Dánia bejelentette, hogy azt tervezi: a nőkre is kiterjeszti a kötelező sorkatonai szolgálatot, és ezzel együtt megnöveli a szolgálati időt is, a következő öt évben pedig mintegy 6 milliárd dollárral szeretné növelni védelmi költségvetését is, hogy teljesíthesse a NATO által kijelölt célokat – írja a BBC.

Troels Lund Poulsen védelmi miniszter kijelentette:

egy erősebb hadkötelezettségnek, beleértve a teljes nemek közötti egyenlőséget, hozzá kell járulnia a védelmi kihívások megoldásához, a nemzeti mozgósításhoz és fegyveres erőink felszereléséhez.

A nők Dániában már korábban is jelentkezhettek önkéntes katonai szolgálatra.

A dán kormány most azt tervezi, hogy 2026-tól vezeti be a női hadkötelezettséget, de ezzel Norvégia és Svédország mellett csak a harmadik európai ország lesz, amely előírja a nők fegyveres szolgálatát. A szolgálati idő pedig a jelenlegi négy hónapról tizenegy hónapra emelkedik majd.

Tavaly 4700-an teljesítettek katonai szolgálatot az országban, ennek mintegy 25 százaléka nő volt. Dánia fegyveres erői jelenleg mintegy 20 ezer aktív személyt számlálnak, köztük mintegy 9 000 hivatásos katonát.

A mintegy hatmilliós összlakosságú ország katonai kiadásait is a jelenlegi 1,4 százalékról a GDP 2 százalékára emeli, hogy teljesítse a NATO által kitűzött célokat. Tavaly a törvényhozók egy tavaszi munkaszüneti nap eltörlését is megszavazták, hogy növeljék a katonai kiadásokat.

Dánia Ukrajna egyik legnagyobb támogatója, modern fegyverekkel és pénzeszközökkel segíti az országot, emellett ukrán pilótákat képeznek amerikai gyártmányú F-16-os hadigépeken.

Két skandináv ország – Finnország és Svédország – nemrég csatlakozott a NATO-hoz, mivel a szövetség erősíti védelmét Európában az ukrajnai orosz inváziót követően.

 

 

 

Már kész a terv: tízezreket hívhatnak be Németországban - írta meg az Economx.
Az ország védelmi minisztere hamarosan előterjeszt egy javaslatot a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetéséhez, szerinte ez hozzájárulna az „általános társadalmi ellenállóképességhez”. Pistorius a müncheni biztonsági konferencián tett kijelentései arra utalnak, hogy a svéd modell felé húz.
Mégis lehet kötelező katonai szolgálat, de még nem mondják ki a horvátok, pedig a szó szoros értelmében ez azt jelenti.
Szó sincs sorkatonaságról, de összeírnák, kire lehet számítani - így fogalmazott Petr Pavel cseh köztársasági elnök, aki előtte vezérkari főnök volt, nem csoda, hogy szorgalmazza.