Az elmúlt években az EU az ideológiai konformitáson alapuló, centralizáltabb irányba sodródott, és gyakran saját kárára, kevés stratégiai előrelátással folytatott politikát. Magyarországnak más elképzelése van az EU-ról, és elnökségi célkitűzéseit az EU realitásaira és az uniós polgárok hangjára alapozta, beleértve olyan prioritásokat, mint a szigorú migrációs politika, az EU nagyobb szerepe az európai biztonság garantálásában, valamint a globális versenytársakkal szembeni erősebb pozíció – olvasható a Magyar Külügyi Intézet összefoglalójában.
Az EU Tanácsának elnöksége nemcsak azért fontos, mert a pozíciót betöltő ország hat hónapra az EU reflektorfényébe kerül, hanem azért is, mert lehetővé teszi az adott ország számára, hogy európai szinten alakítsa a politikai napirendet. Az elnökség elnököl a Tanács, a bizottságok és a munkacsoportok ülésein (kivéve a Külügyi Tanácsot), ahol a jogszabályokat megvitatják és elfogadják a tagállamok.
Az EU geopolitikai súlya csökkent
Az elnökség felelős az EU politikai napirendjének folyamatosságáért, a tagállamok közötti együttműködésért és az uniós intézményekkel való koordinációért. Emellett hivatalos és informális találkozókat is szervez, amelyeken hatékonyan alakíthatja a politikai prioritásokat, és felvethet olyan kérdéseket, amelyek eddig kevesebb figyelmet kaptak.
Az uniós elnökség tehát félévente új dinamikát, új energiát és ezzel együtt új prioritásokat hoz az EU munkájába. Minden elnökség olyan kérdésekre összpontosít, amelyek fontosak a pozíciót betöltő ország számára, és amelyekben komoly szakértelemmel rendelkezik.
Magyarország úgy alakította ki elnökségi programját, hogy az Európai Unió előtt álló valós belső és külső problémákra összpontosítson. Az EU geopolitikai súlya az utóbbi időben meggyengült: sem gazdasági, sem versenyképességi szempontból nem tud lépést tartani a világpiac nagy szereplőivel.
Migráció, kivándorlás, elöregedés
Képtelen hatékonyan kezelni a migráció kérdését: sem belsőleg (a tagállamok inkább lezárják egymás belső határait, minthogy megszigorítanák a külső határokat), sem külsőleg (szorosabb együttműködésre van szükség a származási és tranzitországokkal). Küzd a kivándorlás és az elöregedő népesség problémáival, miközben egyre nagyobb a munkaerőhiány és csökken a gyermekvállalási hajlandóság.
Annak ellenére, hogy az EU egyik legsikeresebb projektje, a bővítési politika hitelét vesztette a tagjelölt országok körében. Az EU nem képes integrálni a Nyugat-Balkánt, pedig a régió stratégiailag az egyik legfontosabb az EU számára. A migrációs válság szempontjából ez a régió tranzitzóna, gazdasági szempontból pedig elengedhetetlen egy koherensebb és átjárhatóbb gazdasági térség létrehozása. Ezeket az országokat is érinti a kivándorlás, így a velük való szoros együttműködés hatékonyabb módja lenne a probléma kezelésének.
Az EU alapvető stratégiai érdeke, hogy egyik európai hatalom se váljon hegemónná, mivel ez jelentős hatással lenne a térség stabilitására és békéjére. Ezért érdemeken alapuló és hiteles bővítési politikára van szükség, olyanra, amely hatékony a csatlakozni kívánó államok esetében.
„Sem az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások, sem a nyugati szankciók nem működnek. Az ukrajnai helyzet megmutatta az európai védelem gyengeségét és felkészületlenségét. Amellett, hogy az EU-nak a védelmi szövetségek szoros partnere kell lennie, a jelenleginél sokkal nagyobb szerepet kell játszania saját védelmének megszervezésében, biztosításában és fenntartásában. Ebben fontos szerepet játszhat a védelmi innováció és a beszerzési együttműködés” – írják a dokumentumban.
Reformra szoruló agrárpolitika
A szélsőséges időjárási viszonyok, a harmadik országokból származó mezőgazdasági import, az élelmezésbiztonság és az önellátás problémái mind arra utalnak, hogy az agrárpolitika is reformra szorul. A reformoknak hangsúlyozniuk kell, hogy a klímaváltozásból eredő problémákat nem a mezőgazdaság okozza, hanem a megfelelő, fenntartható és hatékony mezőgazdaság jelentheti a megoldást a problémák kezelésére. Ez azonban nem történhet meg a gazdák megfelelő bevonása nélkül a probléma kezelésébe.
Magyarországnak az EU soros elnöksége alatt lehetősége lesz arra, hogy a számára fontos kérdéseket politikai prioritássá tegye.
Az uniós polgárok maguk egyengetik az utat, hogy előrelépést érjünk el ezekben a kérdésekben, és jobb jövőt építsünk az EU számára. Az EU-elnökség kezdete előtti hónapban tartott európai parlamenti választások megmutatták, hogyan vélekednek a polgárok az uniós döntésekről, és hogy a baloldali-liberális vagy a jobboldali konzervatív, szuverenista politikai erőkre szavaznak-e.
Az eredmények azt mutatták, hogy az európai választók jelentős része nemet mondott az elhamarkodott zöld átállásra és a kapcsolódó intézkedésekre, és – bár eltérő módon – elutasította a migrációs kérdés jelenlegi kezelését is. A legtöbb európai országban ez a két kérdés volt az, ami a szavazókat a szavazófülkékhez vonzotta.
Magyarország ezeket a kérdéseket beépítette elnökségi programjába, és a következő hat hónapban a többi tagállammal együtt egy olyan uniós program megvalósításán fog dolgozni, amely tiszteletben tartja az emberek érdekeit.
A megerősödött nemzetek Európájának építése
Amellett, hogy a program hét kulcsfontosságú prioritást határoz meg, amelyek mind a magyar kormány, mind az uniós polgárok számára fontos kérdések, maga a program fontos lépésnek tekinthető a posztföderális unió felé. Mivel az EP-választások eredményei azt mutatják, hogy
az uniós polgárok is sokkal kritikusabban viszonyulnak a baloldali-liberális irányultsághoz, egyértelmű, hogy a jobbra fordulás lehetősége és szükségessége is megvan.
Az, hogy ez hogyan fog tükröződni az egyes pártcsaládokban, más kérdés.
Magyarországnak stabilitást kell biztosítania ebben az átmeneti időszakban, amíg az új parlament megalakul, az Európai Bizottság elnökét megválasztják, és az új biztosok elfoglalják helyüket. A magyar EU-elnökség tehát nem kis kihívások előtt áll, de programja jelentős befektetés a föderalizmustól való elmozdulás, a megerősödött nemzetek Európájának építése érdekében, a tagállamokkal szoros együttműködésben.
Gladden Pappin: Ideológiai konformizmus helyett kritikus viták kellenek
A következő hat hónap teendőiről és kihívásairól kérdeztük Gladden Pappint, a Magyar Külügyi Intézet elnökét:
- Hogyan alakulhat a szuverenista-föderalista küzdelem Brüsszelben a következő hat hónapban?
- Valóban erősebb Európa születhet az erős nemzetállamok uniójából?
- Hogyan hathat Ukrajna támogatására a magyar elnökség?
Brüsszelben sokan úgy vélik, hogy Orbán Viktor egyetlen célja a következő hat hónapban a befagyasztott pénzeszközök biztosítása lesz, mivel az EU helyreállítási és rugalmassági eszközéből (RRF) nem érkezik pénz. Ön szerint mennyire lesz emiatt konfliktusokkal teli a magyar elnökség?
Bár a komoly problémát okozott a brüsszeli pénzek fegyverkezésre költése is az elmúlt években, Európa igazi és sokkal nagyobb gondja saját csökkenő versenyképessége, valamint romló társadalmi és politikai helyzete. Magyarország uniós tanácsi elnöksége arról szól, hogy ezekben a nagyobb kérdésekben jobb utat jelöljön ki Európa számára.
Bár Budapest és Brüsszel az elmúlt években gyakran állt szemben egymással, a különbség abban merül ki, hogy egymásnak ellentmondó elképzelésekkel rendelkeznek arról, hogy mitől lesz erős az Európai Unió.
Továbbra is a háború és a gazdasági tömbképzés útját járja? A társadalmi elégedetlenség növekedésével még Nyugat-Európában is egyértelmű, hogy az európai siker alternatív receptjére van szükség. Amennyiben Európa nyitott arra, hogy végre stratégiai megbeszéléseket folytasson jelenéről és jövőjéről, a következő hat hónap kiválóan hozzájárulhat ehhez.
Lehet-e Ukrajna a következő ciklus nagy vesztese? A Financial Times szerint Belgium több módszert is javasolt a Kijevet támogató magyar fél elszigetelésére. Az ukránokkal június 25-én kezdődtek a csatlakozási tárgyalások.
Magyarország következetesen kiállt az ukrajnai béke mellett, és éppen most, július 2-án Orbán Viktor miniszterelnök Kijevben tárgyalt Zelenszkij elnökkel az európai békéről. Ukrajnának és Európának nem érdeke, hogy a konfliktus tovább folytatódjon, teljesen tönkretéve az ország megmaradt infrastruktúráját és fiatal férfiak tízezreit feláldozva, amikor katonai megoldás nem látszik.
A háború csak rontja az európai körülményeket, és korlátozza annak lehetőségét, hogy a kialakulóban lévő új világrend egyik legfontosabb globális szereplőjévé váljon. Ami a csatlakozást illeti, Magyarország következetes, érdemeken alapuló csatlakozási politikát fog szorgalmazni, amely minden tagjelöltnek esélyt ad az EU-hoz való csatlakozásra, a kritériumok teljesítése alapján.
Az Európai Bíróság napi egymillió eurós bírságot szab ki hazánkra, ami heti 3 milliárd forintot jelent. Az osztrák szociáldemokraták (SPÖ) szerint az Orbán-kabinet a határon érkezők menedékkérelmének elutasításával is megsérti a közösségi jogot (dublini rendszer). Tavaly Magyarország mindössze 30 kérelemnek adott helyt, míg Ausztria 43 500-at. Hogyan lehet ezt a nehéz helyzetet megoldani?
A tömeges migráció valóban sajnálatos állapot, ezért a magyar elnökség a migráció forrásainak kezelésére fog koncentrálni. Az elvándorlásra hajlamos régiók erős gazdasági fejlődése, stabilitás és béke nélkül a tömeges migráció óriási veszélyt jelent Európára a következő években. Ezt ma már a legtöbb európai felismerte. Igaz, hogy Magyarország korán felismerte a veszélyt, amikor már 2015-16-ban nemet mondott a tömeges migrációra, de semmi sem indokolja, hogy megbüntessék az országot azért, mert helyesen döntött.
A Fidesz-frakció frakció nélkül maradt az Európai Parlamentben, és nem nyújtott be hivatalos kérelmet sem az ECR-hez. Ön szerint hogyan tudnak még hatékonyan dolgozni a kormánypárti EP-képviselők?
Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap bejelentette, hogy új frakciót alakít az EP-ben: Patrióták Európáért. A Patrióta kiáltvány felismeri, hogy az EU válaszúthoz érkezett, és éles szakadék húzódik az európai szuperállamot – egyfajta „Európai Egyesült Államokat” – követelők és az egyes európai nemzetek megőrzéséért és megerősítéséért küzdők között.
A dokumentum egy olyan Európa mellett érvel, amely elkötelezett a béke, a jólét és a védelem mellett, ugyanakkor ünnepli az európai identitást, és védi a nemzeti szuverenitást.
Az új csoport az EU-ban végbemenő politikai változás jele. A Patrióták Európáért csoportjához tartozik már a Fidesz, a cseh ANO és az osztrák Szabadságpárt. Várhatóan hamarosan további pártok is betérhetnek, és a csoport végül a szuverenitáspárti európai pártok egyik legnagyobb hangadójává válhat az EP-ben.
Hogyan alakulhat a szuverenista-föderalista küzdelem Brüsszelben a következő hat hónapban? Valóban erősebb Európa születhet az erős nemzetállamok uniójából? Nem fog ez csak fokozódó vitákhoz és nézeteltérésekhez vezetni, miközben a kontinens tovább veszít világpolitikai jelentőségéből?
Erősebb Európa csak erős nemzetállamok uniójából jöhet létre. A föderalista elképzelés egyértelműen életképtelennek bizonyult. Brüsszel nem hagyhatja figyelmen kívül az európai társadalmak mélységes heterogenitását: Európának egyszerűen nincs szüksége az „Európai Egyesült Államokra”.
Az ideológiai konformizmus helyett az EU-nak kritikus vitákra van szüksége arról, hogy mi Európa szerepe a világban, és mi az érdeke a fejlődő globális rendben.
A nemrégiben megválasztott, szuverenistább Európai Parlament, valamint a magyar elnökség előrelépést jelentenek egy olyan unió felé, amely a nemzetállamok erejére épül, nem pedig az egyre halványuló föderalista álmokra.
Ursula von der Leyen 2019-ben a következő fő célokat tűzte ki: előrelépés a zöld átmenetben, hatékony zöldpolitika, közös agrárpolitika, önálló élelmiszerpolitika (Fit for 55 csomag), valamint az energia- és szociálpolitika megerősítése. Melyik területen akar és tud maradandót alkotni a magyar elnökség?
Magyarország hét kiemelt területet jelölt meg elnökségi programja részeként: versenyképesség, védelem, bővítés, migráció, mezőgazdaság, demográfia és kohézió. A változó világrendet látva szükség van az EU csökkenő versenyképességének megfordítására, és egy világos európai stratégia kidolgozására a globális színtéren. Az ukrajnai konfliktus rávilágított arra, hogy növelni kell Európa védelmi képességeit, főleg azért, mert az Egyesült Államok várhatóan a jövőben kisebb szerepet fog vállalni az európai védelemben.
Annak ellenére, hogy a folyamat mennyire elhúzódott, a bővítés az EU egyik legsikeresebb politikája, amely új energiát hoz az unióba, és segít elérni a többi kiemelt területen kitűzött célokat is.
Az elmúlt hónapok gazdatüntetései megmutatták, hogy szükség van az európai gazdák megélhetését védő intézkedésekre, és hogy a fenntarthatóságot nem elhamarkodottan, hanem ésszerű, átgondolt módon kell megközelíteni. A nyugati demográfiai struktúrák változásával az EU-nak olyan kérdésekkel kell foglalkoznia, mint a népességfogyás és a munkaerőhiány. A magyar kormány tudatában van az Európán belüli regionális egyenlőtlenségeknek, ezért a kohéziós politika javítását is célul tűzte ki.
Hogyan lehet hatékonyan fellépni az emberkereskedelem ellen, hiszen az európai illegális bevándorlás 90 százaléka hozzájuk köthető? Ön szerint a magyar elnökség új minőséget hozhat a kérdésben?
Magyarország most mindent megtehet annak érdekében, hogy egy szigorúbb migrációs politikának egyengetni tudja az útját, és egyre kevesebb ösztönzőt adjon az emberkereskedelemnek. Ennek fontos eleme lesz az EU-tagok közötti és a külső partnereinkkel való bővített együttműködés előmozdítása a Nyugat-Balkánon, a déli szomszédságban és Törökországban. Magyarország ezen országokkal fenntartott jó kapcsolatainak köszönhetően különösen jó helyzetben van ahhoz, hogy a migráció területén előmozdítsa a bővített együttműködést ezekkel a partnerekkel.