Több mint két héttel azelőtt, hogy terroristák véres támadást hajtottak végre Moszkva külvárosában, az amerikai kormány közölte az oroszokkal, hogy a népszerű koncerthelyszínnek számító Crocus City Hall potenciális célpont lehet. 

Az, hogy az Egyesült Államok potenciális célpontként azonosította a Crocus koncerttermet – igencsak az újdonság erejével hat, ráadásul újabb kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy

Kapcsolódó

az orosz hatóságok miért nem foganatosítottak szigorúbb intézkedéseket a helyszín védelmére, ahol fegyveresek több mint 140 embert megöltek

– írja a Washington Post az ügyet jól ismerő kormányzati tisztviselőkre hivatkozva.

Ez az új információ megkérdőjelezi, amit az orosz külföldi hírszerzés vezetője, Szergej Nariskin állított korábban, miszerint az amerikai figyelmeztetések túlságosan általánosak voltak ahhoz, hogy támpontot adjanak a támadás megelőzéséhez. Ennek fényében a a New York Times korábbi értesülése sem volt teljesen helytálló, hogy a Washington és Moszkva közötti ellenséges kapcsolatok megakadályozták, hogy az Egyesült Államok több információt adjon a terroristák tervéről.

Moszkvai terror: fontos részleteket tarthattak vissza az amerikaiak, de nem véletlenül

Az Egyesült Államok nem adta meg Oroszországnak az összes rendelkezésre álló információt a tervezett moszkvai terrortámadásról, mert félt, hogy ezzel felfedi forrásait - értesült a The New York Times. >>>

Persze igazán bizarrá akkor válik ez a történet, ha hozzávesszük, hogy a helyszínről származó beszámolók szerint az orosz különleges rendőri egységek a támadás kezdete után csak egy órával érkeztek ki a koncertteremhez, és a behatolással további fél órát vártak. Ennyi idő pedig bőven elég volt az elkövetők számára ahhoz, hogy kereket oldjanak.

Mindez annak fényében is roppant kellemetlen lehet az orosz politikai vezetés számára, hogy három nappal a Crocus City Hall elleni támadás előtt Vlagyimir Putyin orosz elnök „provokatív” kijelentéseknek minősítette az oroszországi terrortámadások lehetőségét. „Mindez nyílt zsarolásra és társadalmunk megfélemlítésére és destabilizálására irányuló szándékra emlékeztet” – mondta az FSZB igazgatótanácsában.

Kép: AFP

Tovább erősíti az új verziót, hogy hogy a potenciális célpontok közül épp a koncerttermeket emelte ki példaként a moszkvai amerikai nagykövetség is, amikor még március elején a moszkvai tömegrendezvények elkerülésére szólította fel az Oroszországban tartózkodó amerikai állampolgárokat.

Annak is vannak jelei, hogy az orosz kormányzat, legalábbis eleinte, komolyan vette az amerikai jelzéseket, erre utal az FSZB gyors akciója, amivel az Iszlám Állam egyik zsinagóga elleni támadását sikerült meghiúsítania. Sokat mondó emellett a Crocus City Hall egyik ruhatári dolgozójának, a 15 éves Iszlam Halilovnak a támadás után tett nyilatkozata. Halilov szerint ugyanis a követségi közlést követően tájékoztatták a személyzetet a terrortámadás kockázatáról, sőt azzal kapcsolatban is eligazítást kaptak, hogy mit tegyenek abban az esetben, ha ez a támadás bekövetkezne. Emellett arról is beszélt, hogy a tájékoztatás után szigorítottak a beléptetőrendszeren, és kutyákkal vizsgálták át a létesítménybe érkezőket.

Hogy a kezdeti figyelmeztetés után miért nem fokozták és tartották fenn a biztonsági intézkedéseket, továbbra sem világos. Lehetséges, hogy az orosz elhárítás azt feltételezte – mivel a március 7-i figyelmeztetést követően nem történt kísérlet a támadásra –, hogy az amerikai információk tévesek – vélte néhány amerikai tisztviselő.

Ugyan a támadásért rögtön vállalta a felelősséget az Iszlám Állam egyik szárnya vállalta, az elkövetők tadzsikok voltak, a Kremlnek sokkal kényelmesebb volt az elmúlt hetekben a terrortámadást Ukrajnára tolni.

Moszkvai terror: az oroszok csak azért is ukrán összeesküvést látnak

Közben előzetes letartóztatásba helyezték a tizedik gyanúsítottat. >>>

Putyin elnök az ukrán erőket a terroristákkal azonosította, és azt sugallta, hogy közvetlen veszélyt jelentenek Oroszországra. „A neonáci kijevi rezsim is átállt a terrorista taktikára” – mondta Putyin, beleértve, hogy nem volt rest „az oroszországi kritikus infrastruktúrákat és köztereket célzó felforgató és terrortámadások elkövetőit toborozni”.

Miután az orosz hatóságok elfogták a terrorcselekmény gyanúsítottjait, Putyin és más magas rangú vezetők azt állították, hogy egyenesen Kijev bérelte fel az ügynököket, és terveket készített, hogy Ukrajnába szökjenek, az amerikai és ukrán tisztviselők azonban visszautasították az állításokat.