Terézváros polgármestere az augusztus elsején megjelent posztjában azt írta: szeptember 2. és 16. között dönthetnek arról a 16 éven felüli terézvárosiak, hogy betiltsák-e a kerületben a társasházi lakások kiadását Airbnb-típusú szálláshelyként.

A polgármester írása szerint mintegy 1468 legális Airbnb-lakásról van szó, ami az összes lakás közel 8 százalékára terjed ki. Azt is megjegyezte, hogy miközben az önkormányzat tavaly 670 millió forint idegenforgalmi adót szedett be az ilyen típusú szálláshelyek után, a helyieknek sok problémát okoz, melynek hatására a belvárosi kerületek kiürülnek. Soproni azt is leszögezte, hogy a szavazást azon országgyűlési felhatalmazás mentén bonyolítják le, amelyben lehetősége van az önkormányzatoknak arra, hogy egy évben hány napra adható ki egy-egy szálláshely.

Ha ők betiltják, mások is be fogják

A Magyar ApartmanKiadók Egyesülete igen élesen kritizálja a kerületi önkormányzat törekvését, megemlítve, hogy nem sokkal a szavazás bejelentése után más kerületi polgármesterek is jelezték, hogy hasonló lépéseket tennének.

Érvelésük szerint az Airbnb-k betiltása több ezer házigazda családját teheti tönkre, emellett pedig a turisták számának csökkenésével is tönkreteszik a kerületben működő kisboltokat. Ez, és a helyi vendéglátás visszaszorulása pedig ahhoz járulhat hozzá, hogy a fiatalok körében lokális munkanélküliség lép fel.

Vége a mulatságnak, Orbán Viktor rendet tesz a bulinegyedben

Két minisztert is kijelölt Orbán Viktor, hogy a következő szűk egy hónapban stratégiát dolgozzanak ki arra vonatkozóan, hogy javítsák a közbiztonság helyzetét Belső-Erzsébetvárosban.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.

Schumicky Balázs, az Egyesület elnöke az Economxnak azt nyilatkozta, hogy az Airbnb-k mintegy 670 millió forint idegenforgalmi adót és rekordmagas építményadót jelent az önkormányzatnak. Ebből az összegből elmondása szerint mintegy 50 szociális bérlakást lehet felújítani, állítása szerint jelenleg 20-30 újul meg évente.

Az ilyen szálláshelyekből származó idegenforgalmi adó ráadásul Terézváros teljes, mintegy 30 milliárd forintos költségvetésének a 3 százalékát adja. 

Azt már a polgármester szavazást bejelentő posztja alatti kommentekben is megkérdőjelezték, hogy az ügydöntő szavazás milyen küszöbértékek mentén lesz érvényes és eredményes. Schumicky Balázs szerint nincsenek meg azok a jogi garanciális feltételek, amivel ezt a kezdeményezést valóban szavazásnak lehetne nevezni. Erre mutat rá, hogy a szavazáson már a 16 éven felüliek is részt vehetnek, akik a magyar jogszabályok alapján még nem is választókorúak, és azok is, akiknek hivatalosan nincs szavazati joga. Elismerte ugyanakkor, hogy az önkormányzat korlátozhatja a kiadható napok számát az Airbnb-lakásokban. Ezt, amennyiben az ügydöntőnek nevezett szavazás útján a kerületi városvezetés felhatalmazást kap rá, nulla napra korlátoznák.

Csakhogy az Airbnb és az egyéb szállásadó felületeken nem csupán a magán- és egyéb jellegű szálláshelyeket hirdetik, hanem a hosteleket is. Schumicky rámutatott, hogy az önkormányzat a saját hatáskörén belül kizárólag a magán- és egyéb jellegű szálláshelyek működésébe szólhat bele, a többi szálláshelytípus működésébe egyáltalán nem.

Az Airbnb elleni egyik leggyakoribb érv márpedig az, hogy a megszálló bulituristák zavarják a lakókat, mivel nem tartják be a békés együttélés szabályait.

Az egyesület elnöke szerint azonban az ilyen turisták jellemzően épp azokban a hostelekben és szállodákban szállnak meg, amelyek az Airbnb korlátozás után is képesek lesznek működni.

A lakhatási válság is megkérdőjelezhető

Schumicky egy, a Business Insider által közölt nemzetközi példára hivatkozva azt is hozzáteszi, hogy az Airbnb-k megszűntetésével nem jelenthető ki egyértelműen az sem, hogy az albérleti árak az ilyen szálláshelyek megszűnésével szignifikánsan csökkenni fognak.

Ugyan az elmúlt években egészen döbbenetesen megdrágultak az ingatlanok egész Magyarországon, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az ingatlan.com által 2015 óta mért nominális lakbérindexe alapján azonban a Budapest belvárosát képező kerületekben nem emelkedtek az árak nagyobb mértékben, mint másutt. Terézváros lakásainak 32 százaléka lakatlan a 2022-es népszámlálás szerint és ebből mindössze 6 százalék a magán-és egyéb szálláshelyek aránya. 2011-hez képest két és félszer több lakás vált lakatlanná, mint amennyi Airbnb a népszámláláskor üzemelt.

Érvényességi küszöb nincs, magbiztosság annál inkább

Lapunk megkeresésére a Terézvárosi Önkormányzat azt mondta, a szavazás kiírását évek szakmai munkája előzte meg. Ez azzal vette kezdetét, hogy a kerület vezetése öt éve kapcsolatba került az Airbnb-platformmal, akik viszont elmondásuk szerint elzárkóztak a szektor szabályozásától és kifehérítésétől.

Az önkormányzat azt is kiemeli, hogy szinten hosszabb egyeztetést megelőzően korábban szigorú feltételekhez akarták, hogy valaki rövidtávon adhassa ki a lakását Terézvárosban:

  • Az üzemeltetőnek rendelkeznie kell a lakáskiadáshoz a társasház hozzájárulásával, a társasház SZMSZ-e ne tiltsa a lakáskiadást;
  • köteles kiírni a szálláshely bejáratánál a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban használt regisztrációs számát;
  • ki kell a társasház házirendjét angolul kifüggesztenie a szálláshelyen;
  • 24 órás rendelkezésre állást kell biztosítania a társasház lakóinak, és saját vagy megbízottjának telefonszámát közzétenni a szálláshely bejáratánál;
  • valamint poroltót is biztosítani kell a szálláson.

Ezeket a rendelkezéseket 2022. december elsején léptették volna életbe. Az önkormányzat nyilatkozatában hozzátette, hogy ezek szerinte olyan minimális elvárások, amelyeket egy szállásadónak magától is meg kellene tenni. Mindenesetre a Gazdasági Versenyhivatal és a kormányhivatal nem engedélyezte a rendelet hatálybalépését, utóbbi állítólag azzal érvelt, hogy a túllépte az önkormányzat a jogalkotási hatáskörét.

Az úgynevezett ügydöntő szavazás érvényességi szabályaival kapcsolatban az önkormányzat azt mondta: nem lesz érvényességi küszöb, ugyanakkor biztosak benne, hogy a szavazás „sokakat meg fog mozgatni”.

Soproni Tamás polgármester pedig ugyanúgy kötőerejűként kezeli a kerületi lakosok döntését a rendeletjavaslata benyújtásakor, mint egy helyi népszavazásét.

Éppen azért nem népszavazáson kérjük ki a helyiek véleményét, mert akkor csak egyetlen napon, reggel 6 órától este 7 óráig adhatná le mindenki a szavazatát, kizárólag személyesen. Mivel szeretnénk, hogy minél több terézvárosi véleményt nyilvánítson, másik megoldás mellett döntöttünk. Itt is kizárólag terézvárosiak szavazhatnak (a személyi azonosításra alkalmas igazolványt és lakcímkártyát be kell mutatni online és offline szavazás esetén is), viszont két héten keresztül le lehet adni a szavazatot. Ez minden érdekcsoportnak lehetőséget ad arra, hogy közben is kampányoljon, és buzdítson az álláspontja melletti voksolásra.
– szögezte le Terézváros Önkormányzata. Kérdésünkre azt is elismerte, nincs rá garancia, hogy az Airbnb-lakások tulajdonosai eladják a kerületi ingatlanukat és más kerületben vesznek egy újat, ugyanezzel a céllal, amennyiben a szavazás eredményeként erre már nem lesz a hatodik kerületben lehetőségük. Ugyanakkor úgy vélik, hogy a szomszédos kerületekben sincs már ekkora mozgástér, ezért inkább azt valószínűsítik, hogy a többség megtartja az ingatlanát és azt hosszabb távra, albérletnek, irodának vagy rendelőnek adja ki.
Schumicky Balázs, a Magyar ApartmanKiadók Egyesületének elnöke szerint azonban ez épp ahhoz vezethet, hogy a kerületi óvodák és szakrendelők a hirtelen beköltöző sok új lakost nem tudják majd kiszolgálni, a kerületi önkormányzat szerint ugyanakkor ha ez valóban bekövetkezik, mindent megtesznek majd annak érdekében, hogy ez ne így legyen.

A végén a kormányzat csaphat le

Akármi is lesz a szeptemberi szavazás eredménye, erősen kérdéses, hogy milyen precedenst lesz képes teremteni. A kabinet álláspontja szerint a rövid távú lakásiadások nagy hozzájárulnak a lakhatási válsághoz Budapesten, melyek a hosszú távra kiadott lakások albérleti árát növelik. Ezért ha az Airbnb-lakások eltűnnének, akkor a bélremények ára is elérhető szintre kezdene csökkenni.
Egy ezzel kapcsolatos jogszabály-módosítás javaslat előterjesztésére kapott megbízást Orbán Viktortól Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is, szeptember 30-i határidővel, ahogy erről a június végén megjelent Magyar Közlöny is beszámolt.