A Donald Trump volt amerikai elnök ellen július 13-án elkövetett merénylet volt az első alkalom több mint 40 év elteltével, hogy valaki rálőtt egy jelenlegi vagy volt amerikai elnökre. Ha ki is derül majd a 20 éves elkövető valódi motivációja, a tényen nem változtat: a támadás egy olyan pillanatban történt, amikor az Egyesült Államokban eleve hatalmas politikai feszültség uralkodik.

A republikánus elnökjelöltnek alapvetően „bozótharcos retorikája” van, aminek szerepe volt a capitoliumi zavargások kirobbanásában is, ezért viszont jogilag nem tudták felelősségre vonni – fejtette ki lapunknak Balogh Roland külpolitikai szakújságíró, aki arra el felhívta a figyelmet, hogy Donald Trump most egy olyan történelmi tett végrehajtásának a kapujában áll, amelyre legutóbb a 19. században volt példa: volt elnökként egy bukott választást követően négy év múlva térhet ismét vissza a Fehér Házba.

Kapcsolódó

Grover Cleveland duplázása a 19. században

A demokrata Grover Cleveland megnyerte az 1884-es választást, ám négy év múlva elbukott a republikánus Benjamin Harrisonnal szemben, hogy aztán az 1892-es elnökválasztáson ismét győzedelmeskedjen. Így ő egy személyben az Egyesült Államok 22. és 24. elnöke.Érdekesség, hogy Cleveland épp abban szerzett magának hírnevet, ami miatt Trumpnak megannyi más ügy mellett meggyűlt a baja az igazságszolgáltatással. Az elnöksége előtti években New York államban polgármesterként és kormányzóként szolgált, és korrupcióellenes harcosként tett nagy népszerűségre szert, ami Donald Trumpról nemigen mondható el.

A merénylet után a republikánusok között olyan történt, amire korábban nem volt példa: egy emberként állt be Trump mögé az összes párton belüli riválisa, és az elnökjelölt támogatására bíztattak. Nikki Haley és Ron DeSantis korábbi elnökjelölt kihívói is így tettek. Ez egy nagyon erős felhatalmazás a volt elnöknek. Haley-t különben sokáig esélyesebb jelöltnek tartották Bidennel szemben, mégsem ő lett a kihívója a demokrata elnöknek.

Mennyire kell lecsavarni a kampány agresszivitását?

Ha Joe Biden keddi Las Vegas-i beszédét láttuk, abból az jött le, hogy semmivel sem szelídült a demokraták kampányüzenete a merénylet hatására. „Bár az elején azzal indított az elnök, hogy a politikai közbeszéd rendkívül túlfűtött és erőszakos, amiből ideje lesz visszavenni. Ehhez képest a folytatásban Biden már folyamatosan a kihívóját illette kőkemény jelzőkkel, színesbőrű lakosságának a Trump-érát csak black american hellnek nevezte az egekbe törő munkanélküliség miatt” – mondta Balogh Roland.

Biden feldúlt, agresszív és kifejezetten dühös beszédet tartott. Az államférfihoz méltó nyugalma az gyakorlatilag kedd este Las Vegasban megszűnt.

A külpolitikai szakújságíró szerint egyre több olyan dolog történik a kampány során, amelyek Biden újraválasztási esélyeit óriási mértékben csökkentik. A mostani merénylet az eddig ingadozó, de a republikánusok felé húzó szavazókat egyértelműen arra sarkalja, hogy biztosan elmenjenek szavazni, és behúzzák Trump neve mellé az ikszet.

Joe Biden Las Vegasban 2024. július 16-án.
Joe Biden Las Vegasban 2024. július 16-án.
Kép: AFP, Kent Nishimura

A kommunikáció kulcsfontosságú ebben a feldúlt időszakban, és a Trump-kampánygépezet arra használja fel a helyzeti előnyét, hogy minél több embert mozgósítsanak a választások kapcsán a határozott pártpreferenciával nem rendelkezők hatalmas tömegéből. A jelszó pedig nem más mint Amerika egyesítése, aminek a célja a maximális szavazó behúzása a republikánusok táborába.

A kritikusok egyik legfőbb érve az volt Donald Trump ellen, hogy foglyul ejtette a Republikánus Pártot, és a tegnapi konvenciót fejleményeit összegezve nehéz is lenne az ellenkezőjét állítani

– jegyezte meg Balogh Roland.

A demokratáknak nagyon fel van adva a lecke: úgy kéne reagálniuk erre az extrém politikai helyzetre, hogy Joe Biden és a párt is jól jöjjön ki belőle, maguk mellé fordítva a közvéleményt. Kedd este Biden arról beszélt a hallgatóságnak, hogy ellenfele elnöki ciklusában sokkal több 18 év alatti halt meg fegyverhasználat következtében, és ez a tendencia végig emelkedő volt, amely az ő elnöksége alatt ért csak véget. A másik fontos ügy, amivel Biden igyekszik bővíteni a táborát, az a foglalkoztatás, ami utoljára Bill Clinton elnöki idejében állt ennyire jól.

Sebezhető amerikai demokrácia, aggasztó polarizáció

Hogy megértsük, mit jelent ez az incidens mind az elnökválasztási kampány, mind az Egyesült Államok jövője szempontjából, a Foreign Affairs vezető szerkesztője Robert Liebermannal, a Johns Hopkins Egyetem politológia professzorával beszélgetett.

 „A történelem azt mutatja, hogy az amerikai demokrácia mindig is sebezhető volt” – írta a professzor a külpolitikai magazin 2020-as cikkében, amelyet Suzanne Mettler politológussal közösen írt. A kifejezetten megosztó Trump-elnökség, a Covid-világjárvány és a George Floyd meggyilkolása által kiváltott zavargások által megrázott az ország még soha nem állt ilyen próbatétel előtt.” Most viszont egy újabb nehéz fejezet nyílt.

Martin Luther King Jr. a Chicago Freedom Movement gyűlésén 1966. július 10-én.
Martin Luther King Jr. a Chicago Freedom Movement gyűlésén 1966. július 10-én.
Kép: Afro American Newspapers / Gado / Getty Images

1968 a politikai gyilkosságok, Martin Luther King és Robert F. Kennedy halálának éve, egy nagyon viharos elnökválasztási kampány közepén, amelyben a hivatalban lévő elnök bajban volt. Lyndon Johnson elnök végül visszalépett, ami a Demokrata Párt chicagói konvenciójához vezetett.

1968-ban Amerika lényegesen kevésbé volt polarizált, mint ma. Ez az a pont, ahol a párhuzam kezd megbomlani. A Trump-merénylet egy olyan pillanatban történt, amikor a polarizáció eléggé aggasztó, ilyenkor már nem a választási ellenfelek közötti politikai játékról van szó. 

„Ehelyett valami olyanná válik, mint a halálos harc, ahol az emberek úgy gondolják, hogy ha a másik oldal nyer, az halálos fenyegetést jelent az értékeikre és az ország létezésére, ahogyan ők értik. És nem is kell olyan nagy ugrás már az ilyen polarizált politikai világtól a komoly erőszakig” – magyarázza a professzor.

Voltak más pillanatok is, amikor az Egyesült Államok demokratikus válsággal nézett szembe, például az 1798-as feszült elnökválasztási kampány, a polgárháború vagy a Watergate-botrány. Robert Lieberman szerint négy olyan jellemző van, amely elősegíti a demokratikus válságok kialakulását.

  • Az első a politikai polarizáció,
  • a második, hogy ki tartozik az adott politikai közösségbe,
  • a harmadik a nagy és egyre csak növekvő gazdasági egyenlőtlenség,
  • a negyedik pedig a végrehajtó hatalom túlereje. Ezen erők közül legalább az egyik jelen volt a demokratikus rendszerzavarok minden egyes pillanatában az Egyesült Államok történelmében.

Az elmúlt négy év attól különbözik a korábbi krízisektől, hogy mindegyik jelen van ezek közül. Ezek segítették Donald Trump felemelkedését, és részesei voltak annak, hogy az országban megtörtént egy olyan incidens, mint Capitolium megrohamozása 2021. január 6-án. A mostani lövöldözés pedig tovább gyengíti az amerikai demokráciát.

Militarista politikai stílus és az erőszak ünneplése

Érdekes fénytörést ad a  Trump elleni merényletnek, hogy a támogatói közül sokan a fegyverviselés elkötelezett hívei, és kifejezett rajongói a militarista politikai stílusnak. Azért a politológus professzor attól tart, hogy az erőszak kollektívabb és szervezettebb formáival is szembesülhet az amerikai társadalom.

„Donald Trump soha nem zárkózott el attól, hogy felkarolja vagy ünnepelje az erőszakot. Elég csak a charlottesville-i megjegyzéseire emlékezni. A január 6-a körüli retorikája is kifejezetten erőszakos volt. Politikai ellenfeleiről szeret úgy beszélni, hogy emberi mivoltukra nincsen tekintettel. Tehát amitől igazán tartok, az az, hogy Trump ezt az incidenst arra fogja felhasználni, hogy tovább szítsa az erőszakot a hívei körében” – jegyezte meg Robert Lieberman.

Fegyverbolt az illinoisi Carpentersville-ben 2023. április 29-én.
Fegyverbolt az illinoisi Carpentersville-ben 2023. április 29-én.
Kép: Getty Images / Chicago Tribune, John J. Kim

Néhány Trump-fanatikus azt hirdeti, hogy Joe Biden elnök politikai retorikája váltotta ki a támadást. Rámutattak, a regnáló elnök azt terjesztette, hogy Trump veszélyes, és a győzelme csapást mérne az amerikai demokráciára. A professzor szerint minél jobban terjed ez az üzenet az amúgy is dühös és felfegyverzett lakosság körében, annál nagyobb lehet a támadások kockázata.

Joe Biden feladata ebben a pillanatban az, hogy elnöki és államférfiúi benyomást keltsen, ami retorikailag viszont aszimmetrikus hátrányba hozza őt. Különösen az elmúlt hetek kampányának eseményeit figyelembe véve, az emberek nehezen látják már benne azt a figurát, aki valóban összefogja az országot.

Pedig fontos volna az, hogy a Fehér Ház megtalálja a módját annak, hogy a kedélyek lecsillapodjanak. „Ám attól tartok, hogy Biden nem rendelkezik mondjuk Robert F. Kennedy retorikai adottságaival. Martin Luther King 1968-as meggyilkolása után Kennedy felállt, és egy rögtönzött beszédet mondott, egységre és nyugalomra szólított fel, és arra, hogy valami pozitívumot kellene kihozni ebből a szörnyű eseményből” – tette hozzá Lieberman.

Acélkemény lehet a második Trump-éra

A leginkább optimista forgatókönyv az lenne, ha a politikai erőszakkal való leszámolás nagyobb egységhez vezetne. A Ronald Reagan elnök elleni 1981-es merénylet utáni hetekben a támogatottsága az egész elnöksége alatt elért legmagasabb fokra emelkedett, és amikor visszatért a lábadozásból, még politikai ellenfelei is nagylelkűen fogadták.

Ahhoz azonban, hogy az ország ma összefogjon a politikai erőszak ellen, mindkét oldalon némi önmérsékletre lenne szükség, de ennek csekély az esélye.

A lövöldözésre nem sokkal azután került sor, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében az elnökök széles körű mentességet élveznek a hivatalukban tett intézkedéseik alól. A bírósági döntés egy újabb lépés volt abban a folyamatban, ami az elnöki hatalom fokozatos növekedését és megszilárdulását jelenti, a hatalom egy személyben való koncentrálását, ahelyett, hogy sokak között oszlana meg. Ez egyike annak a négy erőnek, amely demokratikus válságokat idéz elő.

Lieberman szerint egy második Trump-időszak azt jelentené, hogy a végrehajtó hatalom az elnök saját ambícióinak, rögeszméinek vagy bosszúhadjáratainak eszközévé válhat. „Az aggasztó, hogy ez az incidens csak még inkább ebbe az irányba terelheti őt. Elképzelhető, hogy ez arra fogja késztetni Trumpot és belső körét, hogy igazságügyi minisztériumi vagy ügyészi rásegítéssel lecsapjon bárkire, akire csak az ellenzékiség gyanúja vetül.”