Ébresztőnek szánja az EU külkapcsolatokért felelős tanácsa (ECFR) azt a szerdán közzétett, átfogó jelentést, amely megállapítja, hogy az uniós tagországok lakosai minden korábbinál nagyobb arányban szavazhatnak a jobboldali, Európa-ellenes képviselőjelöltekre a 2024-es EU-parlamenti választáson.

Az európai politikusoknak látniuk kell, hogy mi forog kockán. A júniusi szavazatoknak messzemenő következményei lesznek az Európai Tanács és az Európai Bizottság geopolitikai irányvonalára nézve – közölte az ECFR.

Magyarországon is a populizmus a nyerő

Friss jelentésük szerint a populista pártok vezetik az előzetes felméréseket kilenc EU-tagállamban. Ide tartozik Ausztria, Belgium, Csehország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország és Szlovákia mellett Magyarország is.

Míg az Európai Néppárt (EPP) és a Szociáldemokraták Progresszív Szövetsége (S&D) továbbra is veszít mandátumaiból, addig az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) és az euroszkeptikus Identitás és Demokrácia (ID) jobboldali populista csoport várhatóan a legnagyobb mandátumot kapja – áll a prognózisban, amely összességében markáns növekedést jósol a jobboldalon, és azt feltételezi, hogy a mandátumok több mint felét a konzervatív EPP, a balközép S&D és a liberális Renew Europe koalíció kaphatja.

A baloldal gyengül, változik a politika

Ezzel együtt várható a baloldali és balközép pártok mandátumvesztése, amelyek összességében csak a parlamenti helyek 45 százalékát szerezhetik meg, ami 5 százalékos visszaesést jelentene a jelenlegihez képest. 

Az EPP megalapítása óta először jöhet létre olyan jobboldali többségű koalíció a parlamentben, aminek egyértelmű kihatásai lesznek az európai politikai döntéshozatalra – jelentette ki az ECFR vezető munkatársa, Susi Dennison az Euractiv hírügynökségnek.

Ez szerinte azzal jár majd, hogy az olyan kulcsfontosságú területeken, mint a migráció, az éghajlatváltozás és Ukrajna támogatása, nehezebb lesz elérni azt a fajta politikai konszenzust, ami az elmúlt öt évben jellemző volt az unióban.

Nem kérnek az európaiak a migrációból

Brüsszeli információk szerint a jobboldali populisták térnyerését akarták lassítani azzal, hogy decemberben a migrációs és menekültügyi politika nagy horderejű reformjáról állapodtak meg a tagállamok. Eszerint két-három éven belül szigorodnának a menekültügyi eljárások a határokon – például a fogvatartáshoz hasonló körülmények között kell majd elhelyezni a migránsokat, a gyermekes családok kivételével. A kötelező szolidaritási mechanizmus szerint pedig, ha egy tagállam a jövőben megtagadja a menedékkérők befogadását, akkor ezt pénzügyi kompenzációval vagy egyéb hozzájárulással kell pótolnia. Politikai szakértők szerint azonban eső után köpönyeg a tervezett reform, mivel minden adat bizonyítja, hogy tavaly a geopolitikai feszültségek hatására jelentősen tovább nőtt a migráció Európa felé, amely nem kevés feszültséget okoz több országban. Ezért a bevándorlás csökkentése elsődleges kérdéssé vált az európaiak számára, akik szavazatukkal adnak majd hangot ezen igényüknek – írja a Deutsche Welle elemzése.

Oroszbarát váltás jöhet a tagországokban is

Az európai jelentés látványos változással riogat Ukrajnával kapcsolatban is, ha az Európai Parlamentben több lesz az oroszbarát álláspontot képviselő politikus, emellett attól is tartanak, hogy a fiskális politika központosítása is gyengülhet.

Az elemzők ugyanakkor lényegében azt feltételezik, hogy az EP összetétele alapvetően nem változik, de számottevő elmozdulás lesz jobbra, amit a megkérdezett diplomaták úgy értelmeznek, hogy ez inkább a jobboldali pártok hatalmának növekedését jelenti majd, nem pedig valami „radikálisan újat".

A növekvő populista tendencia tünetei viszont az egyes tagországok nemzeti választásainak előhírnökei is lehetnek. A jobboldali csoportok bejutásának esélye az európai képviselőházba hasonló eredményeket hozhat Franciaországban, Németországban és Ausztriában a közelgő országos és regionális választásokon is. 

Trump és Orbán javára fordulhat a kocka

Az ECFR szerint mindezek rávilágítanak a következő EU-vezetők esetleges kapcsolataira is az Egyesült Államokkal.

Úgy gondolom, hogy egy második Trump-adminisztráció és egy jobboldali Európai Parlament arra fogja ösztönözni az európaiakat, hogy levegyék a lábukat a klímavédelemről, és eluralkodjon egy nacionalista megközelítés a bevándorlást illetően – fogalmazott Susi Dennison.

Szerinte az olyan jobboldali vezetők, mint a francia Marine Le Pen és a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor kihasználhatják a Donald Trumphoz fűződő személyes kapcsolataikat Európa biztonságának védelme érdekében.

– Ezzel azt demonstrálnák, hogy ők azok, akik olyan kapcsolatban állnak az Egyesült Államokkal, amely garantálja a szavazóik biztonságát – mondta.

 

Trump újabb nagy győzelmet aratott, teljes gőzzel robog a jelöltség felé

A volt elnök több mint 10 százalékkal verte legfőbb kihívóját a New Hampshire-ben megtartott előválasztáson.