A szomszédos Bécs végzett az élhetőségi lista második helyén (Melbourne az első), az európai fővárosok közül a legjobb helyen. Bécset Helsinki követi, az európai fővárosok rangsorában második helyen, ami a teljes élhetőségi listán nyolcadiknak számít, majd Stockholm. A három fővárosban az ingatlanok átlagos négyzetméter ára 4.8 - 5.8 ezer euró között van, ami a vizsgált, 18 európai fővárost tartalmazó mezőnyben nem számít a legmagasabbnak. (Részletes magyarországi lakásárakat az Otthontérképen talál.)
Azt, hogy az élhetőség nem függ össze a lakásárakkal, London példája jól mutatja. A brit főváros csaknem 9 ezer eurós négyzetméterárával a legdrágább a vizsgált fővárosok közül, de az élhetőségi listán csak az 55., még Budapesttől is elmaradva. A második legdrágább európai főváros Párizs, pedig sokkal előkelőbb helyen, az európai nagyvárosok között a negyedik az élhetőségi rangsorban.
Budapest helyzete különleges, mivel a közép-, és kelet-európai fővárosok közül első az élhetőségi rangsorban, és a bolgár fővárossal egyetemben itt a legolcsóbbak a lakások.
Az alacsony négyzetméter árak csak viszonylagosak, a magyar főváros csak külföldi szemmel az egyik legolcsóbb, a hazai átlagos keresetekhez viszonyítva a lakások megfizethetősége már inkább a középmezőnybe sorolja Budapestet - mondta Kühne Kata, az OC ügyvezető igazgatója, aki szerint a külföldi érdeklődés már most is érzékelhető a belvárosi kerületekben, és ez a következő években nagy valószínűséggel erősödik.
Zuhanás és növekedés egyszerre az EU-ban
Az egyes szélsőségek között nagyok az eltérések, Írországban és Spanyolországban óriási, 35-45 százalékos árzuhanás volt 2008 és 2013 között, míg Svédországban és Norvégiában ugyanebben időszakon 20-30 százalékos növekedést regisztrált az Eurostat. Magyarországon 2008 és 2013 között 16-17 százalékkal estek vissza a lakásárak - mondta Déry Attila, az OC vezető elemzője. Ezzel az ország a középmezőnyben van a válságot megsínylő EU-s országok sorában.
A 2008 és 2013 közötti időszakban kivétel nélkül a nyugat-európai tagállamokban nőttek a lakásárak. A legnagyobb mértékben és töretlenül az északi országokban drágultak az ingatlanok. A legfrissebb tendenciákat tekintve az EU átlag már stagnált 2013 utolsó, illetve 2014 első negyedéve között.
Jelentősebb lakásár emelkedés ugyanekkor a skandináv országokban, az Egyesült Királyságban, illetve a Baltikumban látható. Minimális emelkedésre hazánkban is volt már az idei első negyedévben. Romániában és Szlovákiában stagnálás jellemző, Horvátországban pedig még nem állt meg az árak csökkenése 2014 első három hónapjában sem.