Jóváhagyták az EU külügyminiszterei hétfőn Brüsszelben az Eunavfor Aspides elnevezésű, nagyszabású haditengerészeti missziót. Ennek keretében pénteken több uniós ország megindítja közös katonai műveletét a közel-keleti háborúban Izrael „ellenállási tengelyeként” résztvevő húti lázadók ellen a Vörös-tengeren. 

A tengeri biztonsági hadművelet célja az, hogy helyreállítsa a hajózás szabadságát és védelmét a Vörös-tengeren, az Ádeni-öbölben, az Arab-tengeren és az Ománi-öbölben – abban a térségben, ahol 2023 októbere óta az Irán által támogatott, jemeni hútik kegyetlen módon, rakétákkal és drónokkal támadják a nemzetközi kereskedelmi hajókat, komoly gazdasági károkat is okozva a világkereskedelemnek. 

Az egyik legveszélyesebb küldetésre készülnek

A nagyszabású haditengerészeti küldetés több mint két hónapos előkészület után indulhat. Az akcióban Németország hadserege, a Bundeswehr alaposan kiveszi a részét, többek között egy nagy hatótávolságú fegyverekkel professzionálisan felszerelt fregatt bevetésével. 

Boris Pistorius (SPD) szövetségi védelmi miniszter tervei szerint akár 700 német katonát is a Vörös-tengerre küldhetnek, akiknek a misszióban nem a támadás, hanem a biztonság lesz a feladata, azaz, hogy megvédjék a kereskedelmi hajókat a jemeni hútiktól.

Ezzel együtt a német haditengerészet az elmúlt évtizedek egyik legveszélyesebb küldetésére számít – számol be a Spiegel. 

Jan Christian Kaack tengerészeti felügyelő például a milícia rakétákkal, drónokkal és távirányítású „kamikaze-csónakokkal” történő támadásait látja a legnagyobb fenyegetésnek.

Az Economx-nak korábban Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő kifejtette: a helyzet kritikus, mivel a vörös-tengeri útvonalon történő támadások a világkereskedelem forgalmának 15 százalékát érintik, a konténerforgalom esetében pedig 25 százalékos az arány. A legnagyobb vesztes Európa, mivel a Földközi-tengeri kikötők gyakorlatilag „meghalhatnak” – emiatt Olaszország már kezdettől határozottan kiállt a hútik elleni fellépés fontosságáért. 

Bár a hútik hivatalos kommunikációja szerint csak izraeli, vagy Izraelbe tartó, illetve Izraelhez kapcsolódó hajókat vesznek célba, ez a kijelentés nem igaz, a valóságban mindenkit támadnak – mutatott rá a szakértő. 

Érkezik az EU pajzsa, de nincs szó szárazföldi akcióról 

A haditengerészeti küldetés elnevezése az „aspides” ókori görög kifejezésből származik, amely „pajzsot” jelent. 

Uniós információk szerint az akcióban legalább négy hadihajót vetnek majd be kísérő repülőgépekkel, például helikopterekkel és drónokkal. Ezek feltehetően megvédik majd a kereskedelmi hajókat és kíséretet biztosítanak nekik, illetve tengeri felderítést végeznek. A hadműveleti főhadiszállás a görögországi Larisszában lesz.

Franciaországnak és Olaszországnak már vannak katonai hajói a térségben, míg a német szövetségi kormány a „Hessen” fregattot már elindította, a fedélzetén körülbelül 240 katonával. A 143 méter hosszú fregatt légvédelmi rakétákkal, nagy (akár 160 kilométeres) hatótávolságú radar- és modern fegyverrendszerekkel van felszerelve, kifejezetten kísérésre és tengeri irányításra tervezték. 

A német külügyminisztérium a Berliner Zeitung szerint nemrég megerősítette, hogy pusztán a védekezés a feladat, a szárazföldi állások megtámadása nem szerepel a tervekben, ugyanakkor a fregatton kívüli, többi német katona pontos szerepét nem hozták nyilvánosságra. 

A helyzet súlyosságát mutatja, hogy az USA és Nagy-Britannia már hetek óta a levegőből támadja a húti lázadókat.

Húzza a németek zsebét az ukrajnai háború

Közzétette legfrissebb tanulmányát a Kieli Világgazdasági Intézet, ahol – 1870 óta több mint 150 háború adatait felhasználva – azt vizsgálták, hogy mennyibe kerül Németországnak az ukrajnai háború. A támogatásért súlyos árat fizetnek: míg Ukrajna a becslések szerint 2026-ra mintegy 120 milliárd dollárt veszít a gazdasági teljesítményéből, és tőkeállománya – például a gépek, épületek károsodása révén – több mint 950 milliárd dollárral csökken, a háborúban közvetlenül részt nem vevő harmadik országok GDP-vesztesége körülbelül 250 milliárd dollárra rúg. Ebből az Európai Unió vesztesége 70 milliárdot tesz ki, és 20 milliárd jut egyedül Németországnak. A tanulmányban magas költségeket és negatív hatásokat jósolnak Ukrajna szomszédos országaiban is, ahol öt év után átlagosan tíz százalékkal esik vissza a reál-GDP, és öt százalékponttal nő az infláció.