A magyar kormány célkitűzései között szerepel az európai védelempolitika megerősítése, de ehhez újabb megállapodásokat kell tető alá hozni az egyes tagállamok között.

Védelmi ipar: pénz, pénz és pénz

Már egy évvel ezelőtt a spanyol-belga-magyar trió számolt azzal, hogy a három elnökség másfél éve során lesz esedékes az EU 2021–2027 közti többéves pénzügyi keretének (MFF) félidős felülvizsgálata. Ez idén februárban meg is történt, 64,6 milliárd euró (ebből 33 milliárd euró hitel és 10,6 milliárd átcsoportosítás) összeg folyósításáról döntöttek.

Kapcsolódó

A részletek szerint a plusz forrás elkötése a következők szerint fog megtörténni:

  • Plusz 50 milliárd euró Ukrajna számára (17 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 33 milliárd euró hitel),
  • plusz 2 milliárd euró a „Migráció és határigazgatás” számára,
  • plusz 7,6 milliárd euró a „Szomszédság és a világ” címet viselő program számára,
  • plusz 1,5 milliárd euró az Európai Védelmi Alap számára az új STEP eszköz (Stratégiai Technológiák Európai Platformja) keretében,
  • plusz 2 milliárd euró a Rugalmassági Eszköz számára,
  • plusz 1,5 milliárd euró a szolidaritási és sürgősségi segély-tartalék számára.

A fenti tagállami megállapodáson túl az Európai Bizottság már márciusban bemutatta az Európai Védelmi Stratégiát (EDIS), amely első alkalommal írja le átfogóan az EU védelmi iparpolitikájának jövőképét, egészen 2035-ig. A terv egyszerre növelné az EU tagállamok termelési kapacitásait és csökkentené a szektor importhányadát. A stratégia három célt fogalmaz meg:

  • 2030-ra az EU-n belüli védelmi kereskedelem az EU védelmi piacának min. 35 százalékát tegye ki;
  • 2030-ra a tagállamok védelmi beszerzési költségének legalább 50 százalékának, 2035-re pedig 60 százalékának az európai védelmi technológiai és ipari bázisából kell származnia;
  •  2030-ra a tagállamoknak a védelmi eszközök legalább 40 százalékát közös beszerzési projektek keretében kell beszerezniük.

A védelmi készültség növelése és az Unió szuverenitásának fokozása további erőfeszítéseket tesz majd szükségessé a tagállamok részéről is. Az EU védelmi iparának fejlesztése, habár erősíti a NATO-t, feszültséget hozhat az Egyesült Államokkal, amely saját fegyverexportjának csökkenését vizionálhatja. Miközben az EU az importhányad csökkentését szeretné elérni, az európai gyártás felpörgetéséhez szükséges pótlólagos import miatt, az ugyanúgy a behozatal növekedését hozhatja a gyakorlatban.

A tagállamok védelmi ipari korszerűsítéséhez még legalább 100 milliárd euró hiányzik. A finanszírozásra felmerült a közös hitelfelvétel, de a tagállamok megosztottak a kérdésben. A magyar uniós elnökség ezen a téren érhet el eredményeket, amennyiben közelíteni tudja a tagállami álláspontokat.

Bővítés: a siker kulcsa Montenegró

A magyar kormány prioritásként jelölte meg a bővítéspolitika előremozdítását is. Az elnökségi félév tervének bemutatásakor Bóka János európai ügyekért felelős miniszter azt mondta, az EU-nak következetes és érdemeken alapuló bővítéspolitikában kell gondolkodnia.

Az Európai Tanács már tavasszal áttekintette a magyar elnökség egyik prioritásához fűződő, a bővítéssel és a belső reformokkal kapcsolatos előkészületeket. 

A nyugat-balkáni bővítés fontos lépéseként a Bizottság 2024. március 12-i ajánlására építve az Európai Tanács úgy határozott, hogy megindítja a csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával. A magyar elnökség tervezett nyugat-balkáni fókusza rímel erre a tanácsi következtetésre, azaz az elnökségi trió munkája benne lesz majd a stafétában, amit a magyar elnökség egy sikeres Nyugat-Balkáni Konferencia szervezésében és megrendezésében a belga elnökségtől átvesz.

Montenegró uniós csatlakozási szempontjából kulcsfontosságú az Európai Bizottság IBAR jelentése, amely pozitívan értékelte a jogállamiság területén tett lépéseket. Az IBAR jelentés elengedhetetlen előfeltétele volt az újabb csatlakozási fejezetek lezárásának, amely megtörténte utat nyithat a magyar elnökség előtt, hogy Montenegró integrációs folyamatában jelentős sikereket érjen el a következő fél évben.

A magyar elnökség kezdete előtt közvetlenül megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Ukrajna és Moldova Európai Unióhoz való csatlakozásáról is. Azonban a lépés mindössze szimbolikus. Az EU vezetői azóta gyorsan rámutattak, hogy a bővítés továbbra is "érdemeken alapuló" folyamat marad, annak ellenére, hogy Ukrajna és Moldova pályázatának elbírálását felgyorsították. Bóka János már korábban kijelentette, nem számít rá, hogy a folyamat odáig jusson, hogy a magyar elnökség alatt felmerüljön egy fejezet megnyitása Ukrajnával. Tehát a magyar elnökség ideje alatt ezen a területen adminisztratív előrelépésre nem számíthatunk.

A bővítést az is befolyásolja, hogy adott nagyságú összeget feltételezve a Magyarország számára elérhető uniós források volumenére érdemben hatni fog a tervezett bővítési folyamat. A Bizottság szolgálatai különböző forgatókönyvek mellett vizsgálják a soron következő bővítési kör szakpolitikai és politikai (döntéshozatal és vétójog) hatásait. Ez a dokumentum várhatóan 2024 őszén lesz elérhető.

Átmeneti időszak

A 2024. július 1-jén kezdődő magyar uniós elnökségi félévnek számos kihívással kell szembenéznie, különösen a jogalkotásban lesz nehéz előrelépni. Ennek egyik fő oka, hogy az Európai Unió intézményrendszere éppen átmeneti időszakot él át az európai parlamenti választások után. Az átmeneti időszaknak két fő jellemzője van.

Egyrészről jelentős a politikai kiegyensúlyozatlanság, hiszen az új EP-képviselők még nem alakítottak ki stabil politikai csoportokat és frakciókat, a normális működéshez való visszatérés időt vesz igénybe. Így a jogalkotási folyamat ebben az időszakban lassabb lehet, ám ez a probléma oldódik fel hamarabb, várhatóan szeptember végére.

A másik hátráltató tényező az, hogy az új Európai Bizottság tagjainak kinevezése és jóváhagyása több hónapba telhet, akár az év végéig is elhúzódhat. Míg a régi Bizottság hivatalban marad ügyvivőként az új Bizottság kinevezéséig, addig korlátozott jogalkotási aktivitás várható, mivel az új politikai prioritások és programok még nem alakulnak ki teljesen.

Az átmeneti időszak alatt a jogalkotási folyamat szokás szerint lassabb, a nagyobb jogalkotási kezdeményezések mindaddig halasztódnak, amíg az új Bizottság és Parlament stabilan működni nem kezd. Tehát, a magyar uniós elnökség idején a jelentős jogalkotási kérdésekben nem várhatunk előre haladást.

Lehetőségek a következő félévben

A magyar uniós elnökség féléve sok szempontból nehezített pálya. A hagyományosnak nevezhető, azaz az uniós jogalkotási dossziék előremozdításában mért eredményességi mutatószám nem lesz mérvadó. A bővítéspolitikában a tagállamok sok „low hanging fruit-ot”, vagyis könnyen elérhető és jól kommunikálható eredményt leszüreteltek a magyar kormány elől, ám Montenegró esetében akár szemmel látható eredményeket lehet elérni a következő időszakban. Összességében megállapítható, hogy a magyar kormánynak a tagállamok közötti összhangot megtalálva a védelmi ipar és a versenyképesség fokozásának területén lehet könnyebb dolga. Arról viszont ne feledkezzünk meg, hogy a kohéziós politikáról éles viták várhatók, ahol Magyarország a hozzá hasonló helyzetben lévő tagállamokban szövetségesre lelhet, hiszen jó pár államnak kulcsfontosságú, hogyan alakul az uniós források elosztásának jövője.

Szerző: Tieger Endre, az EuroAtlantic Tanácsadó elemzője

Orbán mesterterve: összehozza a közép-európai EP-frakciót?

Ötven-ötven százalék arra az esély, hogy a lengyel Jog és Igazságosság csatlakozna ahhoz a közép-európai pártszövetséghez, amit a magyar miniszterelnök szervez – adta hírül a Politico. Kikből állhatna az új területi alapon szerveződő európai politikai közösség? Milyen esélyei vannak a kezdeményezésnek?
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább→