Akárcsak nemrégiben a magyar kormány, Ausztria vezetése is új, inflációellenes intézkedésekről dönthet a napokban, amelyek egyik fő pillére lehet a komoly megterhelést jelentő ingatlanbérleti díjak korlátozása, illetve az extraprofitadó az energiacégekre, és akár az élelmiszeráfa felfüggesztése is. Eközben elszabadultak a benzinárak, és lobbiznak a viharkárokra bevezetendő kötelező biztosítás mellett. Osztrák lapszemle.  

Hadat üzennek az inflációnak az osztrákok

Ahogy a németeknél, Ausztriában is intézkedéscsomagot tervez elfogadtatni a szövetségi kormány az infláció letörésére, ahol nagy vitára készülnek a pártok. Szerdán megkezdődtek a tárgyalások az új javaslatokról.

A Salzburger Nachrichten felidézi: kedden már kiszivárgott, hogy például olyan korlátozást terveznek bevezetni a lakhatás támogatására, hogy az elkövetkező három évben Ausztria területén a bérleti díjak legfeljebb öt százalékkal emelkedhetnek, de legalábbis semmiképpen sem ugorhatnak akkorákat, mint az elmúlt hónapokban.

A díjplafon elrendelésében minden, jogilag szabályozott bérleti szerződés érintett lehet

– jelezte Karl Nehammer kancellár.

Mint kifejtette, a bérleti díjak felső határának bevezetése az infláció elleni küzdelem fontos eszköze, ennek fényében viszont napirendre kerülhet olyan javaslat is, amely szerint az összes bérleti díjat befagyasztják 2025 végéig.

A szövetségi kormány a lakástámogatásokat is emelné, körülbelül 15 százalékkal, mert álláspontjuk szerint nem engedhetik meg, hogy a kétévente dráguló bérleti díjak túl nagy terhet jelentsenek a polgároknak. Főként, hogy az infláció miatt megemelkedett kiadások végül nem terhelik annyira a bérbeadókat, mint az korábban látszott, akik viszont a korlátozásokért cserébe több pénzt kapnának a termikus rehabilitációt támogató programokra.

Az inflációellenes törekvések szerint várhatóan hadat üzennek a klímajegyek és az autópálya-matricák drágulásának is Ausztriában – erről a tartományi önkormányzatokat akarják meggyőzni, amelyhez a kormány 150 millió eurós támogatást adna. Továbbá készülnek arra is, hogy – magyar mintára – lefölözzék az energiacégek profitját, mert a vállalatok válságból származó nyeresége mindig is szálka volt a szemükben – fogalmazott Karl Nehammer, aki rámutatott, hogy a cégek az alacsonyabb energiaárakat nem hárítják át az ügyfelekre, ezért a kormány „el akarja szippantani” a nyereségüket.

Azt is szorgalmazzák a javaslatokban, hogy a mindennapi élelmiszereknél függesszék fel az áfabefizetést, és a cégek kapjanak úgynevezett „inflációellenes jutalékot”. Emellett egyes politikusok követelik például a megtakarítási kamatokra kivetett tőkenyereségadó felfüggesztését és a kamatplafont is.

Ausztria: drágább a tankolás, mint a horvátoknál és a szlovéneknél

Leginkább a főszezon után utazni készülő magyaroknak lehet érdekes hír, hogy a hét elején drágább lett a tankolás Szlovéniában az autópályák melletti benzinkutakon, míg Horvátországban valamennyi töltőállomáson, ezekben az országokban azonban még így is kevesebbe kerül megtölteni az autót, mint Ausztriában.

A Kleine Zeitung rámutat: Szlovéniában a normál benzin literenkénti ára 3,3 centtel 1,544 euróra, a gázolaj ára 1,4 centtel 1,572 euróra nőtt, míg Horvátországban a benzin literenként immár 1,57 euróba, a gázolaj 1,52 euróba kerül. Az új árak szeptember 11-ig maradnak érvényben Szlovéniában, amelyeket az ottani kormány kéthetente határoz meg az Energiaügyi Minisztérium közlése szerint.

A szlovénoknál 2022 júliusa óta a mostani a legmagasabb ára a hagyományos benzinnek, míg a gázolaj aktuális ára a 2022 decembere óta tartó időszakban érte el jelenleg a legmagasabb szintet. Horvátországban is emelkedtek a szabályozott árak, amelyek – Szlovéniával ellentétben – nem csak a sztrádákon, hanem minden benzinkúton érvényesek kedd óta.

A horvátoknál az emelés mértéke a benzin esetében literenként 3 cent, míg a gázolajnál 1 cent – írja a horvát sajtó. Összehasonlításképpen: Ausztria egész területén az átlagos üzemanyagárak a töltőállomásokon 2023. augusztus 28-án, hétfőn a benzin esetében 1,691 euró/liter volt, míg a dízel üzemanyagnál 1,707 euró. 

Bécs elkaszálta a hazánkban is jelenlévő Tier-t 

Kivonult Bécsből a Budapesten is népszerű e-robogó, illetve e-roller kölcsönző társaság, a Tier, bár érkezett helyette egy új, svéd szolgáltató. Az Oe.24 bulvárlap sajtóértesülésekre hivatkozva megírta, hogy a Tier nem nyújtott be meggyőző koncepciót a bécsi városvezetés részére, ezért júliustól ki kellett vonnia a robogóit az osztrák fővárosból. A berlini cég ezután beperelte a Bécsi Közigazgatási Bíróságot, amely visszautasította a keresetet.

A Tier 4,5 év után búcsúzott el Bécstől, amelynek előzménye, hogy májusban az osztrák főváros olyan rendeletet adott ki, amely szigorította a robogókölcsönző cégek működési feltételeit.

Ebben például rendszámkövetelményt írtak elő a szolgáltatóknak, és új, a robogók számát érintő, felső határokat is meghatároztak az egyes városrészekben. Például a belvárosban maximum 500, a 2–9. és a 20. kerületben pedig csak 1500 robogót engednek működtetni a piacon maradt Lime, Bird és Link cégeknek. A többi városrészben ez a szám 2000-re emelkedhetett. Az új feltételeknek nem tudott megfelelni üzleti koncepciójával a Tier, ezért vesztette el a bécsi piacot, holott érvelésük szerint a metrók, az elővárosi vonatok és a villamosok végállomásainál az eddigieknél is több robogóra lenne szüksége a lakosságnak. 

Kötelező biztosítás jöhet a viharkárok ellen?

Kötelező biztosítás bevezetését szorgalmazzák a viharkárok fedezetére az ausztriai biztosítótársaságok, amely más európai példák mentén több országban, így akár hazánkban is elterjedhet a jövőben. Az osztrák kormány ugyanakkor egyelőre nem hatódik meg a lobbitól, helyette inkább a viharkárok miatti újjáépítésekre működtetett katasztrófaalapot növelné.

Egyelőre tehát nem fenyegeti a sógorokat az autósoknál már mindenki által ismert kötelező biztosítás rendszerének bevezetése, főként amiatt nem, mert a politikusok nem akarják tovább terhelni a polgárokat újabb fizetni valóval. Márpedig a közelmúlt viharai – beleértve a jégesőt, a heves esőzéseket és a sárlavinákat, – különösen Ausztria déli és nyugati részén nagy veszteségeket okoztak az embereknek, akik közül csak kisebb arányban rendelkeznek megfelelő biztosításokkal a kártérítésekre – érvel az Osztrák Biztosítók Szövetsége (VVO), amely szerint a jövőben rendszeressé váló viharok elleni védekezésre nem lesz elegendő az országos katasztrófaalap.

A döntéshozók viszont tartanak a biztosítottak emelkedő díjaitól, akárcsak a biztosítási ágazat egy része, viszont a környezeti közgazdászok szerint mégsem lesz elkerülhető a kötelező biztosítás bevezetése ezen a területen.

Nyilvánvaló, hogy olyan természeti veszélyeknek vagyunk kitéve, amelyekkel a biztosítók nem tudnak megbirkózni

– érvelt Franz Sinabell, a Wifo klímaközgazdásza a Der Standardnak. Példaként említette, hogy több országban, például a szomszédos Svájcban is látszik, hogy a kötelező biztosítás nagyon jól működik, de hasonló megoldások léteznek már Belgiumban és Franciaországban is.

Belehúztak az osztrákok a mesterséges intelligenciával

Érdemes felfigyelnie a magyar cégvezetőknek is arra a tendenciára, miszerint a friss felmérések szerint a versenyszférában felgyorsultak a digitalizációval járó struktúraváltások az osztrákoknál, ahol a Deloitte tanácsadó cég szerint ezt már a munkavállalók 81 százaléka megérzi a mindennapi feladatvégzése során.

Nyugati szomszédaink nem ódzkodnak az innovációtól, sőt, 61 százalékuk üdvözli a folyamatban lévő digitalizálást, ugyanakkor 38 százalékuk tart attól, hogy a mesterséges intelligencia (AI) és társai miatt elveszti az állását – idézi a Kronen Zeitung a friss trendkutatást. Ebből kiderül: az új technológiák vállalati alkalmazása immár általánosan elfogadott lett a nyugati szomszédunknál, mert elengedhetetlennek tartják, hogy a cégek a lehető legjobbat hozzák ki ezekből, illetve az emberi potenciálból, hogy valódi hozzáadott értéket teremtsenek.

Az osztrák vállalkozásoknál ennek jegyében már javában zajlanak a digitális fejlesztések: a munkavállalók meghatározó többsége mostanra közvetlenül érzékeli az új infrastruktúrákba történő beruházások növekedését.

A cégek a hagyományos munkafolyamatok negyedét már automatizálták, vagy digitális eszközökkel, adatalapú rendszerekkel helyettesítették.

A dolgozók egyharmada azért tartja fenyegetésnek az AI-t, mert változnak a munkavállalók készségeivel szemben támasztott követelmények is. A jövőben például elvárás lesz a technikai ismeretek és az olyan készségek birtoklása, mint a programozás és az adatelemzés. Emellett nagy szükség lesz a kritikus gondolkodás és a problémamegoldó készség fejlesztésére is, valamint a kommunikációs és együttműködési tapasztalatok bővítésére. Ez a belső know-how a jövőbeni üzleti sikerek központi sarokkövét fogja képezni a cégeknél – közölte a Deloitte. 

(Thurzó Katalin)