A beruházó egy hévízi telekre építendő lakópark koncepció tervének az elkészítésére adott megbízást a tervezőnek, aki a terveket elkészítette, és megkapta az érte járó 5,7 millió forintot - olvasható a Bíróság Határozatok honlapon megjelent jogesetben.

A következő lépés a telek geodéziai felmérése volt 430 ezer forint ellenében, majd az engedélyezési tervek elkészítése 5 millióért. A tervező a munkákat elvégezte, a pénzt megkapta, a hatóság pedig kiadta az építési engedélyt. A beruházó a kiviteli terveket egy harmadik céggel készíttetett el, ehhez megszerezte az eredeti tervező hozzájárulását, amelyért 1,5 millió forintot fizetett.

Kapcsolódó

A problémák ezután kezdődtek. A beruházó árulni kezdte a még csak a tervező asztalon létező lakásokat és csupa idős ember akart azokból vásárolni. Nekik pedig lift kellett a házakba. A kiviteli terveket készítő cég ekkor jött rá, hogy az engedélyezési tervet készítő társaság rosszul számolta ki a telkek beépített területét, így a lift már nem fér bele az engedélyezett beépítési százalékba. A beruházó ezért hibásnak minősítette a korábbi terveket és visszakérte mindazt a pénzt, amit az eredeti tervezőnek kifizetett.

A tervező nem fizetett, így a beruházó a bírósághoz fordult, de az első fokon eljáró bíróság elutasította a követelését. A tervek megfelelőek voltak, a lift beépítése utóbb vált szükségessé, a beépítési területnél meglévő számítási hiba viszont nem releváns, miután az építési engedélyt ennek ellenére kiadta a hatóság, a jóhiszeműen szerzett jog pedig nem csorbítható utólag. Magyarul: az eredeti terv szerint felépíthető a lakópark, így a tervezőnek jár a díja, az nem követelhető vissza.

A beruházó természetesen fellebbezett. A másodfokú bíróság jóváhagyta az elsőfokú ítéletet, a határozata indokolásában a tényállást kiegészítette azzal, hogy az építési engedélyek indokolásában az építésügyi hatóság megállapította: az építésnek akadálya nincs, a tervdokumentáció megfelel az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendelet előírásainak. Az építési engedélyezési tervnek a szerződésben meghatározott cél elérésére, vagyis az építési engedély megszerzésére kell alkalmasnak lennie. Az építési engedélyezési terv nyilvánvalóan hibás, és a tervező hibásan teljesít, ha az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelmet elutasítja. A perbeli esetben azonban az építésügyi hatóság az építési engedélyt megadta.

A beruházó ezek után felülvizsgálatot kért a Kúriától, de a legfőbb bírói fórum nem talált jogsérelmet a jogerős, másodfokú ítéletben, így azt jóváhagyta.