Kulcsfontosságú a jelenlegi hét, a következő napokban eldőlhet, megindulhatnak-e a fegyverszünet, esetleg a békekötés érdekében a tárgyalások a Közel-Keleten. A kedd este érkezett hírek szerint az Egyesült Államok és a régió több állama (közvetítőként) magas szintű béketárgyalásokat készít elő Iránnal, amelyek akár már csütörtökön megkezdődhetnek.
Szerdán a Reuters arról számolt be, hogy egy vezető iráni tisztviselő megerősítette a hírügynökségnek: Pakisztán eljuttatta az Egyesült Államok békejavaslatát Irán felé, valóban elindulhatnak a béketárgyalások, a helyszín lehet Törökország, illetve Pakisztán. A teheráni fegyveres erők vezérkarának szóvivője viszont a hivatalos iráni álláspontot ismételve közölte: szó nincs egyeztetésekről.
Teljes stop az urándúsításnak
A 15 pontos béketerv legfontosabb pontja az urándúsítás teljes leállítása. Állítólag a perzsa állam több pontot elfogadhatónak tart, pontos részletek azonban nincsenek.
Félinformációval viszont tele a padlás, Izrael például attól tart, hogy Donald Trump elnök jelentős engedményeket tartalmazó megállapodásra is hajlik. Steve Witkoff különmegbízott közben jelezte, Teherán beleegyezett az urándúsítás leállításába, a térség államai, főleg Izrael, azonban szkeptikus a kérdésben.
Az amerikai elnök egyébként azon az állásponton van, az USA már megnyerte a háborút, Irán pedig "katonai értelemben vesztett”. A Hormuzi-szoros közben hivatalosan nincs lezárva, Teherán azonban csak a barátságos országok hajóit engedi át.
Bár Trump lépései még mindig kiszámíthatatlanok, a korábbi esetek (például Liberation Day) alapján valamennyire kikövetkeztethetők is egyben. Ha valaki viszont az iráni gondolkodást is szeretné megértené, érdemes követnie például az USA-ban élő, iráni származású szakértőket is. Vali R. Nasr professzor úgy látja,
Irán számára arról szól a mostani konfliktus, ki kontrollálja a Közel-Keletet: ők, vagy az Izrael-USA páros.
A konfliktus elhúzódása a perzsa államnak kedvez
Nasr egy Bloombergen megjelent podcastben pedig arról beszélt, az iráni rendszer nem omlik össze, mivel képes "elviselni a fájdalmat” és kivárni egészen addig, amíg csak a stratégiája megkívánja.
A perzsa állam vezetése úgy gondolja, hosszú távon túlélhet gazdasági szankciókat, katonai nyomást és elszigeteltséget, a konfliktus elhúzása inkább neki kedvez. A mostani helyzetben tehát nem is a hagyományos értelemben vett győzelem, hanem a túlélés lehet a céljuk, a konfliktus elnyújtása és a másik fél kifárasztása. Ehhez különben nem csak klasszikus háborús eszközöket vetnek be, hanem gazdasági és geopolitikai nyomásgyakorlást alkalmaznak – tipikus példa erre a Hormuzi-szoros hajóforgalmának korlátozása.
Irán évtizedek óta készül
Egy másik amerikai szakértő - Robert Pape – szerint Irán évtizedek óta készül arra, hogyan verjék vissza az amerikai hadsereget. Ez az ő hazájuk, ők vannak otthon, a terepviszonyok nagyon kedvezőtlenek, s ezt az iráni hadsereg és Forradalmi Gárda ismeri inkább. Ha a csütörtökre tervezett tárgyalások sikertelenek, végül nem zárható ki a szárazföldi háború sem, ami könnyen az orosz- ukrán konfliktust másolhatja le: hosszú, eldönthetetlen párharc alakul ki, ami az egyik fél kimerülésével érhet véget.
Egyre több elemző szerint Trump tévesen ítélte meg mind Irán ellenálló képességét, mind a regionális és globális következmények mértékét. Tévedett akkor is, amikor azt mondta "48 órátok van a szoros megnyitására” – véli Alan Eyre, volt amerikai diplomata és Irán-szakértő. Hozzátéve, amint kiderült, hogy Irán komolyan fontolgatja az öbölbeli energia-infrastruktúra megtámadását, az amerikai elnök kénytelen volt visszavonulót fújni.
Ebtesam Al-Ketbi, az Emirates Policy Center elnöke szerint Trump legutóbbi lépései két lehetséges irányvonalat vetítenek előre.
- Az egyik taktikai jellegű: időt nyerhetnek a csapatok bevetése előtt, tesztelhetik Irán reakcióját egy végső figyelmeztetés kiadására egy nagyobb támadás előtt.
- A másik stratégiai: a feszültség csökkentését arra használják, hogy előkészítsék a terepet egy átfogóbb megállapodáshoz, beleértve a Perzsa-öbölbeli regionális biztonsági szabályok újragondolását is.
