A hazai lakásállomány sok évtizedes öröksége az energiapazarlás, amin az energiatanúsítványok 10 évvel ezelőtti bevezetése sem tudott számottevően változtatni. Bár azok immár kötelezően tájékoztatták a vevőt, illetve bérlőt egy-egy lakóingatlan várható üzemeltetési költségeiről is, a piaci folyamatokra nem voltak döntő hatással. A háztartási energia viszonylag olcsó volt, az ingatlanéhség és a kereslet pedig éppen felfutott, ezért szinte mindent el lehetett adni. Így tavaly egyszerre érte el a piacot az energiaárak megugrásának sokkja és a keresletcsökkenés, amit a gazdasági környezet bizonytalanná válása okozott. Ez ugyan egyértelműen felértékelte az otthonok energiahatékonyságát, de eléggé ellentmondó következményekkel járt a szegmentált piacon.
Az újépítésű lakásoknál, ahol eleve garantáltak a kiváló energetikai mutatók, viszont magasak az árak, szinte eltűntek a vevők. Ennek megfelelően a beruházók is jóval kevesebb projektet indítanak. Ezzel szemben – ahogy Dr. Hartlieb Balázs, az OTP Ingatlanpont Kft. ügyvezetője is tapasztalta –
a kisebb, alacsony rezsijű, illetve olcsón felújítható használt lakásokra az általános visszaesés ellenére is volt kereslet.
Más piaci tapasztalatok is azt jelzik, hogy ebben az időszakban a vevők árérzékenysége dominálta a tranzakciókat, így a forgalomban nőtt az olcsóbb, energetikailag rosszabb állapotú ingatlanok részaránya. Ez összhangban volt azzal, hogy az utóbbiaknál volt tapasztalható leginkább a reálárak esése, és ezeknél a jellemzően családi házaknál lehetett – különösen tavaly ősz óta – a legnagyobbakat alkudni is.
Ez a látszólagos nagyobb forgalomképesség persze nem teszi semmissé a műszakilag elavult otthonok problémáját. Csak annyi történik, hogy – miként Dr. Hartlieb Balázs fogalmaz – „az értékteremtő energetikai felújítás az új tulajdonosra marad”. Ez közvetlen érdeke a fenntartási költségek csökkentése miatt is, s döntő lehet akkor is, ha az ingatlan esetleg újra eladósorba kerül majd egy jobb piaci helyzetben.
A lakásállomány energiatudatos megújítását segítő kedvezményes konstrukcióként hívták életre az úgynevezett zöldhiteleket. Az OTP ez év júliusa óta nyújt ilyet.
Az eddigi tapasztalatok szerint az ügyfelek döntő részben új otthonok építésére vagy vásárlására veszik igénybe e lehetőséget, s csupán mintegy két százalékban használják felújításra.
Holott Kasziba Erika, az OTP Bank lakáshiteleinek üzletfejlesztését végző csapat szakmai vezetője szerint e hiteleknek jóval nagyobb szerepe lehetne az otthonok műszaki megújításában is. Különösen azért, mert e konstrukció nem csupán a kiemelkedően jó energiahatékonyság – igencsak költséges – elérését ismeri el a támogatással, hanem a megtakarításban elért jelentősebb előrelépést is. Így egy régebbi, gyengébb műszaki állapotú ház részleges felújításánál is szóba jöhet egy zöldhitel, ha az a modernizálás legalább 30 százalékkal csökkenti az ingatlan energiaigényét.
Egy otthon energetikai feljavításába akkor is érdemes lehet belefogni, ha nincs együtt a teljes felújításhoz szükséges pénz – vallja Vései Eszter okleveles építészmérnök, épületenergetikus. Az egyes szükséges lépések költsége jól számítható, ahogyan az is, hogy a megtételük várhatóan mennyit farag le azonnal a családi rezsiből. Ennek a számításnak, s tervezésnek az alapja az a konkrét épület vagy azon belül az érintett lakás hőtechnikai sajátosságait feltáró felmérés, aminek eredményét a már említett energetikai tanúsítvány rögzíti. Ezért ezt a vizsgálatot akkor is érdemes elvégeztetni egy szakemberrel, ha valaki nem a frissen vásárolt, hanem a régóta maga lakta otthonát szeretné feljavítani.
Energetikai szempontból minden otthon más, így az energiaigény csökkentésének észszerű lépései is eltérőek lehetnek. Sőt, ugyanazok a műszaki intézkedések is hozhatnak eltérő hasznot attól függően, hogy milyen sorrendben kerítenek rájuk sort. Ám van egy általános szabály, aminek betartását Vései Eszter igencsak ajánlja. E szerint
legelőször mindig az energiaigényt mérséklő lépések megtételével érdemes foglalkozni. Mert aki fordítva gondolkodik, és mindenekelőtt az éppen legolcsóbbnak látszó energiaforrásra igyekszik optimalizálni a háztartását, az csak rögzíti a kiszolgáltatottságát.
Elég emlékeztetni arra, ami a közelmúltban a gáz árával történt, vagy arra a szabályozási bizonytalanságra, amivel most szembesültek a napelemekbe korábban beruházók. Ezzel szemben, aki a felújítást azzal kezdi, hogy a szigetelések feljavításával csökkenti a fűtése-hűtése energiaigényét, az e megtakarítása erejéig függetleníti magát az energiapiac jövőbeli rizikóitól is.
Novembertől frissítik az energiatanúsítványok rendszerét, ami Vései Eszter szerint ezzel felhasználóbarátabb is lesz. Például jobban segíti majd azokat, akik csak több részletben tudják elvégezni otthonuk energetikai felújítását. Új rovatként kerül a tanúsítványokra a „felújítási útlevél”, amelyben az energetikus rögtön javaslatot tesz a fejlesztés lépéseinek észszerű sorrendjére is.