Rekordot döntött a török infláció: júliusban már 79,6 százalék volt a tavaly júliusi értékhez viszonyítva. A kiugró érték a török líra folyamatos leértékeléséből és Ukrajna orosz megszállásának gazdasági következményeinek köszönhető, a megugró energiaárak pedig az építési piacot is érintik. Bérlakáshiány is van, amelyet az ország által befogadott 3,92 millió menekült is súlyosbít. A negatív tendenciák ellensúlyozására, a júniusban elfogadott lakbérbefagyasztási törvény mellett, a török kormány nagyszabású szociális lakásprojektet jelentett be mely szeptember közepétől lép életbe – írja a kelet-európai országok építési piacát kutató EECFA.

A tavalyi utolsó negyedév óta tartó rekordinfláció hatással van az építőipari munkákra, valamint egyes ipari és mezőgazdasági termékek gyártására is.

Júniusban az építési költségek 105,73 százalékkal, a lakásépítési költségek 100,87 százalékkal emelkedtek éves szinten. A fogyasztói árindexek és a hazai termelői árindexek 78,62, illetve 138,31 százalékkal változtak. 

A lakásárak pedig még gyorsabban nőnek, mint az építési költségek.

A Török Nemzeti Bank 2022. májusi statisztikája szerint a lakásárak országos átlagának éves növekedése 145,5% volt (44,63 százalékponttal több, mint a lakásépítési költségek). A lakásárak és a lakásépítési költségek közötti ekkora különbség oka valószínűleg a kínálati hiány, mely a magas lakáskereslet miatt alakult ki.

Tavaly a kiadott használatbavételi engedélyek száma 627 ezer lakással kevesebb volt, mint amennyi a 2021-ben 725,7 ezer újonnan alakult háztartás számára szükséges lett volna. 2022 1. felében viszont a lakáskezdések száma 11%-kal csökkent, a befejezések száma pedig 8%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A kezdéseknél kisebb volt a visszaesés, a befejezések növekedése nagyobb volt az összes épület átlagánál. Ez utóbbi az építés alatt álló épületek lemaradásával hozható összefüggésbe, mely a lakásárak emelkedése miatt alakult ki.

Megélénkülhet a kereslet

A lakásbérleti piac válsága a 2011 óta felhalmozódott menekültek nagy számával is összefüggésben lehet. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság statisztikái szerint 2022 augusztusában 3.92 millió menekült él Törökországban (3,6 millió szíriai és 320 ezer más országokból) – ez akár 1 millió háztartás is lehet. Mivel a legtöbb menekült városokban lakik bérlakásban, úgy tűnik, hogy ilyen rövid időn belül több bérlakást nem sikerült megépíteni.

A török kormány 2022 júniusában (2023. július 1-jéig) befagyasztotta a lakbéreket (25%-ban limitálták a bérleti díjak emelését). Ezt követően nagyszabású szociális lakásprogramot indítanak, országszerte melyet a Lakásfejlesztési Igazgatóság vezényel majd le szeptember közepétől. Ez egy központi kormányzati szervezet, amely az elmúlt 24 évben mintegy 1,1 millió lakást épített fel mind a 81 tartományban állami tulajdonú földterületeken. Az Igazgatóság által épített lakások mintegy 86%-át az általa felvett jelzáloghitellel adták el olyan mérsékelt- alacsonyabb jövedelmű háztartásoknak, akiknek nem volt lakásuk. Bár a lakásprogram kivitelezése eltart majd egy ideig, serkenteni fogja az építési munkák és építőanyagok iránti keresletet.