Az európai uniós tagországok általános uniós ügyekért felelős miniszterei keddi luxembourgi találkozójukon elfogadták az EU tengeri védelmi stratégiájának és cselekvési tervének felülvizsgált változatát, amelynek célja a tengeren jelentkező fenyegetések és védelmi kihívások kezelése.

Az uniós tanács közleménye szerint a felülvizsgált stratégia célja annak biztosítása, hogy az EU hatékony eszközökkel rendelkezzen az új és folyamatosan változó védelmi fenyegetések és kihívások kezelésére, ideértve az EU-n belüli és kívüli tengermedencékben

  • a hatalomért és az erőforrásokért folytatott fokozódó stratégiai versenyt,
  • a környezetkárosodást,
  • valamint a tengeri infrastruktúrát célzó hibrid és kibertámadásokat.

A stratégia keretet biztosít ahhoz, hogy az EU további intézkedéseket fogadhasson el tengeri érdekeinek, értékeinek és gazdaságának, valamint az állampolgárok védelmének érdekében, különös figyelemmel Oroszország Ukrajnával szembeni indokolatlan és provokáció nélkül indított katonai agressziójára.

Az intézkedések egyebek mellett magukban foglalják a tengeri illegális és tiltott tevékenységek elleni küzdelem fokozását, beleértve

  • a kalóztevékenység és a fegyveres rablás,
  • a szervezett bűnözés − benne a migránsok csempészése és az emberkereskedelem −,
  • valamint az illegális, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni harcot.

Az EU azt tervezi, hogy tengeri védelmi gyakorlatokat szervez, továbbá felhasználja a világűrbe telepített eszközök információit, valamint a part menti és nyílt tengeri járőrhajók által végzett megfigyelések eredményeit a tengeri helyzetismeret javítása érdekében. A cselekvési terv alapján az EU fokozni kívánja a létfontosságú tengeri infrastruktúrák, köztük a gázvezetékek, a tenger alatti kábelek, a kikötők, a tengeri energialétesítmények és LNG-terminálok ellenállóképességét és védelmét az EU-t övező valamennyi tengermedencében.

A cselekvési irányvonalak közé tartozik még a felszíni és a víz alatti védelmi technológiákra vonatkozó közös követelmények kidolgozása, a tengeri infrastruktúra megfigyelésére szolgáló, személyzet nélküli rendszerek kiépítése, valamint több, az állandó strukturált együttműködés (PESCO) keretébe tartozó, a tengeri védelemre irányuló kezdeményezessel kapcsolatos munka fokozása.

Az Európai Bizottság és az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője három év múlva értékeli majd a stratégia végrehajtását, és arról jelentést ír .

A stratégiát és az ahhoz kapcsolódó cselekvési tervet az EU 2014-ben fogadta el, majd 2018-ban aktualizálta. A két dokumentum átfogó keretet biztosított a tengeren jelentkező különböző fenyegetések és kihívások, például a jogellenes tevékenységek, a természeti erőforrásokért folyó verseny és a hajózás szabadságát érintő fenyegetések kezeléséhez.