Jövő nyár elején – ahogy esedékessé válik az európai parlamenti választás – megüresednek a brüsszeli vezető tisztviselői posztok is. A legnagyobb kérdés persze az, hogy ki lehet az Európai Bizottság következő elnöke.

A poszt jelenleg Ursula von der Leyené, de egyelőre az sem tisztázott, hogy ő maga szeretne-e ringbe szállni egy következő mandátumért. Az esetében felmerült más – szintén magas – pozíció is.

A mérlegen: NATO vagy Európai Bizottság

Júliusban merült fel a brit sajtóban az a teória, hogy az amerikai kormány Von der Leyent szánná az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) következő főtitkárának. A Daily Telegraph forrásai szerint Joe Biden amerikai államfő és az EB-elnök között az elmúlt években szoros munkakapcsolat alakult ki, és ennek révén erőteljessé vált a transzatlanti együttműködés

  • Kína,
  • az ukrajnai háború és
  • az éghajlatváltozás ügyében.

A lapnak nyilatkozó illetékesek szerint az Európai Bizottság elnöke mindemellett most már elsősorban az Egyesült Államok hírszerzési tájékoztatásaira hagyatkozik, miután az európai szolgálatok „elszámították magukat” az Ukrajna elleni orosz agresszió esélyének megítélésében.

A mendemondát erősíti, hogy NATO aktuális főtitkárának, Jens Stoltenbergnek a lejáró mandátumát júliusban újfent meghosszabbították 2024. szeptember 30-ig. Ugyanakkor egyetértenek a tagállamok abban, hogy ez már a végső határidő. Stoltenberg kilenc év után idén szeptembertől át szerette volna adni a főtitkári stafétát másnak, a 31 tagállam azonban nem sikerült megállapodni az utódlásról a vilniusi csúcstalálkozóig.

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök mindenesetre már júliusban leszögezte, ő annak örülne, ha Von der Leyen 2024 júniusa után is az EB vezetője maradna. A spanyol szocialista politikus méltatta Von der Leyen Bizottság élén végzett munkáját és jövőképét. Kiemelte annak fontosságát is, hogy a nemek közötti egyenlőség megőrzése érdekében több nő töltsön be magas szintű tisztséget.

Tekintettel az első ciklusban elért eredményeire, 2024-ben is jó választás lenne

– értett egyet Sánchezzel Jim Cloos, az Európai Unió Tanácsának vezető tisztviselője az EUobserver szerint.

Kétségtelen, hogy Von der Leyen EB-elnöki ciklusa meglehetősen turbulens időszakot ölelt fel: a klímaváltozás és az Európában egyre nagyobb teret nyerő populizmus mellé újabb problémaként kitört az ukrajnai háború, ennek farvizén pedig a megélhetési válság és a globális szinten gondokat okozó infláció.

Új név is felmerült

A Politico francia médiaértesülésekre hivatkozva arról írt, hogy Thierry Breton neve is felkerült azoknak a listájára, akik jó eséllyel pályázhatnak Von der Leyen megüresedő helyére. A francia sajtóban keringő hírek szerint Emmanuel Macron francia elnök pártja, a Reneszánsz keresi azt a kulcsfigurát, akit bevethet a 2024 júniusában esedékes európai parlamenti választások kampányában, és akit javasolhatnak az EB-elnöki posztra. Erre a szerepre pedig az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa is alkalmas lehet.

Ő volt Mr. Vakcina a Covid alatt. Ő az elektromos autók pártfogója egy dekarbonizált világért folytatott harcban. Ő testesíti meg azt az Európát, amely megváltoztatja a polgárok mindennapi életét

– sorolta a francia Les Echos szerint Macron egyik tanácsadója, miért is lehetne Breton kiváló EB-elnök.