A bíróság csütörtökön kihirdetett jogerős ítélete szerint az első- és másodrendű vádlott (idősebb és fiatalabb B. S.) által irányított gazdasági társaság 2009-ben - mintegy kétmilliárd forint vállalkozói díj fejében - kötött szerződést a baranyai megyeszékhely önkormányzatával a pécsi Európa Kulturális Fővárosa-projekt keretében megvalósuló beruházások kivitelezésére. (Pécs 2010-ben volt - Essen és Isztambul mellett - Európa Kulturális Fővárosa.)

A társaság a szerződésben vállalt munkákhoz szükséges munkaerővel, eszközökkel, anyaggal, az előfinanszírozáshoz szükséges tőkével, pénzügyi eszközökkel nem rendelkezett, a beruházást teljes egészében alvállalkozók igénybevételével akarta elvégezni. A vádlottak az alvállalkozók által elvégzett munkák után a számlákat az általuk irányított cég nevében rendszeresen benyújtották a velük szerződő önkormányzathoz, a kifizetések pedig rendben meg is történtek, összesen kétmilliárd forint értékben.

Kapcsolódó

Hoppon maradtak az alvállalkozók

Bár a fővállalkozó rendelkezésére állt az alvállalkozók kifizetéséhez szükséges pénz, a céget irányító első- és másodrendű vádlott a munkákat ténylegesen elvégző és finanszírozó alvállalkozókat egyáltalán nem, vagy nem teljesen fizette ki - írta az MTI a bíróságra hivatkozva.

A vádlottak összesen húsz alvállalkozónak nem fizettek díjat, és ezzel cégenként százezer forinttól százmillió forintig terjedő, összesen mintegy 538 millió forint kárt okoztak, amelyből 316 millió forint nem térült meg. Az átutalt pénzből az alvállalkozóik kifizetése helyett 2009 és 2011 között 350 millió forintot saját maguknak, illetve egy az érdekeltségükbe tartozó másik cégnek fizettek ki, kölcsönként.

Elpasszolták az adós céget

Amikor a társaság tartozása már a több száz millió forintot is meghaladta, a két vállalkozó a gazdasági társaságot fiktív személyeknek értékesítette, úgy, hogy a társaság akkor még rendelkezésre álló csaknem 80 millió forint vagyonát eltulajdonították. Ezen fiktív cégeladásban vettek részt az ügy harmad-, negyed-, ötöd- és hatodrendű vádlottjai.

A másodfokon eljáró Pécsi Törvényszék az első- és a másodrendű vádlottat társtettesként elkövetett húszrendbeli csalás, csődbűncselekmény, a számvitel rendjének és közokirat-hamisítás bűntettében ítélte el. Az elsőrendű vádlottat három év börtönbüntetésre, másodrendű társát két év börtönbüntetésre ítélte. 85-85 millió forintos vagyonelkobzást is elrendeltek velük szemben, továbbá 184 millió forintos kártérítés megfizetésre is kötelezték őket.

Az ügy harmadrendű vádlottját felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás és bűnsegédként elkövetett csődbűncselekményben, míg a negyedrendű vádlottat felbujtóként elkövetett többrendbeli közokirat-hamisítás és bűnsegédként elkövetett csődbűncselekményben mondták ki bűnösnek, és 500 ezer, illetve 250 ezer forint pénzbírságot kaptak.

A másodfokú ítélet az első-, másod- és negyedrendű vádlottak esetében jogerős, a harmadrendű vádlott és védője három napot tartott fenn a fellebbezés esetleges bejelentésére. Az ötöd- és hatodrendű vádlottakat egy-egy év próbára bocsátotta a bíróság, esetükben már az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedett - közölte a törvényszék.