A Politics Home azt írja, hogy a brit kormány azt tervezi, hogy visszaszerzi azokat a pénzeket, amelyeket jogtalanul vettek be uniós állampolgárok támogatásként azt követően, hogy Nagy-Britannia kilépett az Európai Unióból.
A Független Ellenőrző Hatóság (IMA), az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése után létrehozott testület a brexit-kilépési megállapodás részeként elfogadott állampolgárok jogainak védelme érdekében, figyelmeztette a Belügyminisztériumot, hogy több mint 140 000 embert érinthet az ügy.
Jelentkezzenek, ha maradni akarnak
Azok az uniós polgárok, akik a Brexit előtt jogszerűen éltek az Egyesült Királyságban, hozzáfértek az ellátásokhoz. Az Egyesült Királyság távozása után a kormány felkérte azokat az uniós polgárokat, akik továbbra is az Egyesült Királyságban akartak élni, ellátást és egyéb jogokat kapni, hogy jelentkezzenek az EU Settled Status rendszerén keresztül.
A kormány adatai szerint 2021 júniusa és 2022 áprilisa között 141 000 olyan személyt utasítottak el, akik kérték az EU letelepedett státuszát. Ez a rendszer lehetővé teszi az Egyesült Királyságban tartózkodó uniós állam polgárok számára, hogy ameddig csak akarják, kérelmezzék az országban való tartózkodás jogát, valamint lehetőséget nyújtanak állampolgárság iránti kérelem benyújtására.
Miközben a Belügyminisztérium levelet írt azoknak, akiknek elutasították az EU-s letelepedési státuszát, nem frissítette azonnal az eVisas adatbázisát, ami azt jelenti, hogy az elutasított kérelmeket továbbra is függőben lévő kategóriába sorolták.
Csak az emberek jogait védték
A Suella Braverman által vezetett minisztérium a döntést azzal indokolta, hogy a Brexit kilépési megállapodás előírta, hogy meg kell védeni azon személyek jogait, akiknek elutasították a letelepedett státuszát, de azonnal fellebbeztek.
A döntés azonban azt jelentette, hogy több ezer olyan ember, aki nem fellebbezett azonnal a kormány döntése ellen, továbbra is olyan juttatásokat kapott és olyan közpénzekhez jutott hozzá, amelyekre nem volt jogosult.
A belügyminisztérium végül január 18-án frissítette az eVisa adatbázisban az elutasított státuszokat.
A kormány szóvivője a PoliticsHome-nak elmondta: Milliók jelentkeztek sikeresen az uniós letelepedési rendszerbe, és státuszukkal igazolják jogaikat.
Ha valakinek elutasították a státuszát, helyes, ha a kormány intézkedik, azért, hogy csak olyan közpénzeket és juttatásokat kapjanak, amelyekre jogosultak.
A belügyminisztérium nem erősítette meg, hogy pontosan hány embert érintett, és a becslések szerint mennyi pénzt fizettek ki tévesen. Egy kormányzati forrás szerint azonban nagyjából 141 ezer ember jutott valamilyen támogatáshoz a rendszer hiányosságai miatt.
A PoliticsHome által megszerzett, a minisztériumhoz intézett levélben az IMA felszólította a belügyminisztériumot, hogy adjon magyarázatot arra, hogyan maradhattak hónapokig téves státuszok a minisztérium rendszerében, és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az uniós letelepedési rendszer nem felel meg a célnak.
A brit kormány azt tervezi, hogy eljárást indít azért, hogy visszaszerezze a pénzeket.
Óriási a hiány
Több mint 300 ezer munkavállaló hiányzik a brit gazdaságból amiatt, hogy Nagy-Britannia kilépett az EU-ból és megszüntette az uniós állampolgárok korábbi szabad letelepedési és munkavállalási jogosultságát – áll két londoni elemzőműhely új közös tanulmányában.
Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az EU-ból. A brit kormány azóta új, pontozásos – főleg a szakképzettséget és az angol nyelvtudást előnyben részesítő – bevándorlási szabályozást honosított meg, amely nem tesz különbséget az EU-ból és a világ más térségeiből újonnan érkezők bevándorlási és munkavállalási kérelmeinek elbírálása között.
A Brit Iparszövetség (CBI) legfrissebb felmérése szerint a brit üzleti vállalkozások 46 százaléka képtelen teljesíteni a termékei iránti keresletet a munkaerőhiány miatt, 36 százalék csökkentette áruinak vagy szolgáltatásainak választékát, 72 százalékuk pedig úgy vélekedett, hogy a brit gazdaság a Brexitről döntő 2016-os népszavazás óta veszített befektetői és üzleti vonzerejéből.
A brit mezőgazdasági termelők szövetsége (NFU) már több nyilatkozatban felhívta a figyelmet arra a kockázatra, hogy ha nem lesz elég idénymunkás, a hazai gyümölcs- és zöldségtermés jelentős része a földeken rothad el. Az NFU becslése szerint a szektornak évente 70-90 ezer idénymunkásra van szüksége a gyümölcs- és a zöldségtermés betakarítására.