Az építőipari kilátások júliusban érezhetően javultak az előző hónaphoz képest, az ágazat bizalmi indexe ebben a hónapban csaknem 3 ponttal emelkedve a felmérés 22 éves történetének csúcsára jutott. Júniushoz képest a magas- és a mélyépítő cégek várakozásai egyaránt kedvezőbbé váltak.
Az elmúlt három hónap termelési helyzetének megítélése júliusban számottevően romlott az előző hónaphoz képest - a szezonálisan kiigazított adatok alapján. E megítélés lényegében visszacsúszott a márciusi szintre. A nyers, azaz szezonálisan nem kiigazított adatok változatlan helyzetet tükröznek: júliusban a cégek 26 százaléka növekvő, 11 százaléka csökkenő termelésről számolt be szemben a júniusi rendre 32 és 17 százalékról. Júliusban mindkét építési főcsoport helyzetértékelése pesszimistábbá vált, a közepes méretű cégek viszont már elégedettebbek a helyzetükkel, mint a kisvállalkozások.
Egy éve a termeléssel kapcsolatban lényegesen nagyobb volt az elégedetlenség, 2016 júliusában a cégek 22 százaléka tudósított növekvő és 27 százaléka csökkenő termelésről.
A rendelésállomány repítette a csúcsra az indexet
A rendelésállományok értékelésénél folytatódott a kedvező tendencia, a mutató júliusban tovább emelkedett (a szezonálisan kiigazított adatok alapján). Az építőipari felmérés 22 éves története során még sosem lehetett ilyen kedvező értékeléssel találkozni. A szezonálisan nem kiigazított adatok is érezhetően kedvező változást jeleznek: júliusban a válaszadó vállalkozások 28 százaléka számolt be magas, 14 százaléka pedig alacsony rendelésállományról. Ugyanez a két arány júniusban 30 és 21 százalék, egy évvel ezelőtt 14 és 38 százalék volt. Júliusban magasépítő cégek helyzetértékelése javult, de a mélyépítőké kissé romlott.
Na jó, de meddig látni előre?
A megkötött szerződésekkel biztosított termelési periódus átlagos hossza az építőipar egészében 2017 áprilisában 3,9 hónap. Ez az érték egy picit magasabb az egy negyedév ezelőttinél (3,7 hónap), de némileg elmarad az egy évvel korábbitól (4,3 hónap).
A foglalkoztatási várakozások enyhén javultak (a szezonálisan kiigazított adatok alapján) az előző hónaphoz képest. A nyers adatok nagyon enyhe, de negatív változást jeleznek. Eszerint a következő három hónapban a létszám bővítésére a válaszadó cégek 22 százaléka, annak csökkentésére 6 százalékuk készül. Júniusban ugyanez a két arány rendre 26 és 8 százalék volt. Ebben a hónapban a mélyépítők foglalkoztatási kilátásai valamelyest javultak, de a magasépítőké romlottak.
Egy éve egyáltalán nem voltak derűlátóak a foglalkoztatási tervek: 2016 júliusában a létszám bővítésére a válaszadók 15, annak csökkentésére 16 százalékuk számított.
Jön az áremelkedés?
A következő 3 hónap áralakulását illetően továbbra is az áremelésre törekvők vannak többségben, áremelést tervez a cégek 24 százalék, míg 5 százalékuk árcsökkenést valószínűsít. Ugyanez a két arány júniusban 25 és 5, tavaly júliusban 7 és 11 százalék volt.
A termelés bővítését korlátozó tényezők között elsőként megjelölt munkaerőhiány említési gyakorisága újabb csúcsot döntött, továbbra is ez a hazai építőipar legfontosabb problémája. A vevők fizetési késedelmeinek korlátozó szerepe enyhe csökkenő tendenciájú, de még mindig csaknem minden negyedik vállalkozásnak jelent problémát. A kapacitáshiány feljött a harmadik helyre, míg a kereslethiányt már a legtöbb tényező megelőzi.
A magyar gazdaság rövid távú kilátásainak megítélésében folytatódott a hullámzás. Az építőipari termelők körében e várakozások - a júniusi javulás után - júliusban némileg javultak (a szezonálisan kiigazított adatok alapján). A nyers, azaz szezonálisan kiigazítatlan adatok változatlan várakozásokra utalnak: a derű- és borúlátók aránya júliusban 24 és 9 százalék, júniusban 23 és 8 százalék volt.
Kép forrása: Pixabay.com