Miközben az Egyesült Királyságban további intézkedésekkel próbálják visszaszorítani a dohányzást – azzal a céllal, hogy 2030-ra a lakosság kevesebb mint öt százalékára csökkenjen a fogyasztók száma –, addig az Eurostat adatai szerint a magyar lakosság 19,7 százaléka dohányzik.

2019-ben a hazai dohányosok 5,9 százaléka nyilatkozott úgy, hogy legalább napi 20 szálat szív, 12,6 százalékuk ennél kevesebbet.

 

  • A legdohányosabb ország Bulgária (28,2 százaléka);
  • ezt követi Törökország (27,3 százalék);
  • Görögország (27,2 százalék);
  • és a negyedik helyen Magyarország (25,8 százalék).

 

A legkevesebb dohányos Svédországban van (9,3 százalék). A skandináv ország ugyanakkor nagy csatát vívott a cigarettával: 2005 elején tiltották meg, hogy a bárokban és éttermekben rá lehessen gyújtani, 2019-ben pedig minden közterületen – írja az Euronews.

A felmérés arra is kitér, hogy a férfiak uniós-átlagban többen dohányoznak a férfiak: 22,3 százalékuk a 15 év felettiek közül napi fogyasztók, míg ugyanez az arány a nőknél 14,8 százalék.

Magyarországon ez az arány valamivel kiegyenlítettebb: a férfiak 21,5 százaléka, a nők 17,3 százaléka dohányos az aktív fogyasztók között.

Svédországban azonban a nők nehezebben szoknak le a dohányzásról, így ők többen is cigarettáznak, 6,8 százalékuk, míg a férfiaknak csak az 5,9 százaléka.

A felmérés arra is rámutat, hogy az aktív férfi fogyasztók 78,1 százaléka több mint 10 éve dohányzik. Ugyanez az arány a nőknél 73,5 százalék.

Az e-cigisek kevesebben vannak

Az Eurostat felmérése kitért külön azokra is, akik elektromos cigarettát fogyasztanak, akik jóval kevesebben vannak, így az arányok is kisebbek. Uniós átlagban a lakosság 1,7 százaléka fogyaszt e-cigarettát napi szinten, a legtöbben Lengyelországban (4,6 százalék), a legkevesebben Romániában (0,3 százalék). Magyarország ebben a tekintetben az uniós átlag alatt van, a lakosság 1 százaléka él e-cigarettával.

Durván kilőtt a tüdőrákosok száma

2020-as nyers adatok alapján az is kiderült, hogyan változott a tüdőrák becsült előfordulása országonként. Az eredmény pedig nem túl bíztató: az uniós lakosság 71,4 százalékánál többször diagnosztizálnak tüdőrákot a korábbi mért adatokhoz képest, míg ez az arány a magyaroknál 104,8 százalékon áll.

Érdemes megjegyezni, hogy Svédországban, amely a legkevesebb dohányos ország az EU-ban, a tüdőrák előfordulása is a legalacsonyabb (45 százalék).

A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség szerint Európában 757 677 rákos megbetegedés vezethető vissza a dohányzásra, ami megelőzhető lenne. A dohányosok mintegy 50 százaléka átlagosan 14 évvel kevesebbet él.