Európa Magyarországra szegezi a szemét ezekben a napokban. Orbán Viktor miniszerelnök hetek óta sakkban tartja az EU és a tagállamok vezetőit azzal, hogy kilátásba helyezte: a héten tartandó, sorsdöntő uniós csúcstalálkozón megvétózza Ukrajna csatlakozását a közösséghez, és a háborús ország 50 milliárd eurós (54,1 milliárd dolláros) segélyezésére is nemet készül mondani.

Magyarország potenciális vétója nem csak az EU-s vezetők kudarca lenne, hanem az egész Európai Unióé. A tagállamok elnökei márpedig most kell meghozzák az egységes politikai döntést, amely kedvezőtlen esetben kettős csapást mérne Ukrajnára – jelentette ki Olha Stefanishyna Ukrajna miniszterelnök-helyettese egy interjúban.

Szerinte Magyarország részéről mindez „rendkívül érzelmesen” van kezelve, Ukrajnából belpolitikai kérdést csináltak. Magyarország „rossz ukránokként” mutat be minket – fogalmazott. 

Emiatt viszont Európa jövője kétséges: a 27 tagország között vagy konszenzus lesz, vagy vétó, utóbbi pedig az egységet gyengíti meg.

Holott még az egykor vonakodó országok, mint Belgium, Franciaország, Németország és Hollandia is támogatón lépnek fel Ukrajna EU-csatlakozása kapcsán. Az uniós segélycsomag pedig a bérek, nyugdíjak és bizonyos alapvető közszolgáltatások kifizetését hivatott segíteni az országban.

Ha ezek a döntések meghiúsulnak, az sokkhullámot okoz Ukrajnának – mondta a külügyminiszter az Euractivnak.

Ukrajna: győzelem vagy túlélés?

Olha Stefanishyna kijelentette: az Ukrajna melletti kiállásra vonatkozó nemzetközi ígéretek tesztelés alatt állnak, az eredmények pedig hatással lesznek a Washingtonban folyó segélytárgyalások hitelességére.

Azok, akik amellett szállnak síkra, hogy a decemberi csúcson a vezetők ne döntsenek Ukrajna mellett, világosan tudják, hogy ez hatással lesz az Egyesült Államok támogatási döntéseire is – utalt a magyar miniszterelnök taktikájára, amely szerinte oda vezethet, hogy az Európa és Amerika által elzárt pénzügyi csapok egyenes következményeként Ukrajnát katonai vereség sújthatja. 

Arra a kérdésre, hogy milyen következményekkel jár, ha nem sikerül áttörést elérni a közelgő csúcson, Stefanishyna azt mondta: nem kaptak biztosítékot arra, hogy az 50 milliárd eurót ilyen vagy olyan formában biztosítják. Bár szerinte létezhet egy átmeneti megoldás, az viszont épp csak a túlélésre lenne elegendő.

Az USA-ban is feszülten figyelnek

A brüsszeli európai negyedben, de az EU fővárosaiban is azon töprengenek a csúcstalálkozó előtt, hogy mit akar pontosan elérni Orbán Viktor a bejelentett vétóval? Az angol Guardian beszámol arról, hogy a kormányfő bizalmasai az Egyesült Államokban tartózkodnak, hogy a republikánusokkal tárgyaljanak. A magyar nagykövetséghez közel álló diplomáciai forrást idézve azt írják: Orbán bízik abban, hogy az ukrajnai segélyt nem fogadják el az USA Kongresszusában. Ezért próbálja megakadályozni az uniós segélyeket is – elemez a németországi Tagesschau, felvetve, hogy mi oka lehet erre a magyar miniszterelnöknek, aki Robert Fico szlovák kormányfővel együtt Putyin-szimpatizánsnak számít. Mint kiemelik: eközben Cseh Katalin liberális európai parlamenti képviselő azért lobbizik Brüsszelben, hogy Magyarország ne kapja meg az időközben felszabadított EU-s forrást, amit Daniel Freund zöldpárti képviselő szintén elutasít, és ehelyett keményebb fellépést kér Magyarországgal szemben.

Nyomás alatt Magyarország

Hétfőn az uniós külügyminiszterek előzetes találkozóján is nyomás alá került Magyarország, hogy ne vétózza meg az európai uniós tagsági tárgyalások megnyitását és a gazdasági segélynyújtást a háború sújtotta Ukrajnának – számol be az Associated Press.

Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője a brüsszeli találkozó után azt nyilatkozta: reméli, hogy az európai egység nem fog megtörni, mert ez nem az a pillanat, hanem éppen, hogy növelni kell az Ukrajnának nyújtott támogatást.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pedig kijelentette, hogy országa még mindig küzd azért, hogy megértse Magyarország kemény állításait az országról, pedig szerinte minden feltételt teljesítettek az EU-tagsági tárgyalások megkezdéséhez.

Udvarolnak és diszkréten aggódnak

A svájci Neue Zürich Zeitung felidézi: a vezető európai politikusok jelenleg intenzíven udvarolnak Orbán Viktornak. Charles Michel, az EU Tanácsának elnöke nemrég Budapesten járt, múlt csütörtökön Emanuel Macron francia elnök Párizsban fogadta a magyar vezetőt. Most még Volodimir Zelenszkij is bekopogtatott Orbán ajtaján: az ukrán elnök bizalmasa szerint kétoldalú találkozót terveznek – idézik. 

Budapest még nem adta meg magát. A magyar kormány alapvető fenntartásaira hivatkozik Kijevvel kapcsolatban: nevezetesen, hogy Ukrajna „fényévekre” van az EU-tagságtól, az unió pedig az elveit árulja el azzal, hogy minden előfeltétel teljesülése nélkül kezd erről tárgyalásokat. Ráadásul a magyarok nyíltan azt is vállalják, hogy viszonylag szegény országként nem érdekük egy még szegényebb állam csatlakozása, amely így a kohéziós források és agrártámogatások legnagyobb kedvezményezettje lenne, és gyengítené az olyan kisállamok, mint Magyarország jelenlegi befolyását.

Valószínűleg sok tagállamban szkeptikusak amiatt, hogy az EU meg tud-e és meg akar-e engedni magának egy jelentős terjeszkedési lépést a gazdaságilag nehéz időkben. Ám míg a kétkedők többsége diszkréten tárgyal, Orbán ismét nyilvánosan konfrontációs pályára lépett Brüsszellel – jegyzi meg a svájci napilap.