Szűk egy héttel az elnökválasztáson aratott győzelme után Donald Trump máris számos kulcsfontosságú kabinetpozícióra megnevezte a jelöltjeit.

Trump első kinevezését már múlt hét csütörtökön megtette: Susie Wiles lesz a Fehér Ház kabinetfőnöke, aki az első nőként volt szolgálni ezen a poszton, ő fogja levezényelni az átadás-átvétel folyamatát.

Kapcsolódó

Nehéz időszak köszönthet Kínára

A külügyminiszteri posztra a kiszivárgott információk szerint Marco Rubio floridai republikánus szenátort fogja felkérni, aki ezzel az első latin-amerikai származású politikus lenne a külügyi tárca élén.

Rubio az elmúlt években szigorú külpolitikát szorgalmazott olyan országokkal szemben, mint Kína, Irán vagy Kuba. 

A republikánus szenátor Ukrajna kapcsán korábban úgy fogalmazott, hogy a háborúban álló országban elsősorban a tárgyalásos rendezésre kellene törekednie Oroszországgal, ahelyett hogy a korábban elveszített területek visszaszerzésére összpontosítana.

Ennek megfelelően egyike volt annak a 15 republikánus szenátornak, aki az áprilisban elfogadott, 95 milliárd dolláros, Kijevnek nyújtandó katonai segélycsomag ellen szavazott.

Az 53 éves Rubio több éves külpolitikai és nemzetbiztonsági tapasztalattal rendelkezik. A Szenátus külügyi bizottságának rangidős republikánus tagja, illetve a hírszerzési bizottság vezető republikánusa.

A frissen megválasztott elnök a New York Postnak azt is elárulta, hogy a 40 éves Elisa Stefanik New York-i képviselőt választotta az ENSZ-nagyköveti posztra, aki el is fogadta a felkérést. 2014-es megválasztásakor ő volt a legfiatalabb nő, aki valaha is kongresszusi mandátumot szerzett. 

Stefanik Izrael elkötelezett hívének számít, többször is antiszemitizmussal vádolta meg az ENSZ-t.

Az elmúlt évben pedig vezető szerepet játszott a képviselőház republikánusainak az egyetemi campusokon megjelenő antiszemitizmusra adott válaszában.

A nemzetbiztonsági tanácsadói posztra Mike Waltz floridai képviselőt nevezte meg Trump a Politico értesülése szerint, aki 

a Kongresszus egyik leginkább Kína-ellenes politikusának számít.

Mike Waltz floridai képviselő 2024. júliusában
Mike Waltz floridai képviselő 2024. júliusában
Kép: Reuters / File photo / Mike Segar

Számos prominens republikánushoz hasonlóan Waltz is elutasította, hogy több amerikai katonai segélyt küldjön Ukrajnának. Izrael kapcsán pedig megismételte Trump korábbi felhívását, miszerint  „hagyni kell, hogy befejezze a munkát” a Hamász legyőzésében, illetve tovább növelné a nyomást Iránon, hogy ne tudjon atomfegyvert építeni. Waltz a Képviselőház fegyveres szolgálatokkal, hírszerzéssel és külügyekkel foglalkozó bizottságainak tagja volt. 

Ők teljesíthetik be Trump migrációval kapcsolatos igéreteit

A belbiztonsági miniszteri poszt is elkelt a Reuters értesülései szerint: Kristi Noem dél-dakotai kormányzó töltheti be ezt a pozíciót. Noemet korábban Trump lehetséges alelnökjelöltjei között tartották számon, jelenleg második négyéves mandátumát tölti Dél-Dakota kormányzójaként. 

Országos ismertségre akkor tett szert, amikor a COVID-járvány idején megtagadta az egész államra kiterjedő kötelező maszkhasználat bevezetését.

A belbiztonsági minisztérium felelős a határvédelemtől a bevándorláson át a katasztrófaelhárításig, valamint az Egyesült Államok titkosszolgálatát is ez a tárca felügyeli.

Trump hétfőn Tom Homant nevezte meg a Truth Social-oldalán az adminisztráció határvédelemért felelős vezetőjének, aki elmondta, hogy kiemelten fogja kezelni a nemzetbiztonságot veszélyeztető illegális bevándorlók kitoloncolását. Homan korábban az Idegenrendészeti Szolgálat (ICE) igazgatója volt, amely pozíciójában felügyelte a Trump-kormányzat „zéró tolerancia” programját, amelynek keretében a határon elválasztották a szülőket gyermekeiktől.

Trump korábban arról beszélt, hogy a januári hivatalba lépésekor az egyik első prioritása az lesz, hogy a határt „erőssé és erőteljessé” tegye. Amikor a tömeges deportálásra vonatkozó kampányígéretéről faggatták, Trump kijelentette, hogy kormányának „nincs más választása”, mint azt végrehajtani. A belbiztonsági minisztérium becslése szerint 2022-ben körülbelül 11 millió okmányok nélküli bevándorló élt az Egyesült Államokban. Trump első ciklusa alatt 1,5 millió kitoloncolást hajtott végre, egyenként közel 11 ezer dolláros, mintegy 4,2 millió forintos költséggel.

JD Vance leendő alelnök augusztusban azt mondta, hogy évente egymillió okmányok nélküli bevándorlót szeretne kitoloncolni, csak „kezdésként”. Ennek végrehajtására szükség esetén a Nemzeti Gárdára támaszkodna az új adminisztráció.

Véget érhet a zöldítés Amerikában

A Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) élére egy volt New Yorki-i képviselő, Lee Zeldin kerül, aki törvényhozóként rendszeresen a zöld átállásról szóló törvények ellen szavazott. 

A 2015-től 2023-ig tartó időszakban Zeldin az esetek 14 százalékában szavazott igennel a kulcsfontosságú környezetvédelmi jogszabályokra a League of Conservation Voters környezetvédelmi csoport adatai szerint.

Trump már korábban bejelentette, hogy első hivatali napján megkezdi a járművek környezetszennyezését korlátozó szabályok visszavonását, valamint fontolgatja az elektromos járművek vásárlására vonatkozó adókedvezmények megszüntetését. Emellett azt tervezi, hogy visszavonja Kalifornia azon képességét, hogy saját járművei károsanyag-kibocsátási szabályait szabadon határozhassa meg.

Visszaállítjuk az USA energiaipari dominanciáját, újjáélesztjük az autóiparunkat és az USA-t a mesterséges intelligencia globális vezetőjévé tesszük

– közölte a kinevezése után Zeldin az X-en.

Európa retteg Trump tervei miatt, beleremeghet a magyar teljesítmény is

Drámai hatásokkal számolnak Németországban az új amerikai elnök tervezett kereskedelempolitikája miatt: az EU legnagyobb gazdaságában milliárdos veszteségeket, tömeges elbocsátásokat, a befektetések zuhanását és az autóipar mélyülő válságát vetítik előre, ami a magyar GDP-re is hatással lesz.