A három szakmai egyesület szerint jelenleg sem lehet kontroll nélkül kereskedelmi létesítményt építeni Magyarországon; a fenntarthatóság szempontja pedig a jelenlegi jogszabályi keretek között is érvényesíthető. Ezt az építésszabályozási eszközök és a kötelező hatástanulmányok is garantálják. Abban az esetben, ha a jogalkotó újra kívánja szabályozni ezt a területet, az egyesületek felajánlják a szakmai tudásukat és segítségüket a törvényalkotónak. A törvénytervezet és azon belül a kereskedelmi központok létesítésére előírt moratórium számos ponton veszélyt hordoz a gazdaság növekedésére és a foglalkoztatásra nézve, valamint tovább mélyíti az építőipar és a kereskedelem válságát:

A "plázastop" törvénytervezet várható negatív hatásai

Nem csak plázákat stoppol a plázastop

Lakásfejlesztéseket is meghiúsíthat a készülő, plázastopként elhíresült jogszabály, amennyiben azt az előterjesztésnek megfelelően fogadja el a parlament − véli Tatár Tibor, a Futureal Development Zrt. vezérigazgatója. A rendezési tervek sok helyen nem teszik lehetővé, hogy a lakóépületek földszintjére lakásokat tervezzenek a fejlesztők, ezért ezeket rendszerint kereskedelmi célokra hasznosítják. A Corvin sétány legújabb, épp elkezdett társasházában is mintegy háromezer négyzetméternyi üzlethelyiség épül, de egy jóval kisebb, még az elsők között megvalósult épületben is másfél ezer négyzetméter körüli a kereskedelmi terület mérete. Vagyis a jogszabálytervezetben meghatározott limit − vidéken 400, Budapesten 800 négyzetméter − teljesen életszerűtlen − mondta lapunknak Tatár.A moratórium az irodaház-fejlesztéseknek is "keresztbe tesz", ezeknek a földszintjét a kötelezően kialakítandó kereskedelmi, szolgáltató funkció miatt szintén üzlethelyiségként hasznosítják. Ugyancsak tévedés a kereskedelmi központok egymástól való távolságától függővé tenni az építési engedélyeket, sokkal inkább a hatásterület vásárlóerejéből érdemes kiindulni − teszi hozzá Tatár, aki szerint a legnagyobb baj az, hogy a moratóriumot nem kötötték határidőhöz, csak az új szabályozás elkészítéséhez, így gyakorlatilag akármeddig hatályos maradhat, komoly károkat okozva ezzel az amúgy is katasztrofális állapotban lévő magasépítésnek.


Az építőipar hanyatlása fokozódna a törvény hatására, hiszen a kereskedelmi létesítmények építése a magasépítés jelentős százalékát adja. A kereskedelmi szektor önmagában is jelentős foglalkoztató; egy bevásárlóközpont átlagosan ezer, míg egy hipermarket négy-ötszáz embernek ad munkát. A MBSZ adatai szerint 2010-ben a bevásárlóközpontok, retail parkok, factory outletek és strip mall-ok 56 900, míg a hipermarketek további 51 960 főt alkalmaztak, azaz összesen majdnem 110 ezer munkahelyet biztosítottak. Az idén építés alatt lévő, több mint háromszázezer négyzetméter kereskedelmi egység több tízezer újabb munkahelyet teremtene.

A KSH adatai alapján az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő kiskereskedelem az első hét hónapban 4278 milliárd forintot forgalmazott. A kiskereskedelmi forgalom a GDP tíz százalékát adja. A kereskedelem akár átmeneti korlátozása lassítani fogja a GDP-növekedést és a gazdasági fellendülést.

A kiskereskedelmi szabadverseny a vásárlók, fogyasztók érdekeit szolgálja. Az elmúlt években az élelmiszerek inflációja az általános fogyasztói árnövekedés alatt maradt, ami jelentős részben az erős versenynek volt köszönhető.

Javaslatok:

Az IFK, MBSZ, és a MGYOSZ a moratórium mellőzését szorgalmazza, mivel egy átmeneti időszak bevezetése felmérhetetlen károkat okozna a nemzetgazdaságnak, különösen az építőiparnak, a foglalkoztatottságnak és a belső fogyasztásnak.

Mérethatárok: A javaslatban szereplő rendkívül alacsony 400, illetve 800 négyzetméter helyett az egyesületek Budapesten legalább 10 ezer négyzetméter-, vidéken pedig legalább 5 ezer négyzetméter vagy e felett húznák meg a mérethatárt, mivel a fenntarthatósági szempontok csak ekkora terjedelmű létesítményeknél válnak valós szemponttá.

Vegyes-hasznosítású ingatlan: A törvénytervezet nem tesz különbséget a tisztán kereskedelmi, és a vegyes funkciójú ingatlanfejlesztések között. Ily módon az összes lakás-, iroda- és logisztikai fejlesztést, amely kereskedelmet is tartalmaz, blokkolná a törvény. Ez az építőipar teljes csődjéhez vezethet, ezért a szakmai szervezetek azt javasolják, hogy a vegyes-hasznosítású létesítmények közül csak az összes bruttó alapterület ötven százalékát meghaladó kereskedelmi funkciójú létesítmények essenek a törvény hatálya alá.

Meglévő épületek átalakítása: Egy módosító indítvány a meglévő kereskedelmi létesítmények átalakítását és bővítését is megtiltaná. A három egyesület álláspontja szerint bizonyos mértékű bővítés nincs hatással a fenntarthatóságra. Kezdeményezik, hogy meglévő kereskedelmi létesítmény esetén az átépítés, bővítés vagy funkcióváltás akkor essen a törvény hatálya alá, ha az meghaladja az összes eladótér harminc százalékát.

A meglévő piacoktól és kereskedelmi központoktól való kötelező távolság szabályozása: A törvénytervezet az egyenletes földrajzi eloszlás alapján kívánja biztosítani a fenntarthatóságot (lásd LMP törvénytervezet 4§ (2) c pontja). Az egyesületek szerint a kereskedelem fenntarthatóságát nem az egyenletes földrajzi eloszlás, sokkal inkább a keresletnek megfelelő sűrűség biztosítja.

EU-konformitás: a törvénytervezet több ponton ellentmond az uniós szabályozásnak; többek között a szabad verseny-és a vállalkozási jog korlátozásával és a magántulajdont érhető sérelem miatt. Fontos lenne megvizsgálni a tervezet EU-konformitását és ez alapján módosítani, ha szükséges.