Az Indiában csak Csontváz-tóként emlegetett himalájai, Uttarakhand államban található gleccsertóban, a Roopkund-ban látható tömegsír rejtélye máig megoldatlan. A helyi legenda szerint egy jégvihar során kerültek a holtestek a Trishul-hegységben található tóba. Azonban a csontok életkorának és genomjának az elemzése rámutatott, hogy a gleccsertóban nyugvó áldozatokat több, mint 1000 év választotta el egymástól és különböző népcsoportokhoz tartoztak a vízben nyughelyet találó emberek – írja a life.hu.

A Roopkund-tó azután került a figyelem középpontjába, hogy 1942-ben H. K. Madval indiai erdészeti hivatalnok több ezer csontra lett a vízben figyelmes. Madval ezt egyből jelentette a hatóságoknak, de csak az ötvenes évek végén kapott nyilvánosságot a Csontváz-tó ügye.

A friss kutatási eredményekkel kapcsolatban David Reich, a Harvard Medical School professzora az Iflscience.com-nak elmondta, hogy a biomolekuláris elemzés, DNS- és stabilizotópos-étrendrekonstrukció, illetve a radiokarbon kormeghatározás segítségével sokkal összetettebb képét kaptunk Roopkund-tó történetéről. A kutatók 38 kiválasztott csontvázat analizáltak.

A vizsgálat kimutatta, hogy a testek három különböző korban elhunyt és eltérő etnikumhoz tartozó emberek maradványai.

Egyrészt a 7 és 10. század között élt dél-ázsiai emberek maradványai találhatók a tóban, másrészt a 19. században idetévedt, feltehetően Krétáról származó utazók csontjai. Ezen túl szintén a 19. századból származó, délkelet-ázsiai emberek holtestjeit azonosított a feltárás.

A kutatók egy része szerint az első évezredben elhunytak esetében helytállónak tűnik a köztudatban élő jégvihar történet, a koponyák sérülései megfelelnek egy ilyen vihar okozta károknak. A feltételezés szerint a természeticsapás következtében a tóba kerülő emberek a Roopkund melletti templomhoz érkező zarándokok lehettek. Azonban arra, hogy a 19. századból származó holttestek miként kerültek a Csontváz-tóba, továbbra se kaptunk választ. 

(Gulyás Ábel)