A tüntetők összecsaptak a rendőrséggel – három munkás halálát okozva. A szakszervezetek szerint a rendőrség könnygázt és gumilövedékeket vetett be, és a tüntetések ellenségessé váltak – írja a CNN. 

A helyzet egyre fokozódik, és egyre erőszakosabbá válik

– mondta Christina Hajagos-Clausen, az IndustriALL Global Union textil- és ruhaipari igazgatója, amelyhez a bangladesi szakszervezetek is tartoznak.

A munkavállalók elutasították a béremelést

Kedden az ország bértanácsa havi 113 dolláros emelést jelentett be a ruhaipari dolgozók számára, amely december 1-jén lép hatályba. Ezt elutasították a munkavállalók és a szakszervezeti csoportok, akik szerint a bérek az elmúlt öt évben nem tartották lépést az inflációval. A bangladesi statisztikai hivatal szerint az infláció 2022 és 2023 között 9 százalékra emelkedett, ami 12 év óta a legmagasabb átlagos inflációs ráta.

A bangladesi ruhaipari munkások jelenleg havi 95 dollárt keresnek, és olyan nagy márkáknak gyártanak ruhákat, mint a H&M, a Zara és a Levi's. A munkások havi 208 dolláros bért követelnek. Összehasonlításképpen: ez még mindig kevesebb, mint az amerikaiak heti bére, akik a szövetségi minimálbért, 7,25 dollárt kapnak óránként adózás előtt. Az Egyesült Államokban számos szakszervezeti csoport ezt szegénységi bérnek nevezi.

A tiltakozások miatt az országban számos gyárat bezárásra kényszerítettek, megbénítva ezzel a világ Kína után második legnagyobb ruhagyártó központját.

Több tucatnyi tüntető került kórházba. Egy tüntető felgyújtott egy gyárat, ami egy 32 éves munkás halálát okozta, a rendőrséggel való heves összecsapások pedig a 26 éves fiatal halálát okozták – közölte az amerikai külügyminisztérium.

Aggódunk a munkások és szakszervezeti tagok folyamatos elnyomása miatt is. Az Egyesült Államok sürgeti a háromoldalú folyamatot, hogy vizsgálja felül a minimálbérről szóló döntést, hogy biztosítsa, hogy az figyelembe vegye a munkavállalókra és családjaikra nehezedő növekvő gazdasági nyomást

– mondta Matthew Miller, a külügyminisztérium szóvivője szerdán.

Az iparág a legszegényebb embereket foglalkoztatja

A délkelet-ázsiai ruhaiparban uralkodó munkakörülményeket már korábban is megkérdőjelezték. Bangladesben azonban a pusztító Rana Plaza összeomlása óta eltelt mintegy 10 évben nem voltak ilyen mértékű erőszakos tüntetések. A kilencemeletes épületben ruhagyárakat zsúfoltak össze, és a katasztrófában 1100 ember, főként nők haltak meg.

Bár a körülmények azóta javultak, és a bérek is emelkedtek, a ruhaipar értékének növekedése messze meghaladta ezeket. A 2011-es 14,6 milliárd dollárról 2019-re 33,1 milliárd dollárra ugrott a ruhakivitel Bangladesből, amely 2031-re közepes jövedelmű országgá kíván válni a McKinsey tanácsadó csoport szerint.

A konfekcionált ruházati cikkek gyártása uralja az ország ipari szektorát, amely az amerikai kereskedelmi minisztérium szerint Banglades éves bruttó hazai termékének 35,1 százalékát adja.

Az ismert ruhamárkák tárgyalást sürgetnek

Tizennyolc márka, köztük a H&M, a Levi's, a Gap, a Puma és az Abercrombie & Fitch a múlt hónapban levelet küldött a bangladesi miniszterelnöknek, amelyben békés tárgyalásokat sürgetett, és felszólított arra, hogy az új minimálbér fedezze a munkavállalók alapvető szükségleteit. Az Amerikai Ruházati és Lábbeli Szövetség (American Apparel and Footwear Association, AAFP), amely márkákat képvisel az Egyesült Államokban, a minimálbér időszerűbb felülvizsgálatát javasolja. Bangladesben jelenleg ötévente felülvizsgálják a minimálbért.

Ideális esetben ezt a bérszintet, amely Bangladesben az összes bérszint kiszámításának alapjául szolgál, évente, nem pedig 5 évente kellene felülvizsgálni. Az időben történő felülvizsgálat és szükség esetén a szintek emelése kritikus része a felelős márkák által alkalmazott jobb vásárlási gyakorlatoknak

– mondta Nate Herman, az AAFP politikai alelnöke a CNN-nek adott nyilatkozatában.

Az olyan márkák, mint a H&M, nem rendelkeznek saját gyárakkal Bangladesben, inkább szerződést kötnek az ottani gyárosokkal, akik fizetik az összes előzetes költséget: a készleteket, a létesítményt és a munkaerőt.

A Patagonia azt mondta, hogy támogatja a havi 208 dolláros minimálbért – pontosan azt, amit a dolgozók kérnek. A Levi Strauss & Co eközben közleményben közölte, hogy bátorította a bangladesi kormányt, hogy hozzon létre tisztességes, hiteles és átlátható eljárást a minimálbér rendszeres megállapítására. A márkáknak nincs hatalmuk a bérek megállapítására Bangladesben, de az árnyomás felett igen.

A fogyasztók felelőssége

A Bangladesben gyártott ruházati cikkek szinte valamennyi fogyasztója az országon kívül él. A Világbank szerint 2019-ben a ruházati cikkek exportja tette ki Banglades teljes exportbevételének 84 százalékát.

A fogyasztók gyors, olcsó és azonnali dolgokat akarnak – különösen, mivel a fogyasztói vásárlási szokások az infláció közepette a megfizethetőbb áruk felé hajlanak. És miközben a fogyasztók fiatalabb generációja elgondolkodik azon, hogy honnan származik a ruhájuk és hogyan készül, az iparág nem számíthat arra, hogy a fogyasztók emelik a béreket – mondja Jason Judd, a Cornell Egyetem Globális Munkaügyi Intézetének igazgatója.

A vásárlók hatalmas lökése kell ahhoz, hogy egy márka változtasson

– mondta Judd. A világjárvány idején a márkák 40 milliárd dollár értékű megrendelést töröltek a világ gyáraiból, így a gyárak tulajdonosai és beszállítói állták a számlát, a dolgozók pedig bérek nélkül maradtak.

Ha önt vagy ismerősét erőszak éri a kapcsolatában, vagy ha valakiről úgy véli, emberkereskedelem áldozata lett, akkor hívja az Országos Kríziskezelő és információs Telefonszolgálatot a belföldről ingyenes 06-80-20-55-20 számon, vagy a nap 24 órájában ingyenesen hívható Áldozatsegítő Vonalat a 06-80-225-225-ös számon.

Személyesen az Önhöz legközelebbi Áldozatsegítő Központban kérhet segítséget, az Áldozatsegítő Központok címlistája itt található: http://vansegitseg.im.gov.hu

A NANE Egyesület bántalmazott nőknek és gyermekeknek szóló segélyvonala szerda kivételével minden hétköznap 18 és 22 óra között ingyenesen hívható a 06-80-505-101-es telefonszámon.