Alapjaiban rázhatja meg az állami vasút és így a nemzetgazdaság jövőjét a történelmi hosszúságú sztrájk a németeknél, amelyben a Mozdonyvezetők Szakszervezete jövő hétfő estig bénítja az országos közlekedést és a teherszállítást.
Decemberben a kiskereskedelem és a csomagszállítás dolgozói tiltakoztak a kollektív bérek és a munkakörülményeik miatt, míg január első felében több tízezer feldühödött gazda és az őket támogató fuvarozók vonultak utcára, hogy tiltakozzanak a szövetségi kormány megszorító politikája ellen.
Újabb front: a pilóták is fellázadtak
Pénteken a nemzeti légitársaság, a Lufthansa leányvállalata, a Discover Airlines pilótái is 24 órás sztrájkot hirdettek, hogy érvényesítsék a bérekre és az általános körülményekre vonatkozó követeléseiket.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung információi szerint a 2021 nyarán alapított leánycégnél a légiutaskísérők helyzete is tisztázatlan, ezért esélyes, hogy ők is sztrájkba fognak.
A pilóták az első figyelmeztető leállást már a szenteste előtti napon megtartották, ami akkor az utasok és a légitársaság számára nem okozott különösebb fennakadást, a járatokat átütemezték más időpontokra. A kifejezetten olcsó utakra szakosodott Discover alkalmazottai viszont most emelték a tétet, ami, ha az anyacéggel történő megállapodás híján fokozódik, több, veszteséget okozó járattörlés következhet.
Dühösek a boltosok és a vendéglősök
A vasutasok sztrájkja országszerte hatalmas fennakadásokat okoz a távolsági és regionális forgalomban, ahol jelentősen lecsökkent a mindennapos utazási lehetőségek színvonala. Az autóutak telítettek, a buszok, villamosok, metróvonalak extra terhelésnek vannak kitéve, és a repterek elérhetősége is bizonytalanabb több nagyvárosban.
Ez pedig számos területen okoz fennakadásokat, ami fokozza a feszültséget a recesszióba hajló német gazdaságban.
Például Münchenben már dühöngenek a kiskereskedők és a vendéglősök a mozdonyvezetők sztrájkja miatt, mert sokkal kevesebb vásárló és turista érkezik a bajor főváros üzleteibe.
A sztrájk katasztrófa, az egész országot tönkreteszi egy olyan időszakban, amikor az emberek már eleve idegesek – fogalmazott Wolfgang Fischer, a belvárosi kereskedőket képviselő City Partner ügyvezető igazgatója az Abendzeitung müncheni napilapnak.
Mint mondta, több boltos és vendéglátós jelezte, hogy a vasutas sztrájk első napján mélypontra került a forgalmuk, és az eladásaik azóta is az ilyenkor megszokott szint töredékét érik csak el.
Ráadásul az alkalmazottak nagy része sem jut el a munkahelyére a közlekedési krízisben, ami újabb gondokat okoz a vállalkozásoknak. Amellett, hogy nem érkezik meg időben az áruszállítás, akad olyan vendéglő is, ahol a nyitvatartást kellett módosítani, mert a ritkított járatok miatt nem érnek be időben a dolgozók az elővárosokból.
Jól jártak viszont a taxisok, az autómegosztó platformok és az autókölcsönzők: míg például Münchenben a bérelt autók száma a sztrájk kezdete óta több mint hétszeresére nőtt, a kereslet országosan is megugrott – közölte a tőzsdén jegyzett Sixt autókölcsönző cég.
A közlekedés válsága az egész országé
A vasutasok elszánt fellépése ugyanakkor túlmutat a szövetségi tulajdonú Deutsche Bahn-nal zajló kollektív bérvitán, mivel az aggodalmak szerint a közszolgáltatás ilyen szinten megnyilvánuló bizonytalansága a lakosság szokásaira is hatással lesz.
Az újabb és egyre hosszabb sztrájkokkal kevésbé vonzó a klímabarát közlekedési mód, a vasút. Aki korábban gondolt arra, hogy kocsiról vonatra váltson, most talál egy másik ellenérvet, ez pedig játék a tűzzel – jelentette ki a Szövetségi Közlekedési Minisztérium parlamenti államtitkára, Michael Theurer (FDP) az RND lapoknak.
Eközben a jelentős pályafelújításokra készülő Deutsche Bahn kiadásai tovább nőnek, pedig az utasok felé fizetett kártérítések már tavaly is rekordot értek el: a sztrájkok, a járatkésések vagy az építkezések, a hókáosz miatt elmaradt utakra több mint 130 millió eurót térítettek vissza. Ez az összeg most tovább halmozódik – írja a Süddeutsche Zeitung.
Forronganak a gazdasági szereplők a vasúti teherszállítmányozás egyidejű sztrájkja miatt is, amelyben nem csak a belföldi, hanem az Alpokon, Lengyelországon vagy Skandinávián átívelő európai teherforgalom, valamint Hollandia vagy Belgium tengeri kikötői is érintettek. A szektorban már a sztrájk előtt jelentős volumencsökkenést regisztráltak, mivel sok ügyfél lemondta a szállításokat.
Szemben a választókkal? Scholz óvatos
A különféle szektorok munkáltatói egyre hangosabban szorgalmazzák a sztrájktörvény szigorítását, hogy legalább az alapvető területeken, így az energiaellátásban, a segélyszolgálatokban, a közösségi közlekedésben vagy a repülőtereken ne tudjanak jelentős fennakadást okozni a szakszervezetek.
A Német Munkaadói Szervezetek Szövetsége szerint például a sztrájkok egyenesen „károsítják az országot”, mivel a közgazdászok úgy számolnak, hogy például a vasutasok miatt naponta százmillió euróval nő a gazdasági veszteség.
A politikusok viszont egyelőre óvatosan foglalnak állást, tekintve, hogy összességében több tízezres munkavállalói tömeg érintett a jogszerű, és egyre hangosabb tiltakozásokban.
Olaf Scholz kancellár sem hajlandó markáns fellépésre a sztrájkoló tömegekkel szemben, aminek köze lehet ahhoz is, hogy az utóbbi időben a választók körében mélypontra jutott a népszerűsége.
Kedden ugyan arra kérte a mozdonyvezetőket, hogy mérsékelten éljenek a sztrájkjogukkal, de kijelentette: a szervezett fellépés egyike azon szabadságjogoknak, amelyeket az Alkotmány olyan szilárdan szabályoz, amit nem lehet egyszerűen eltörölni.