz, rámutatva a két éve folyamatosan növekvő engedélyezések és a most újra csökkenésnek induló új lakás számok között feszülő ellentmondásra. Optimista verziójában - ami megegyezik a GKI prognózisával - ebben az évben 10-11 ezer új lakással számol, nagyobb növekedést 2017-től vár.

Kivárásról számolt be a Napi.hu-nak Tóth Istvánné, a Debrecenben lakást építő Dészker Zrt. volt vezérigazgatója, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnökségi tagja is. A 10+10 milliós, új lakásépítésre felvehető családok otthonteremtési kedvezmény (csok) után ugyan intenzív az érdeklődés, de csak kevesen felelnek meg a feltételeknek. Az egyetemi városban azonban óriási a befektetői kereslet a kiadható lakások iránt, ami az áfacsökkentéssel megerősítve már beindítja a fejlesztők fantáziáját - mondta lapunknak a szakember.

Még lenne mit tenni a lakásépítés érdekében - legalábbis a Társaság a Lakásépítésért Egyesület (TLE) szerint. A szervezet szerencsésnek tartaná, ha a családokat nem terhelné a gyermek előre vállalásának nyomása, ezért azt javasolják, hogy a kormány legalább 10 évig vállalja a csokrendelet fenntartását, erről szülessen egy szándéknyilatkozat, s az új lakások kedvezményes áfája is tartósan maradjon.

Telekhiány várható

A TLE integrált, felhasználóbarát szakmai és hírportál kialakítását is szeretné, valamint ösztönözné az önkormányzatokat a potenciális helyszínek előkészítésére. A jelek szerint rövid időn belül felüti a fejért a telekhiány, ami korlátozza az építkezéseket. A társasházépítésre alkalmas telkek szűk kínálata a több városban is probléma, Tóth Istvánné szerint ez Debrecenben is hátráltathatja a fellendülést.

Legalább 10 évre szóló lakáspolitikai minimumot, kormányzati lakásügyi felelős vagy kormánybiztos kijelölését is szorgalmaznak a lakáspiac talpra állítása érdekében. A TLE lehetővé tenné a felújítások áfa-visszaigénylését, számításaik szerint uniós forrás felhasználásával a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban mintegy százezer lakás újulhatna meg.