Norvégia úgy döntött, megnyitja vizeit a mélytengeri bányászat előtt, ami komoly környezeti és gazdasági kockázatokkal járhat. A gyakorlat támogatói szerint a fémek és ásványi anyagok kiemelése az óceánok tengerfenékéről szükséges a fosszilis tüzelőanyagokról való globális átállás elősegítéséhez. A kritikusok szerint azonban a mélytengeri bányászat „rendkívül pusztító”, a tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a teljes környezeti hatást nehéz megjósolni.

Törökországban az előző havi 8,6 százalék után 9 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta novemberben a török statisztikai hivatal szerdai közlése szerint. Az előző havi, októberi munkanélküliségi ráta 2012 októbere óta a legalacsonyabb volt.

Kapcsolódó

Új miniszterelnök debütált Franciaországban

Benyújtotta kormánya lemondását hétfőn Élisabeth Borne francia miniszterelnök. A lépés nem tekinthető váratlan fordulatnak, már tavaly is felmerült ez a lehetőség, amikor Emmanuel Macron francia elnök népszerűsége zuhanórepülésbe kezdett. Az államfőnek több szempontból is lényeges, hogy helyreállítsa renoméját, a lapunknak márciusban nyilatkozó szakértő azonban hangsúlyozta, ehhez esetleg fel kell áldoznia Élisabeth Borne miniszterelnököt. Ha némi hatásszünettel is, de megtörtént ez a lépés.

A kormányfői pozíciót A 34 éves Gabriel Attal örökölte, aki eddig oktatási miniszter volt. Attal egykor a szocialista párt tagja volt, a 2017-es elnökválasztás előtt csatlakozott Macron mozgalmához, és azóta is szoros kapcsolatot ápolnak egymással.

Hogy a gyakorlatban lesz-e jelentősége belföldön vagy akár külpolitikában a kormány megváltozott összetételének,

attól függ, hogy Emmanuel Macron tud-e új politikai üzenetet is felépíteni a személycserékre. Kampányidőszakba lépünk, és ebből a szempontból a miniszterelnök személye is kampányeszköz. Fiatal, és sokat beszélnek a tehetségéről, meg arról, hogy a Nemzeti Tömörülés szintén fiatal elnökével, Jordan Bardellával nagy csatát vívhatnak az EP-választás előtt

– mondta Soós Eszter, a Francia politika szerkesztője, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa az Economxnak.

Hozzátette, „amennyiben Attal hozzájárul a Renaissance párt jelenlegi támogatottsági hátrányának a leküzdéséhez; amennyiben képes újabb fontos törvényeket elfogadtatni a parlamentben; és amennyiben nem „használódik el”, megmarad potenciális 2027-es elnökjelöltnek, akkor profitálhat a személycseréből Macron. De a kulcsszó az amennyiben”.

Egyes francia politikusok élcelődtek azon, hogy szinte mindegy is, ki tölti be a miniszterelnök szerepkörét, eljelentéktelenedett a kormányfői poszt, Soós Eszter szerint azonban ez már 1958-ban megtörtént a félelnöki rendszer létrejöttével, majd Charles De Gaulle elnök hivatalba lépésével.

Ha ellenzéki többség lenne a parlamentben, illetve ebből következően ellenzéki kormányt kellene kineveznie az elnöknek, akkor beszélhetnénk arról, hogy a miniszterelnökség önálló hatalmi központ, de amikor az elnöki párt többséggel bír, aligha. Most persze nincs abszolút többség, csak relatív többség, és tárgyalni kell más frakciókkal – de azt az elnök mondja meg, hogy miről folyjon a tárgyalás. A miniszterelnök dolga a többség megszervezése. „Én döntök, és ő végrehajt” - üzente anno Jacques Chirac az egyik miniszterének, egy bizonyos Nicolas Sarkozynek. Ezt a tételt nyugodtan értelmezhetjük az egész kormányra

– magyarázta a Franciaország-szakértő.

Fegyveres ügyek és félelmek

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel találkozott Tel-Avivban, a katonai főhadiszálláson. Négyszemközti egyeztetésüket követően pedig a szűk hadikabinet tagjaival tárgyaltak, köztük Joáv Galant védelmi miniszterrel, Beni Ganz miniszterrel és az izraeli hírszerzés vezetőivel.

Blinken megvitatta az izraeli vezetéssel egy olyan diplomáciai rendezés lehetőségét is, amely távol tartja a libanoni síita Hezbollahot a libanoni határtól. A tárcavezető követelte, hogy Izrael engedélyezze a gázai övezet északi részén élő és jelenleg a déli humanitárius menedéktáborokban tartózkodók visszatérését otthonaikba. Tárgyalásokat kezdeményezett a gázai helyzet háború utáni rendezéséről, valamint a polgári áldozatok számának csökkentésére tett erőfeszítésekről, a humanitárius segítségnyújtás növeléséről és a kiterjedt gázai hadműveletek befejezéséről.

Péntek hajnalban csapásokat mért az amerikai és a brit légierő a jemeni húszi lázadók állásaira. A világ egyik legforgalmasabb tengeri szállítási útvonalának védelmében indított műveletet ez az akció nyitotta.

A Fehér Ház és a Downing Street tájékoztatása szerint a harci gépek számos olyan épületet és létesítményt, a többi között repülőteret vettek célba, amelyeket a húszik manőverező robotrepülőgépekkel és  drónokkal végrehajtott műveleteikhez használtak.

A szombati tajvani elnökválasztás kapcsán pedig újabb fegyveres összetűzéstől tartott a világ. Az Economxnak nyilatkozó szakértő azonban arról beszélt, katonai szemfényvesztésen – hadgyakorlaton vagy éppen blokád imitálásán – túl nem kell valós támadástól tartani Kína részéről. Ez inkább 2027-2028 környékén lehet benne a pakliban, annál korábban aligha.