Argentínában a fogyasztói árak szeptemberben 12,7 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, ami meghaladja a közgazdászok 11,5 százalékos várakozását, és már a második egymást követő kétszámjegyű havi emelkedés.
Az egy évvel ezelőttihez képest az infláció 138,3 százalékra gyorsult, ami a legmagasabb szint az 1990-es évek eleje óta, amikor Buenos Aires kilépett a hiperinflációból. Argentínában egyébként a pénzromlás negatív csúcsát 1989 jelentette, akkor egy év alatt 3046,1 százalékkal nőttek az árak.
Az argentin befektetők máris újabb leértékelésre számítanak az év vége előtt, mivel a határidős ügyletek decemberre 800 peso/dollár árfolyamra árazzák a valutát, ami a jelenlegi 350 peso/dolláros árfolyamról emelkedne – számolt be róla a Bloomberg.
Az infláció a választók legfőbb aggodalma, mielőtt október 22-én leadják szavazataikat az elnökválasztáson.
Az augusztusi előválasztáson a kívülálló jelölt, Javier Milei győzött, de a riválisok, Patricia Bullrich és Sergio Massa koalíciói szorosan a második és harmadik helyen végeztek, így a verseny háromesélyes lett. Mindannyian ígéretet tettek arra, hogy csökkenteni fogják a kiadásokat Argentína krónikus költségvetési hiányának megszüntetése érdekében, ami az inflációt gerjesztő kulcsfontosságú tényező.
Milei, aki Donald Trump korábbi amerikai elnök nagy tisztelője, többek között a központi bank bezárásával kampányolt, továbbá a peso helyére a dollárt tenné meg hivatalos fizetőeszköznek.
Milei a hét elején kivívta a bankok, befektetők és politikusok haragját azzal, hogy arra ösztönözte az argentinokat, hogy ne pesóban takarékoskodjanak, és ez a megjegyzés a peso feketepiaci eladásának egyik mozgatórugója, ahol egy dollár már több mint 1000 pesót ér. Alberto Fernandez elnök, aki nem pályázik az újraválasztásra, még jogi panaszt is benyújtott Milei ellen a megjegyzések miatt.