Kedden ül össze először az új összetételű Európai Parlament Strasbourgban, a képviselők azzal kezdik a munkájukat, hogy megválasztják a parlament elnökét a következő két és fél évre.

Az Euronews cikke szerint a legnagyobb esélyes a jelenlegi elnök, Roberta Metsola, aki 2022 eleje óta vezeti az uniós intézményt. Az Európai Néppártból (EPP) érkező máltai politikus újraválasztása gyakorlatilag eldöntött kérdésnek tekinthető, a baloldal a hírek szerint fontolgatja egy alternatív jelölt állítását, ez azonban teljes mértékben szimbolikus lépés lenne.

Az elnökről való szavazást a 14 alelnök megválasztása fogja követni, arányosan elosztva a nagyobb pártcsaládok között.

Szerdán az EP-képviselők a 10. parlamenti ciklus első állásfoglalását várják a háború sújtotta Ukrajna támogatásának megduplázására, sürgetve a tagállamokat, hogy fokozzák a katonai segítségnyújtást és tegyenek előrelépést a csatlakozási folyamatban.

Szerdán szavaznak arról is, hogy hány képviselő üljön a parlament egyes állandó bizottságaiban, albizottságaiban és küldöttségeiben. A testületeket elnöklő EP-képviselőkről egy későbbi szakaszban döntenek.

Csütörtökön dől el, hogy Ursula von der Leyent megválasztják-e az Európai Bizottság elnökének egy második ciklusra is. 

A szocialisták és a liberálisok részletes kívánságlistákkal álltak elő, amelyeket a támogatásukért cserébe be kellene építenie a jelenlegi elnöknek a munkaprogramjába. Von der Leyen saját pártcsaládja sem áll teljes mértékben az újraválasztása mögött, így a zöldek válhatnak királycsinálóvá a szavazás során.

Von der Leyen csütörtökön 9 órakor mond beszédet a parlament előtt, felvázolva azokat a fő prioritásokat és kezdeményezéseket, amelyeket a második mandátuma során szeretne megvalósítani.

Amennyiben nem szerzi meg a szükséges 361 szavazatot, akkor az EU vezetőinek egy hónap áll a rendelkezésére, hogy új jelöltet javasoljanak a posztra. 

Átrajzolják a jobboldalt Orbánék, de a komoly pozíciókat bukhatják

A szakértő szerint a szuverenista pártcsalád meghatározó tömbje lesz az Európai Parlamentnek, hiszen ők képviselhetik mostantól a „Brüsszellel elégedetlen emberek hangját”. Mégis, inkább a jobboldali, populista pártok belső erőviszonyait rendezik újra, komoly bizottsági pozíciókra nem számíthatnak.