Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter hétfőn közölte, hogy minisztériuma beidézi a magyar nagykövetet az általa embercsempészeknek nevezett emberek magyar hatóságok általi szabadon bocsátásával kapcsolatos vita miatt – számolt be róla a Reuters.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy korábbi Kormányinfón beszélt arról, hogy az adófizetők pénzén embercsempészek tömegeit tartják letartóztatva Magyarországon. A tárcavezető szerint börtön túlzsúfoltság van, ezért nem kívánják a magyar adófizetők pénzén fogva tartani a több száz embercsempészt, ha elhagyják az országot 72 órán belül.

Úgy gondoljuk, hogy ez egy teljesen rossz jelzés

– mondta Schallenberg újságíróknak egy brüsszeli uniós találkozó előtt, hozzátéve, hogy „teljes körű tisztázást követel” Magyarországtól az ügyben.

Alexander Schallenberg
Alexander Schallenberg
Kép: Twitter

Hétszáz embercsempészt utasítanak ki hazánkból

72 órájuk van elhagyni az országot azoknak az embercsempészeknek, akiket egy kormányrendelet értelmében kiutasítanak Magyarországról. Az embercsempészek fogva tartása milliárdokba kerül a magyar adófizetőknek, ezért döntöttek az úgynevezett reintegrációs őrizet mellett.

A magyar börtönökben jelenleg 2600 külföldi embercsempész van. A Szegedi Fegyház és Börtönben minden ötödik elítélt külföldi embercsempész.

„A kormány döntésének megfelelően a büntetés-végrehajtási szervezet megkezdi a jogerősen elítélt, egyben Magyarországról kiutasított embercsempészek reintegrációs őrizetbe helyezését, akiknek ezután 72 órán belül el kell hagyniuk Magyarország területét” – nyilatkozta az Indexnek Makula György.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsokságának (BvOP) kommunikációs igazgatója szerint az intézkedés célja, hogy az embercsempészek büntetésének végrehajtásával összefüggő terheket ne a magyar adófizetők állják.

„Az embercsempészek kiutasítása nem irányul mások ellen”

Nem irányul egyetlen szomszédos ország ellen sem a magyarországi börtönökben fogva tartott külföldi embercsempészek kiutasítása, az pedig nem új, hogy Ausztria megerősítette a határ ellenőrzését, mivel már hónapok, évek óta nehezítik a belépést – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.

A tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy előző este telefonon beszélt osztrák kollégájával, Alexander Schallenberggel, aki jelezte, hogy számukra problémát jelent a szóban forgó lépés.

Ez az intézkedés szuverén magyar döntés, az nem irányul egyetlenegy szomszédos országgal szemben, semmifajta szomszédos országbeli specifikumot nem tartalmaz. Én ezt úgy fogom fel, hogy mi külföldi bűnözőket utasítunk ki, jobb is, hogyha elhagyják az országot és nem is gondolnának arra, hogy mifelénk jöjjenek

– tette hozzá a miniszter.

Bécs fittyet hányna Schengenre?

„Az pedig, hogy Ausztria határellenőrzést foganatosít a magyarországi határon, sajnos nem új, ugyanis – ellentétben a schengeni megállapodás szellemiségével – már hónapok vagy évek óta látjuk azt, hogy az osztrákok nehezítik magyar és más állampolgárok belépését Ausztriába” –jelentette ki Szijjártó Péter, akit megkérdeztek arról a kezdeményezésről, amely minősített többségi döntéshozatalt vezetne be a külpolitika területén is az Európai Unióban. Úgy vélekedett, hogy ez a vita lényegében a közösség jövőjéről szól:

Egymással szemben sorakoznak föl azok, akik egy szuperállamot akarnak, Európai Egyesült Államokat, amelyben a hatáskörök döntő többségét Brüsszelbe telepítenék, a tagállamokat pedig ebből a szempontból legyengítenék. És van egy szuverenista csoport, amely azt mondja, hogy az Európai Unió akkor tud csak erős lenni, ha a tagállamok maguk erősek.

 

Az egyhangúság követelményének eltörlése Szijjártó szerint azzal járna, hogy „a nagy országok eldöntenék, hogy mit akarnak, a kis országok véleménye meg nem számítana, ez pedig megnövelné a hazánk nemzeti érdekeivel ellentétes döntések esélyét”.

Az Unió alapértékei és a liberális média

Az Európai Unió alapszerződéseiben kötik ki, hogy külpolitikai, biztonságpolitikai kérdésekben egyhangúlag kell döntést hozni. „Tehát ha valaki ezt meg akarja változtatni, akkor az egész Európai Unió szellemiségét vonja kétségbe, az alapítók szándékait vonja kétségbe” – fogalmazott a tárcavezető.

A miniszter végül kitért azon jelentésekre is, amelyek szerint az ukrán elnök nemrég a hazánkat is ellátó Barátság kőolajvezeték felrobbantásáról beszélt. Rámutatott, hogy erről próbálnak nem venni tudomást Brüsszelben, illetve az látszik, hogy a „liberális, fantasztikusan tárgyilagos és szabad európai sajtóban sem vetett nagy hullámokat” ez a kiszivárgott amerikai titkosszolgálati értesülés.