Horvátországban pénteken életbe lépett a kormány rendkívüli árintézkedésről szóló rendelete, amely hetven árucikkre határoz meg árstopot, valamint a szabálytalanul eljáró boltokat is súlyosabban bünteti – írta a Jutarnji List nevű horvát napilap.

A zágrábi kabinet hetven alapvető szükségleti cikk árát határozta meg hatóságilag a pénzromlás mértéke miatt, és három feltételt szabott a boltok felé.

Kapcsolódó

  • Az egyik, hogy a négyszáz négyzetméternél nagyobb üzletekben az ársapkás termékek számára külön részleget kell biztosítani.
  • A másik, hogy minden olyan termékkategóriából, amely az árkorlátozott árucikkek listáján szerepel, ki kell választani egy terméket. Vagyis azokból a spagetti tésztákból például, amelyek a bolt kínálatában szerepelnek, egyet a hatósági áron kell értékesíteni, és amennyiben a kijelölt termék elfogy a kínálatból, helyette ugyanabban a kategóriában újabbat kell felajánlani.
  • A harmadik, hogy a boltokban jól látható helyen és módon tájékoztatni kell a vevőket az árstopos termékekről. Ezek lehetnek plakátok a bejáratnál, illetve más jól látható helyen az üzletekben. A feltételek figyelmen kívül hagyásáért, illetve a szabályok megsértéséért az ellenőrök pénzbírságot szabhatnak ki, amelyek 3000-től 30 ezer euróig (1,2 millió -12 millió forint) terjedhetnek.

Eközben az Európai Fogyasztói Központ által indított „Halo, inspektore" nevű horvát Facebook-csoport újabb bojkottra szólította fel az állampolgárokat a magas árakat alkalmazó boltokkal szemben. Ez a harmadik péntek, hogy azt kérik a polgároktól: semmit ne vásároljanak a boltokban, de a kávézókban, az éttermekben és a benzinkutakon sem, hogy felhívják a figyelmet az indokolatlan áremelkedésekre.

Továbbá szombattól egy hétre a Konzum horvát üzletlánc bojkottját is meghirdették. Erről internetes oldalukon szavazhattak a vásárlók, akik három felkínált boltlánc közül választhattak.

Az ezt megelőző héten három üzletláncot bojkottáltak: az Eurospint, a Lidlt és a DM-et. Emellett az összes kiskereskedelmi üzletláncban forgalmazott szénsavas üdítőre, palackozott vízre és mosogató-, valamint mosószerre is bojkottot hirdettek hét napra.

Az első pénteken az egynapos bojkott után a horvát adóhivatal adatai szerint a kiskereskedelemben több mint ötven százalékkal csökkent a forgalom az egy héttel korábbi péntekhez képest. Míg a második pénteken ez az adat már csak negyven százalék körüli volt.

Szakértők szerint várható volt, hogy a második pénteken valamivel kevesebben csatlakoznak a felhíváshoz, egyrészt mert némileg alábbhagyott a lelkesedés, másrészt mert az embereket megzavarta ez a sok bojkott (három üzletlánc, általános bojkott, több termék), de úgy vélték: még mindig jelentős számú ember reagált a kezdeményezésre.

A horvát turizmus a magas árak nagy vesztese lehet

Mindent meg kell tennie a horvátoknak, hogy ne hagyják cserben őket a turisták. Az áremelkedés visszahúzhatja őket, hiszen a görögök és a spanyolok is tudnak természeti csodákat kínálni. Itt vannak a részletek >>>

A montenegróiak is beleállnak, bojkottálják a vásárlást

Miután Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában is a nagy élelmiszerláncok bojkottjára szólították fel az embereket a fogyasztóvédelmi szervezetek és az ellenzéki pártok, most a montenegróiak is csatlakoznak. Úgy vélik, a nagy cégek egyezséget kötöttek egymással arról, hogy magas árakat szabjanak meg, ez pedig negatív hatással jár az emberek életszínvonalára.