Az Észtország és Finnország közötti Balticconnector tenger alatti gázvezetéket a múlt héten leállították „külső behatás” miatti károk miatt. Bár a vizsgálatok még mindig vizsgálják, hogy tervezett szabotázsról vagy balesetről van-e szó, és Vlagyimir Putyin kizárja, hogy orosz részvétellel történt volna az incidens, összegyűjtöttük, mit tudunk az esetről és annak az európai gázpiacra gyakorolt hatásairól – írja a Meduza. 

Mi az a Balticconnector, és pontosan mit tudunk a kárról?

A Balticconnector a Balti-tengeren halad keresztül, összekötve az észt és a finn energiarendszert. A vezeték tulajdonosa és üzemeltetője két állami tulajdonú energetikai vállalat, az észt Elering és a finn Gasgrid. Mindkettő 50 százalékos részesedéssel rendelkezik a közös vállalatban. A vezeték építését 75 százalékban az Európai Bizottság finanszírozta, Finnország és az Elering további 15 százalékkal járult hozzá. A projekt teljes költsége mintegy 250 millió euró volt.

A vezeték 2020-as elindításáig Finnország elszigetelődött az európai gázpiactól, és az egyetlen lehetséges gázszállítója Oroszország volt. A napi 7,2 millió köbméter kapacitású Balticconnector lehetővé tette, hogy az ország a litvániai Klaipedában található LNG-terminálból, illetve a balti régió egyetlen földalatti gáztárolójából, a lettországi Incukalnsból kapjon gázt.

A Balticconnector két irányban működött, Észtországból Finnországba és vissza. Miután Moszkva 2022 májusában megtagadta a gázszállítást Finnországba, az ország Észtországból kapta meg a szükséges mennyiséget. Finnország saját LNG-termináljának 2023 februárjában Inkoóban történő beindításával és a belföldi kereslet nyári csökkenésével gázt szállított Észtországnak.

A gázáramlás éppen az észt irányba tartott, amikor október 8-án éjjel a Balticconnectorban meredeken csökkent a nyomás. A norvég NORSAR szeizmikus megfigyelő intézet helyi idő szerint körülbelül 01:20-kor a Richter-skála szerinti 1,0-es erősségű rengést regisztrált.

Mivel minden jel arra utalt, hogy szivárgás történt, a csővezetéket még aznap leállították. A baleset helyszínét két nappal később találták meg: a Balti-tenger finn gazdasági övezetében, mintegy 60 méteres mélységben. Sauli Niinistö finn elnök akkor azt mondta, hogy a csővezeték sérülését valószínűleg külső hatás okozta.

A Balticconnector valószínűleg mechanikai erő és nem robbanás következtében sérült meg. A cső úgy néz ki, mintha az egyik oldalán leszakadt volna egy része

– mondta Risto Lohi, a finn Nemzeti Nyomozóiroda nyomozója.

Ez lehet a Kreml bosszúja az Északi Áramlat szabotázsáért?

A Balticconnector legalább öt hónapja nem üzemel, és legkorábban 2024 áprilisában indítható újra. A gázvezeték mellett október 8-án az Észtországot és Finnországot összekötő távközlési kábelt is elvágták. A sérülés helye messze van a gázszivárgás területétől, a Balti-tenger észt gazdasági övezetében.

A Balticconnector megrongálásának jellege arra utal, hogy valószínűleg szándékosan történt – a finn nyomozóiroda szerint az ilyen károk okozása speciális tudást igényel. „Nem zárható ki az állami részvétel sem a szabotázsban” – mondta Antti Pelttari, a finn biztonsági és hírszerző szolgálat vezetője, anélkül, hogy pontosította volna, melyik országra gyanakszik.

A baleset idején öt hajó tartózkodott a sérült vezeték közelében: négy olajszállító tartályhajó, köztük egy orosz, és egy panamai zászló alatt közlekedő teherhajó – jelentette a finn média a múlt héten. Vlagyimir Putyin október közepén baromságnak nevezte a balesetben az oroszok esetleges részvételéről szóló spekulációkat, amelyek célja, hogy eltereljék a figyelmet az Északi Áramlat 2022 őszi aláaknázásáról: „Nem is tudtam, hogy létezik ez a vezeték. Ahogy a Gazprom elmondta nekem, ez nem is olyan védett, mint a mi Északi Áramlatunk.”