Joe Biden és Donald Trump csütörtök esti atlantai összecsapása jó eséllyel az amerikai történelem leginkább sorsdöntő elnökjelölti vitája lesz – a CNN ezzel a szlogennel hirdette meg az eseményt. Ugyanis először fordult elő az Egyesült Államok történelmében, hogy egy hivatalban lévő elnök és egy volt elnök nézők milliói előtt csapjon össze egymással, ráadásul a megszokottnál sokkal korábbi időpontban, még jóval a pártkonvenciók előtt.

Feltűnő volt, hogy az elnökjelöltek nem fogtak kezet egymással, amikor a vitapódiumra léptek. Biden és Trump legutóbb 2020-ban találkozott egy vitán, ahol szintén nem fogtak kezet – ám ez akkor a koronavírus-protokoll miatt teljesen érthető volt. Szavazók millióit taszítja a két jelölt kifejezetten magas életkora, hiszen ketten együtt már 159 évesek. Biden az esti vitán is egyértelmű jelét adta annak, hogy a kor nem csupán egy szám.

Kapcsolódó

Balogh Roland külpolitikai szakújságíró lapunknak nyilatkozva rámutatott: az amerikai elnökjelölteknek két nagy vitájuk van, az első ma hajnalban volt, a következő pedig szeptember 10-én lesz, amikor már a konvenciók által megerősített, hivatalos elnökjelöltek mérik össze a felkészültségüket.

Az első vita legfontosabb tanulsága az, hogy Joe Biden kegyetlenül leszerepelt, és még a demokraták is ezt állítják, akiknél megítélésem szerint most pánikhangulat lehet. Csütörtök este az látszott, hogy az elnök nagyon könnyen belegabalyodik a saját mondataiba

– jegyezte meg Balogh Roland, aki emlékeztetett arra, hogy a hivatalban lévő elnök egészségi állapota, illetve annak romlása már legalább másfél éve jól látható probléma.

Matuzsálemek harca az elnöki székért 

Nagyon rossz üzenet a 40 év alatti amerikaiaknak, hogy két kifejezetten idős ember küzd meg a Fehér Házért, és eleve túl sok a túlkoros politikus az Egyesült Államokban. Ronald Reagan 70 évesen lett elnök, de a mai aspiránsokhoz képest kifejezetten üdének hatott. Joe Biden egészségügyi állapotával mindenképp számolni kell, és most annyi látszik a demokrata reakciókban, hogy mindenki levenné őt azonnal.

Figyelemre méltó az is, hogy mindössze ketten vették őt védelmükbe a kínos szereplés után, Kamala Harris alelnökasszony és saját kampánystábjának vezetője.

„Donald Trump hozta a saját bumfordi formáját, adatokkal és jogszabályokkal ezúttal sem vesződött sokat, ám így is lényegesen jobb teljesítményt nyújtott, mint demokrata ellenfele. Összeszedettebb tűnt és a beszéde is koherensebb volt, mint Bidené" – állítja a szakértő. 

Donald Trump
Donald Trump
Kép: Facebook

A külpolitikai szakújságíró szerint nagyon meglepő lenne, ha leszednék bármelyik jelöltet, hiszen erre a konvenciókig megvan a lehetőség, mert csak azok megtartása után lesz valakiből hivatalos jelölt. Az amerikai rendszer sajátosságaiból adódóan egyszerűen nincs elég idő valakit felépíteni a novemberi választásig.

Miért esett mégis a választás a túlkoros Bidenre?

Joe Biden az összes első vonalas politikus közül messze a leginkább kompromisszumos, középen álló jelölt. Ez rá is világít a demokraták egy látványosan gyenge pontjára, miután a fiatalabbak között egyáltalán nem található kompromisszumos jelölt. Az identitáspolitika és a wokeizmus kevés ahhoz, hogy valakiből országos jelentőségű politikus váljon Amerikában.

„2020-ban még olyan forgatókönyvvel számoltak, hogy Joe Biden a korára való tekintettel egy ciklusos elnök lesz, és 2024-ben majd az alelnökét, Kamala Harrist indítják az elnöki posztra. A hölgyben valószínűleg nincs meg az a karakter, hogy átvegye Biden helyét, még ha az ambíciónak nem is volna híján” – jegyezte meg Balogh Roland.

Michelle Obamának van egy vitathatatlan kultusza a demokraták körében, de őt is hosszadalmas munka volna felépíteni, hogy győzelemre esélyes jelöltté válhasson. Lenne is miből tanulni, ha már a first lady állna csatasorba, hogy elkerülhesse Hillary Clinton kudarcát.

Lagymatag a demokraták kampánya

Biden kampányának egyik zászlóshajója az egyetemi diákhitelek elengedése, amivel nyilvánvalóan fiatal szavazókat akar szerezni. Nagyon gyenge a népszerűsége ebben a korosztályban az egyoldalú Izrael-politikája miatt, számos palesztinpárti tüntetés zajlott éppen emiatt az amerikai egyetemeken.

Ha ezek ellen erőszakosan lép fel a kormány, szavazók millióit taszítják így a republikánusok oldalára.

A diákhiteltartozás minden tizedik amerikai polgárt érinti. Ha ezt megszavazzák, az 400 milliárdos kiesést ütne a központi költségvetésen, ami iszonyatosan nagy összeg. A napokban két szövetségi bíróság is elkaszálta Bidenéknek ezt a tervét, az indoklásuk pedig az volt, hogy az elnök túllépett a hatáskörén. Így is folyamatos gondot jelent az államadósság, illetve az adósságplafon folyamatos emelése.

Az ukránok támogatása biztosan nem apad el

„A 2020-as elnökválasztás eredményét elvitató zavargások és a bizalmas iratok illetéktelen használata miatt Trump elleni indított büntetőperekben a választásokig nem valószínű ítélethozatal, de amúgy egy jelölt még a börtönből is elnökké válhat, ebből a szempontból indifferens, hogy milyen ítéletek születnek ellene.”

Trumpnak az a megjegyzése, hogy az ő elnöksége alatt biztosan nem tört volna ki háború Ukrajnában, nagyon szépen hangzik, de egyáltalán nem igaz. Az ukránoknak küldött segély sem fog leállni, ha visszatér a régi elnök a hatalomba.

Balogh Roland szerint a választás kulcsa az lehet, hogy mennyi Trumpra dühös szavazót tud rávenni Biden arra, hogy elmenjen voksolni. A fiatalokat ki tudja jobban megszólítani, illetve lesz-e olyan billegő szövetségi állam, ahol Donald Trump jobban tud majd mozgósítani, mint Joe Biden. Itt lehet kulcsszerepük a migrációt és a gazdasági erősödést érintő foglalkoztatáspolitikai terveknek.

39 amerikai közvéleménykutatás készült a közelmúltban, és mindössze hétnél mérték azt, hogy Joe Biden vezet. A túlnyomó többség 2-4 százalékos Trump-előnyt mutat. Óvatosan kell persze kezelni ezeket az adatokat, de egy dolgot biztosan jelez: a demokratáknak nagyon bele kell húzniuk a hátralévő hónapokban.