Jelentős növekedésen ment keresztül a budapesti szállodapiac a tavalyi év során: a vendégéjszakák száma 2024-ben ugyanis meghaladta a 9 milliót, ami több mint 10 százalékos éves növekedést jelentett. Budapesten egyértelműen a nemzetközi kereslet dominál. A fő küldőpiacok továbbra is az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Németország, ugyanakkor a környező országokból – különösen Romániából, Lengyelországból és Csehországból – érkező turisták száma szintén határozott növekedést mutatott.

Nincs ez másként a kínai turisták esetében sem: ők is gyorsan visszatértek Budapestre, ami részben a közvetlen légi összeköttetések bővülésének köszönhető. Ezzel párhuzamosan az orosz turisták száma a folyamatosan fokozódó geopolitikai helyzet miatt tovább csökkent, mintegy 80 százalékkal maradt el a 2019-es szinttől.

A fokozódó keresletre új szállodák megnyitásával válaszolt a piac. 2024-ben három új szálloda nyitott meg, köztük az ötcsillagos Kimpton BEM Budapest, amely 127 szobával növelte tovább Budapest prémium kategóriás szállodai kínálatát. Jelenleg a fővárosban 21 ötcsillagos szálloda működik, és ez a szám tovább bővül, hiszen a következő években olyan ikonikus fejlesztések várhatók, mint a Sofitel újranyitása SO/ márkanév alatt, vagy éppen a Gellért Szálló átalakítása, amely a Mandarin Oriental szállodalánc tagjaként születik újjá.
Bár az átadott új szállodák száma csökkent a 2023-as rekordévhez képest – ekkor közel 1500 új szoba jelent meg a piacon –, 2025-ben már kilenc új szálloda nyitása várható, összesen 800 új szobával. A következő években pedig további 3700 szoba kerülhet piacra, ha valamennyi jelenleg tervezett beruházás megvalósul

 – mondta Csörget Balázs, a CBRE Magyarország vezető szállodai tanácsadója.

Új trendek

Az új szállodanyitások terén egyértelműen dominál a valamilyen korábbi funkcióval ellátott ingatlanok szállodává történő átépítése. A távoli munkavégzés térnyerése és a változó piaci igények miatt több irodaterület is nehezebben bérbeadható, amely ráerősít erre a trendre, mivel egyre gyakoribb, hogy irodaházakat szállodává alakítanak át.

Kiváló példa erre több folyamatban lévő vagy tervezett belvárosi fejlesztés is: az egykori Sas Center, amely hamarosan egy 80 szobás szálloda formájában nyílik újra. De ugyanezt a koncepciót követi például a Váci utcai Center irodaház, amelyben az átalakítást követően a 200 szobás szálloda mellett apartman- és diákszállást is kialakítanak.

Az apartmanszállodák szintén egyre népszerűbbek Budapesten.

A Klauzál utcában a tervek szerint a Numa apartmanhotel lánc első budapesti, 170 szobás egysége nyílik meg, amely teljes mértékben digitalizált működésével kínál érintkezésmentes vendégélményt. Az ilyen típusú szálláshelyek átmenetet képeznek a hagyományos szállodák és az Airbnb között. Valamennyi apartman saját konyhával felszerelt és egyaránt alkalmas rövid-, közép- vagy akár hosszabb távú tartózkodásra is.

Várhatóan a következő években megjelennek az első branded residence fejlesztések is Budapesten. Ezek olyan luxuslakások, amelyek nemzetközi szállodaláncok neve alatt működnek, és prémium szolgáltatásokat kínálnak tulajdonosaik számára. Ezek a fejlesztések a luxusingatlan-piac egy teljesen új szegmensét jelenthetik a fővárosban

 – tette hozzá Csörget Balázs.

Kihívások és fejlesztési lehetőségek

Bár a kereslet folyamatosan növekszik, a budapesti szállodapiac még továbbra is elmarad Bécstől. 2024-ben az osztrák főváros szállodáiban több mint 15,3 millió vendégéjszakát regisztráltak, igaz, itt a szállodapiaci kínálat (40 000 szoba) is jóval nagyobb, közel kétszerese a budapestinek.

Amiben Budapestnek a leginkább fejlődnie szükséges a közeljövőben, az a nagyszabású nemzetközi expók, konferenciák bevonzása, amely különösön fontos a 4-5 csillagos szállodai szegmens számára. Az ilyen jellegű konferenciaturizmus tekintetében fővárosunk még elmarad Prágához vagy Bécshez képest. De Budapestnek minden adottsága megvan ahhoz, hogy egyre vonzóbb legyen a befektetők és a látogatók körében egyaránt, és a jövőben a régió legkeresettebb célpontjává váljon.