Az első félév összforgalmát a DH közel 75 ezerre becsülte, ez 5 százalékos elmaradás a tavalyi azonos időszaktól, ami azonban a válságot követő legerősebb félév volt. Tavaly a második félév tranzakcióinak száma 68 ezer alatt maradt, így ahhoz képest az idei félév 13 százalékos fejlődést jelent.

Nem bizonyult tartósnak az idei első negyedévben tapasztalt áresés, a DH országos lakásár indexe visszapattant a 117-es értékről és történeti csúcsra, 121 pontra emelkedett. A fogyasztói árindexszel korrigált reálindex 93 százalékponton áll, vagyis ez az érték még nem érte el a válság előtti, 2008 éveleji szintet - olvasható az elemzésben.

Az országos panel index viszont reálértéken is a csúcson van és megérkezett a 100 pontos bázisértékre. Ugyanez a tégla indexről még nem mondható el, amely reálértéken 12 százalékponttal marad el a válság előtti szinttől. Mindkét index egyébként visszapattant az első negyedéves visszaesésből és (nominál szinten) 129, illetve 114 ponton áll.

A vidéki indexek többségében emelkedtek, amely alól a kelet-magyarországi tégla index a kivétel, amely a tavaly év végi 122-es csúcsról 112-re, majd most 110-re esett. Ugyanitt a panel történeti csúcsponton, 127-en áll. Nyugaton a panel és a tégla lakások indexe is egyforma, 109 százalékpontra érkezett. Ez a tégla lakások esetében nagy ugrással történeti csúcsot jelent.

Határ a csillagos ég?

Budapesten megállíthatatlannak tűnik a panelek árának emelkedése. Szinte töretlenül menetel fölfelé az index már 3,5 éve és jelenleg 159 pontos csúcson áll, amely reálértéken is 123-as rekordot jelent. A fővárosi tégla index is rekordot döntött, 123-ról 128 százalékpontra emelkedett és reáláron is egy pontra megközelítette a bázisértéket.

Az idei első félévben és az egy évvel ezelőtt eladott ingatlanok paramétereit összehasonlítva is tetten érhető a drágulás. Budapesten 2016. első félévében például a vevők tizede vásárolt csak 600 ezer forintos négyzetméterár fölött, idén az arányuk már 27 százalék. Ugyanebben az ársávban Pesten a 6 százalékos arány megduplázódott.

A fővárosban továbbra is a 40-60 négyzetméter közötti ingatlanok a legkeresettebbek,

Vidéken is nagyobb szelet jutott idén a drágább ingatlanoknak, mint egy éve, még ha nem is ennyire látványosan. A 300 ezer forint fölötti négyzetméterárat tavaly a vevők 6 százaléka fizette meg, idén már 12 százalékuk. Pest megyében ugyanennek a sávnak az aránya 9-ről 17 százalékra nőtt.

Olcsón akar vásárolni? Itt keressen

Vidéken, az első félévében Tolna megyében lehetett legalacsonyabb átlagos fajlagos áron (131 ezer forint/négyzetméter ) használt téglalakást vásárolni. Ugyanezt az ingatlantípus vidéken Győr-Moson-Sopron megyében a legdrágább (292 ezer forint).

Budapesten a XXI. kerületben a legolcsóbbak a használt téglalakások (átlag 281 ezer forint), míg a legdrágább az V. kerületben (787 ezer forint). További nyolc kerületben haladta meg a félmillió forintot az átlagos négyzetméterár.

A vidéki panelek  is Tolnában a legolcsóbbak (124 ezer forint), és Győr-Moson-Sopron megyében a legdrágábbak (276 ezer forint).

A fővárosban a kevés II. kerületi panel volt a legdrágább, 565 ezer forintos átlagárral,  a nagyobb panelállománnyal bíró kerületek közül a XI. kerületben 400 ezer forint fölé mentek az árak, de a XIII. és XIV. kerületekben is 370 ezer forint körüli volt az átlag - írja a DH.