Lengyelország új imázsa érdekében tervezett diplomáciai körútra készül hétfőn a decemberben megválasztott Donald Tusk kormányfő, aki előbb Párizsba repül, hogy találkozzon Emmanuel Macron francia elnökkel, majd Olaf Scholz német kancellárral egyeztet Berlinben.

Amellett, hogy az Oroszországgal szembeni összezárás jegyében az alaposan megtépázott német-lengyel kapcsolatokat javítaná az új liberális kormány vezetője, az EU-nak is bizonyítani akarja, hogy Ukrajna kiemelt támogatása révén a külpolitikájával is kedvezőbb fogadtatásra vágyik.

Varsó közeledne Berlinhez, de rázós a talaj

Lengyelország előző kormánya alatt a német-lengyel kapcsolatok megromlottak, ezért Donald Tusk abban bízik, hogy helyrehozhatja a károk egy részét, miközben hangsúlyozhatja Lengyelország új pozícióját a világban.

A lengyel vezető számára a berlini látogatás igazi egyensúlyozó akció lesz, mivel a baráti közeledés mellett arra is ügyelnie kell, hogy országa ne kerüljön túl közel a nyugati szomszédjához.

Hazájában árgus szemek kísérik törekvéseit: a legnagyobb lengyel ellenzéki párt, a Jaroslaw Kaczynski vezette nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) figyelmesen követi majd, hogy a „német ügynöknek” minősített Tusk elkövet-e valamilyen hibás lépést Berlinben, amit „árulásnak” minősíthetnek.

Donald Tusk rendkívül óvatos, hogy ne adjon ürügyet a jobboldali populistáknak a kritikára – állapította meg Piotr Buras politológus, az Európai Tanács külkapcsolati varsói irodájának vezetője. Ezért például első kormánynyilatkozatában egyáltalán nem tett említést Németországról, és az is beszédes, hogy elsőként Párizsba repül hétfőn, majd azt követően érkezik a német fővárosba.

A Deutsche Welle összefoglalója szerint a Lengyelországot 2015 és 2023 között irányító PiS pusztító nyomot hagyott maga után az európai politikában. Ez idő alatt tönkrementek a kapcsolatok Franciaországgal és Németországgal, miközben az Egyesült Államokkal kötött szoros katonai szövetségre összpontosítottak, amelyben Kaczynski Donald Trump hatalmi törekvéseit támogatta.

Ennek köszönhetően a kommunizmus 1980-as évek végi összeomlása óta mélypontra jutottak a lengyel-német kapcsolatok.

A németek sértődése megalapozott: a tavaly októberi lengyel parlamenti választások előtt például a PiS kijelentette, hogy Németország jelenti a legnagyobb veszélyt Lengyelország szuverenitására. A németellenes retorikát tovább fokozta, hogy Donald Tusk jogállamiság helyreállítására tett kísérleteit Kaczynski pártja Adolf Hitler módszereivel hasonlította össze.

Amint az új lengyel balközép koalíciós kormány átvette a hatalmat, megkönnyebbültek Berlinben, ahol Olaf Scholz kancellár kezet nyújtott az együttműködésnek. Kormánynyilatkozatában kijelentette, hogy „Lengyelország szerepe Európában és Európa számára ma nagyobb, mint valaha”. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy a két ország „egymás mellett” fogja előre mozdítani a kétoldalú kapcsolatokat.

Scholz szerint Putyin hazudik

Olaf Scholz nevetségesnek nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnök több mint hatvanmilliós nézettséget elért interjúját, amelyet a nyugati újságírók közül elsőként Carlon Tuckernek adott, hogy tájékoztassák az amerikaiakat az orosz fél szemszögéből is. Noha Putyin ennek ellenkezőjét hangsúlyozta, a német kancellár szerint az orosz agresszor hazudik, mert meg akarja szerezni az Ukrajnával szomszédos területek egy részét is. Scholz ezeket a Fehér Házban mondta Joe Bidennek, miután az amerikai elnök meghívására azért érkezett Washingtonba, hogy közösen szólítsák fel a szenátus tagjait az Ukrajnának szánt, 60 milliárd dolláros segélycsomag elfogadására. Az Egyesült Államok támogatása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy Ukrajna képes lesz-e megvédeni saját országát – hangoztatta Scholz az USA-ban, ahol a Kongresszus jóváhagyásáról szóló döntésen Trump republikánusai még vitatkoznak – írja a Politico.

Az, hogy Donald Tusk a megválasztását követően csak most először utazik német szomszédaihoz, több okra vezethető vissza. Egyrészt kezdetben kénytelen volt háttérbe szorítani a külpolitikai szempontokat, mert koalíciójának elhúzódó és nehéz úton kellett elindulnia – köszönhetően a PiS teljes blokkoló taktikájának. 

Másrészt az ellenzékbe szorult párt nyolc évnyi németellenes retorikája mély nyomot hagyott a lengyel társadalomban is. A Németországról szóló vitákat még mindig a PiS uralja, amit egyfajta „politikai túszként” a kormányfő nem hagyhat figyelmen kívül, a júniusi európai választások előtt várhatóan nem is változtat rajta jelentősen – mondta a politológus.

Erről beszélt Agnieszka Lada-Konefal, a Német-Lengyelország Intézet igazgatóhelyettese is, aki szerint a német kormány teljes mértékben megérti a lengyel miniszterelnök nehéz helyzetét. Emiatt Berlin nem csalódott, nem türelmetlen vagy bizalmatlan, nem erőltetnek semmit úgy, mint egy nagy testvér – fogalmazott a lapnak. 

Lengyelország lehet az új kedvenc az EU-ban?

Mint kitért rá, Lengyelország szerepe a világban is nagymértékben megváltozott az Ukrajnának nyújtott gyors és nagylelkű katonai segélyek miatt, valamint azáltal, hogy több millió ukrán menekültet fogadott be.

Ezzel együtt Németország rossz politikája Oroszországgal és belső nehézségeivel megrontotta a nemzetközi hírnevét, ezért az erőviszonyok Lengyelország felé tolódnak el – jegyezte meg, utalva rá, hogy az EU vezetése is kedvtelve figyeli a megváltozott külpolitikai attitűdöt.

A migrációs politikáról és az EU reformjáról azonban még sok megbeszélnivaló van, különösen, ha olyan többségi döntésekről van szó, amelyeket Berlin szorgalmazott.

Az elemzők szerint az nem valószínű, hogy az 1990-es évek lengyel-német „sorsközössége” újjáéled, ugyanakkor Donald Tusk felismerte, hogy az Egyesült Államok válságával és Oroszország növekvő agresszivitásával szemben a legjobb megoldás a Berlinnel és Párizzsal kötött szoros szövetség.

Bírálja a kormányt Merkel embere

Élesen kritizálja Németország Ukrajna-politikáját Erich Vad volt dandártábornok, aki Angela Merkel legfontosabb katonai tanácsadója volt, ám visszavonult, miután a média nagyon rossz színben tüntette fel azért, mert támogatta az Ukrajnával és Oroszországgal folytatott béketárgyalásokat. A Berliner Zeitungnak adott interjúban kifejtette: valószínűtlen egy orosz támadás a NATO ellen, és a nagyhatalmak közötti közvetlen katonai összecsapást minden áron meg kell akadályozni, főként, hogy Oroszország a világ legerősebb atomhatalma. Rossz megközelítés a német hadsereg megerősítéséhez Oroszországot állandó fenyegetésként beállítani, ez csak táplálja az irracionális félelmeket. Újra kell gondolni a fegyverszállításokat és a pénzügyi támogatást Ukrajnának – közölte Erich Vad, megjegyezve, hogy Ukrajna sorsa egyébként sem Európában, hanem Washingtonban és Moszkvában dől el az idén.