Idén legalább 10 bálnát sodort partra a víz New Yorkban és New Jerseyben és egyes tiltakozók a szélerőműveket hibáztatják – írja tudósításában a Euronews.
„Mentsük meg a bálnákat és állítsuk le a szélerőműveket” – szólították fel a hatóságokat vasárnap egy több ezres tüntetésen a tiltakozók. De vajon igaz az az állítás, hogy a tengeri szélturbinák károsítják a tengeri élővilágot? A szakértők szerint valószínűleg nem.
Idén szokatlanul sok púpos- és észak-atlanti bálna pusztult el Amerika északkeleti partjainál. Ez azért különös, mert az Atlanti-óceán partjainál 2017 előtt ritkán fordult elő, hogy bálnák vetődtek a partra.
A múlt héten egy púpos bálna teteme – a kilencedik 2023-ban – a New Jersey állambeli Manasquanban sodródott partra.
2022 novembere óta öt különböző fajból 18 bálnát találtak holtan.
A természetvédők gyötrődnek a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) által „szokatlan halálozási eseményeknek” nevezett esetek miatt. A szám különösen riasztó, tekintve a helyi bálnapopulációk csökkenő méretét: például kevesebb mint 350 észak-atlanti simabálna maradt fenn.
A bálnák haláláért a szélturbinák a felelősek?
Egy környezetvédőkből álló koalíció a szélturbinákat okolja a bálnák haláláért.
Joe Biden elnök 2020-as megválasztása óta több tengeri szélerőmű-fejlesztést kezdeményeztek a térségben. Két szélerőműpark működik, összesen hét turbinával. New York és Massachusetts partjainál további két farm épül.
New Jersey 12 polgármestere moratóriumot kért a szélerőmű-projektekre a halálesetek „további kivizsgálásáig”.
A Clean Ocean Action nevű környezetvédelmi szervezet a turbinák építésének zaját okolja, amely állítása szerint károsíthatja a bálnák érzékeny belső fülét.
Miért kellene a tengeri szélerőműveknek megúszniuk a tengeri ökoszisztémák védelmét biztosító vizsgálatokat, különösen a veszélyeztetett és védett fajok esetében?
– tette fel a kérdést Cindy Zipf ügyvezető igazgató egy nyilatkozatban.
A NOAA Fisheries azonban kitart amellett, hogy nem a szélturbinák a hibásak.
„Nem állnak rendelkezésre olyan bizonyítékok, amelyek alátámasztanák azt a feltételezést, hogy a fejlesztések miatti zaj potenciálisan bálnák pusztulását okozhatná, és nincs konkrét kapcsolat a közelmúltbeli nagy bálnapusztulások és a jelenleg folyó kutatások között” – áll a szervezet közleményében.
Mi más okozhatta a bálnák pusztulását?
A tudósok által az elmúlt négy évben vizsgált 178 púpos bálna halálának 40 százalékánál volt bizonyíték arra, hogy hajók vagy halászeszközök okozták halálukat.
Nemcsak a hatóságok tagadják a szélturbinák és a bálnák halála közötti kapcsolatot.
A Greenpeace – amely évtizedek óta kiáll a bálnák védelme mellett – „alaptalan állításként” gúnyolta a vádakat.
„Sokat beszéltek a szélturbinákról és a bálnák haláláról, de nincs semmilyen bizonyíték, ami a kettőt összekapcsolná. Eközben az óceánokat most nagyobb veszély fenyegeti, mint bármikor a történelem során” – mondta Arlo Hemphill, a szervezet mélytengeri bányászattal foglalkozó projektjének vezetője.
Egy tengeri szélenergia elleni cinikus dezinformációs kampánynak nevezte ezt John Hocevar, a Greenpeace óceánokért felelős igazgatója.
Egyébként a magas partra vetődési számok megelőzték a Biden alatti szélerőművek építését:
- 2017-ben 78 bálna pusztult el az Egyesült Államok atlanti-óceáni partvidékén;
- a 2018 és 2020 között évente átlagosan 59 pusztult el;
- 2021-ben 31,
- 2022-ben pedig 32 bálnát veszítettünk el,
- 2023-ban pedig már 10 felett áll a halálozási szám.
Más, nagyszámú szélerőműparkkal rendelkező területeken ugyanakkor nem nőtt a bálnák pusztulása.
A bálnák védelmében tették vörös listára a homárokat
A rákhalászok hálói és csapdái akkora fenyegetést jelentenek az Atlanti-óceán északi részén élő, súlyosan veszélyeztetett simabálnákra, hogy vörös listára tette a homárokat a fenntartható halászatot ösztönző kaliforniai Seafood Watch program.(Eisenkrammer Nóra)