Az elmúlt hetek eseményei és nyilatkozatai alapján bőven rászolgált a Vámkivető eposzi jelzőre a második amerikai elnöki ciklusát január 20-án megkezdő Donald Trump. Az Egyesült Államok 47. elnöke beváltotta a közelmúlt fenyegetéseit: a Fehér Ház január 31-én hivatalosan is bejelentette, hogy február 1-jétől, múlt szombattól kezdve valóban vámokkal sújtják az USA három legnagyobb külkereskedelmi partnerét: Kínát, Mexikót és Kanadát, mégpedig az alábbi mértékben: 

  • a vám a kínai importra: 10 százalék;
  • Kanadára 25 százalék;
  • ahogy Mexikóra vonatkozóan is 10 százalék.

Majd hétfőn robbant a hír, hogy Mexikónak sikerült némi időt nyernie: egy hónap erejéig ideiglenes megoldásként elhalasztották a vámok érvényesítését. Erről Claudia Sheinbaum mexikói elnök számolt be hétfőn, miután telefonon folytattak tárgyalást Donald Trumppal. Az értesülést az amerikai államfő is megerősítette. Majd magyar idő szerint hétfő késő este Justin Trudeau kanadai miniszterelnök is közölte: vám ügyben ők is kaptak 30 nap haladékot.

Minek szól a 30 napos türelmi idő? 

Mexikó azért kaphatott haladékot, mert egy vámháború mindkét országnak fájna – mondta el Reile Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) vezető kutatója. Az amerikai térség szakértője, aki közel két évtizeden át élt Mexikóban, mindezt azzal támasztja alá, hogy az Egyesült Államok az elmúlt negyven évben rengeteg gyárát telepítette át a határ mexikói oldalára, ahol a jóval olcsóbb munkaerőnek köszönhetően a gyártási költségek sokkal-sokkal alacsonyabbak.

Nagy az aggodalom, hogy 40 fokban ki szedi majd Kaliforniában a paradicsomot

A becslések alapján közel 11 millió illegális bevándorló tartózkodhat jelenleg az Egyesült Államokban, ám nem mindenki mexikói: sokan származnak Közép-Amerika és Dél-Amerika más országaiból, ahogyan természetesen más nemzetekből is. Évente megközelítőleg félmillióan lépnek be törvénytelenül az USA területére és telepednek le. Jó kérdés, hogy ezek a számok a jövőben hogyan alakulnak majd a trumpi adminisztrációval. Az illegális bevándorlók igencsak keresettek az Egyesült Államok munkaerőpiacán, jellemzően a kétkezi munka, ezen belül is a mezőgazdaság területén. Nem véletlen, hogy momentán nagy az aggodalom, még a republikánus képviselők és szenátorok körében is, hogy a drasztikus, tömeges kitoloncolások meglépésével értékes munkaerőt fognak veszíteni, ami végső soron odacsaphat az USA mezőgazdaságának.

„Ha 25 százalékos importvámot vetnek ki minden Mexikóból érkező termékre, annak az árát végül ki fogja megfizetni? A fogyasztó és/vagy a mexikói kormány. Éppen ezért úgy látom, az említett országokkal szembeni vámtarifák elsősorban nevelési szándékot szolgálnak. Mexikó esetében az a trumpi lecke, hogy a latin-amerikai ország nem működik együtt az illegális bevándorlás és a kábítószer-kereskedelem megállításában az USA-val. És ezt Trump részben joggal kifogásolja”

– magyarázza Reile Zsolt az amerikai államfő vámkivetési logikájának hátterét. Mint állítja, Donald Trumpnak ugyanakkor részben azért nincs igaza, mert az Egyesült Államok és Mexikó határa egy közel 3200 kilométernyi terület, amelyet tekintélyes mérete miatt fizikai képtelenség teljes egészében ellenőrzés alatt tartani. Ezért is propagálta hiába az amerikai elnök még első elnöki kampánya, majd ciklusa idején, hogy erősítsék meg, illetve építsék tovább a két országot elválasztó falat, kerítést.

Az MKI szakértője hozzáteszi: a faltól és az egyéb megerősítésektől függetlenül az amerikai-mexikói határon vannak teljesen felügyeletlen szakaszok, ahol gyakorlatilag az megy át, aki akar, és ezt Donald Trump is pontosan tudja. Ugyanakkor Reile Zsolt szerint való igaz, hogy Mexikó jóval többet tehetne azért, hogy ne legyen ekkora forgalom az illegális határszakaszokon.

+9
Az USA és Mexikó határa: ahol gyakorlatilag az megy át, aki akar
A Rio Grande folyó és a Mexikói-öböl találkozása Boca Chicánál az Egyesült Államokban 2025. február 6-án. Fotó: Reuters / Cheney Orr

Donald Trump azért is ragaszkodhat a mexikói, és a többi bevándorlóra vonatkozó szigorhoz – magyarázza Reile Zsolt – mert a január 20-án beiktatott amerikai elnök szigorú migránspolitikájának legnagyobb támogatói maguk a volt migránsok. Csak éppen azok, akik a bevándorlás legális útját választották, vagy ha törvénytelenül is, de olyan rég érkeztek az Egyesült Államokba, hogy jogilag és más szempontból is beilleszkedtek, beolvadtak már a társadalomba.

„Érthető a logikájuk, hiszen ennek az Egyesült Államokban élő, népes, spanyol ajkú tábornak a tagjai akár hosszú évekig vártak arra, hogy legitimizálják az ottlétüket. Ráadásul ehhez borsos ügyvédi díjakat fizettek és elvégezték a bonyodalmas papírmunkát a különböző hatóságoknál, köztük a bevándorlási hivatalnál. Ők most azt látják, hogy mennyit dolgoztak, szenvedtek, fizettek ezért, mások pedig ezt mind megkerülve gyakorlatilag ugyanahhoz jutnak hozzá” – sorolja a vezető kutató az érveket.

Trump és a kartell

Reile Zsolt lapunknak arról is beszélt, hogy az illegális bevándorláshoz hasonlóan a drog elleni harcban is nagyrészt a passzivitás jellemzi Mexikót, amely egyébként az Egyesült Államokhoz képest jóval szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkezik. „A narkotikumok átcsempészése is egy tipikus tyúk vagy tojás dilemma, amiben Mexikó azt mondja: nem lenne drogkereskedelem, ha nem lenne rá kereslet az USA-ban. Mire az USA: amerikaiak halnak meg, mert olcsó drogot adtok.”

Nem szeretnék belemenni, hogy kinek van igaza, mert ez ennél jóval összetettebb probléma. Abban azonban mindenképpen túloz Donald Trump, amikor azzal vádolja a mexikói vezetést, hogy összejátszik a kartellekkel. Ennek azért viszonylag kicsi a valószínűsége szövetségi szinten, még úgy is, hogy helyi politikusok, esetleg kormányzók, hozzájuk közeli emberek, rendőrfőnökök, rendőrök jelentős számban rajta vannak a mexikói kartellek fizetési listáján

– világított rá a helyi viszonyokra a latin-amerikai térség szakértője. Reile Zsolt a kartelekkel kapcsolatban azt is elmondta: a két ország határától délre 500 kilométeren keresztül, egy több magyarországnyi területen gyakorlatilag no man zone alakult ki, a senki földje, amit a kartell felügyel. Észak-Mexikóban ez mára állam az államban. Viszont a kartellek tagjaira nem mindig úgy kell gondolni, mint akik csak fegyverekkel érvényesítenek előnyöket és jogokat maguknak.

„A kartellek teljesen beépültek a mexikói társadalomba: óvodákat tartanak fönt, munkát adnak a helyieknek, igazságot szolgáltatnak, szociális ellátást biztosítanak, helyi közösségeket támogatnak. A területet rendbe tenni, a fegyvereket begyűjteni, mindezt felszámolni és az államhatalmat visszaépíteni ezeken a területeken nem egyszerű feladat” – zárta gondolatait a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Szubjektív vámok

Érdekes kérdés, hogy a Donald Trump által kivetendő vámok mi alapján kerültek meghatározásra. Például ha a beérkező narkotikumok mennyiségét nézzük, Kanadából Mexikóhoz képest jóval kevesebb drog érkezik, illetve az illegális kanadai munkabevándorlás is minimális. Mégis a kivetni készült vám mértéke megegyezett: 25 százalék mindkét ország esetében. „Nekem az a benyomásom, hogy az amerikai elnök személyes érzései sokat nyomnak a latba, amikor azzal fenyegetőzik, hogy 25 százalék vám Mexikónak, 25 százalék Kanadának. Nem mondanám, hogy Trump a hasára csap és a számok úgy születnek, de kissé szubjektívnek tűnik a vámtarifák megítélése. Abból a szempontból azonban mindenképpen racionális Trump vámpolitikája, hogy felmérte: ezeknek a döntéseknek megvan odahaza a támogatottsága, hiszen mind az illegális bevándorlás, mind pedig a kábítószerkereskedelem súlyos következményekkel járnak.

Kapcsolódó