Bár a társasházi törvény egyértelműen fogalmaz a dohányzás szabályaival kapcsolatban, a gyakorlatban a cigarettázás sok konfliktust szülhet, hiszen a füst nem tesz különbséget magántulajdon és közös tulajdon között.
Amennyiben a társasház legalább négyötöde másként nem határoz, tilos dohányozni minden közös helyiségben, ideértve a lépcsőházat, a folyosókat, a liftet, a pincét vagy a garázst.
Ez még könnyen betartható, de mi történik, ha valaki a lakásában dohányzik, és a füst a folyosóra esetleg egy másik lakásba száll? Ugyanez a kérdés az erkélyi cigarettázással kapcsolatban, amikor a füst a nyitott ablakokon keresztül bejut más lakásokba is. Az elszenvedő fél ilyenkor jogosan sérelmezi, hogy füstös lesz a lakása, a dohányos pedig hivatkozhat arra, hogy a saját lakásában azt tehessen, amit szeretne.
Ugyancsak kérdéseket vet fel, hogy az éttermek bejáratától 5 méterre már lehet dohányozni, de az a füst szintén beszállhat a nyitott ablakokon. Ezekben az esetekben pedig szinte lehetetlen az érdekeinket érvényesíteni.
Ma már tudjuk, hogy a dohányzás minden formája káros nemcsak az egészségre, hanem a környezetre is. Bár a nikotin jut az emberek eszébe először, ha a dohányzás ártalmairól kérdezik őket, és valóban a nikotin felelős a függőség kialakulásáért, azonban a dohányzással kapcsolatban kialakuló legtöbb egészségügyi problémáért elsősorban az égés felel.
Az égés során a füstben keletkező közel hétezer vegyi anyag közül 93-ról állapította meg az FDA, azaz az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. És a füst nemcsak a dohányzóra, hanem a környezetében élőkre is káros.
Épp ezért a legjobb, ha egyáltalán rá sem szokunk a dohányzásra; ha pedig ez mégis megtörtént, akkor kizárólag a leszokással szüntethetők meg teljes mértékben az ártalmak, így aki elhatározza, hogy leszokik, azt minden eszközzel támogatni kell. Akik azonban az ismert egészségügyi kockázatok ellenére is folytatják a dohányzást, azoknak érdemes tájékozódniuk az ártalomcsökkentés lehetőségeiről. A technológia fejlődésének köszönhetően ugyanis ma már számos füstmentes alternatíva áll rendelkezésre, melyek égés és füst nélkül működnek, azonban nikotint tartalmaznak.
Fontos tudni, hogy bár az égés során felszabaduló káros és potenciálisan káros anyagok jelentik az elsődleges az egészségügyi kockázatot, azonban a nikotinnak is számos káros hatása van: amellett, hogy erősen addiktív megemeli például a szívfrekvenciát és a vérnyomást.
A füstmentes alternatívákkal csökkenthetők az egyéni és környezeti ártalmak a hagyományos dohánytermékek fogyasztásához képest, ugyanakkor ezek a technológiák sem kockázatmentesek, hiszen tartalmaznak például nikotint, és a károsanyag-kibocsátás csökkenésének mértéke, valamint a megbetegedések kockázatának csökkenése közötti összefüggést még jelenleg is kutatják.
Bár az alternatív dohánytermékek sok esetben ugyanolyan értékelés alá esnek, mint a hagyományos dohánytermékek, de égés és füst hiányában talán kevésbé zavarják a körülöttünk élőket. Ugyanakkor - az egészségügyi és környezeti kockázatokon túl - a konfliktusmentes együttélés érdekében is egyértelműen az a legjobb választás, ha tartózkodunk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásától, vagyis egyáltalán nem dohányzunk.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.