A 2024. június 6-9. között szervezett Európai Parlamenti választások során, a 400 millió szavazásra jogosult európai állampolgár közül 185 millióan éltek a szavazati jogukkal a 27 tagállamban, az eredmények pedig az európai politikai paletta átrendeződését jelzik a 720 fős parlamentben. Ugyan a szavazatok feldolgozása még nem teljes, de az MTI értesülései a következő eredmények várhatóak: 

  • Európai Néppárt – 184 mandátum 
  • Szocialisták és Demokraták (S&D) – 139 mandátum 
  • Renew (liberálisok) – 80 mandátum 
  • Konzervatívok és Reformerek (ECR) –73 mandátum 
  • Identitás és Demokrácia (ID) – 58 mandátum 
  • Zöldek/Európai Szabad Szövetség – 52 mandátum 
  • Egységes Európai Baloldal – 36 mandátum 
  • függetlenek – 98 mandátum 
     Kép: MTI

A Néppárt az egyértelmű győztes 

Az Európai Néppárt 2019-hez képest 8 képviselővel növelte támogatottságát 184 mandátumra, ezáltal megőrizve pozícióját a legnagyobb európai parlamenti pártként. Ez az egyetlen centrista párt, amely tovább nőtt az idei választáson a szavazatok negyedét bezsebelve, a balközép Szocialisták és Demokraták (S&D) stabil maradt, míg a liberális Renew Europe frakció jelentős veszteségeket szenvedett el. 

Kapcsolódó

Megnyertük az európai parlamenti választásokat, az Európai Néppárt (EPP) a legerősebb képviselőcsoport az Európai Parlamentben

– jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság jelenlegi elnöke, az Európai Néppárt (EPP) politikusa Brüsszelben vasárnap késő este. 

Hatalmi pozíciójából ítélve az EPP továbbra is a legalkalmasabb párt az uniós politika kialakítására, a parlament napirendjét jobbra billentve. Manfred Weber, az EPP képviselőcsoport vezetője a Politico-nak így fogalmazott:

Mi vagyunk az ipar pártja, mi vagyunk a vidéki területek pártja, mi vagyunk az európai gazdálkodók pártja 

Míg az EPP ismét csatlakozhatna egy a szocialisták és liberálisok alkotta nagykoalícióhoz, bizonyos kérdésekben munkakapcsolatról is tárgyalhatna a jobboldali pártokkal, azonban ügyelnie kell arra, hogy ne idegenítse el centrista szövetségeseit. 

Bár az eredmények azt bizonyítják, hogy Ursula Von der Leyen Bizottsági elnök valószínűleg képes lesz megszerezni a hivatalban maradásához elegendő szavazatmennyiséget, de ez még korántsem borítékolható. Miután az Európai Tanács, amely az EU tagállamainak állam - és kormányfőiből áll, minősített többséggel megnevezi az Európai Bizottság elnökének jelöltjét, utána a Parlament képviselőinek többségi szavazata szükséges a jelölt jóváhagyásához. 2019-ben az EPP, az S&D és a Renew Europe szavazataival választották meg ugyanez a koalíció elvileg újabb többséget biztosíthatna neki. 

A szélsőjobból többet kér Európa  

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök-vezette Konzervatívok és Reformerek (73 képviselő), illetve az Identitás és Demokrácia (58 képviselő) frakciói is örülhetnek, mivel az előbbi 4, az utóbbi pedig 9 mandátummal erősítette pozícióját, ezáltal egy stabil 131 képviselőt számláló populista tömböt képviselve. A lendültet többek között a francia Nemzeti Tömörülés ultranacionalista pártjának, az olasz Olaszország Fivérei és a lengyel Prawo i Sprawiedliwość párt a megszilárdulása indokolja. Sokatmondó továbbá, hogy a Szociáldemokraták ereje csökkentNémetországban: Olaf Scholz kancellár pártja a jobboldali AfD-vel közösen csak a második helyen végzett, az EPP mögött. 

Ha a szélsőjobb egyetlen csoportot alkotna, az lenne a második legnagyobb erő a parlamentben a hagyományosan domináns Európai Néppárt mögött, hatalmas nyomást gyakorolva az EU politikájára. Ellenben a frakciók közötti rivalizálás és nézeteltérések valószínűtlenné teszik ezt a forgatókönyvet, hiszen számos szakpolitikai kérdésben nem ét egyet az atlantista, oroszellenes ECR és az oroszbarát-populista ID frakció. 

Nem számít bele a blokkba továbbá az Alternatíva Németországért (AfD) 15 képviselője, sem Orbán Viktor magyar miniszterelnök Fidesz-pártjának 10 képviselője, a lengyel Konföderációhoz tartozó hat képviselő, vagy a bolgár Kreml-párti Feltámadás párt három tagja. Mivel a francia Marine Le Pen nem hajladó az AfD-vel együttműködni, a német szélsőjobbosok most új frakció alakításán dolgozhatnak, amelyben a magyar Mi Hazánk, a bolgár Feltámadás, a lengyel Konföderáció és akár a holland Szabadságpárt is részt vehet. Amennyiben sikerülne a pártoknak megegyezniük, akkor az egy harmadik szélsőjobboldali blokk megjelenését eredményezné az EP-ben. 

A választás vesztesei

5 évvel a Green Deal megkötése után az európai szavazók bizalma jelentősen megcsappant a zöld képviselők munkájában, amelyet az egész Európát beterítő gazdatüntetések is látszólag felerősítettek. A Zöld frakció 19 képviselő elvesztésével már csak 52 mandátumot tudhat magáénak, aminek következtében a létszáma a negyedikről a hatodik legnagyobb pártra csökken a parlamentben. A Hollandiában és Dániában elért sikerek nem tudták kompenzálni azt a jelentős képviselő-vesztést, amelyet a francia és német eredmények produkáltak, hiszen ők adták ki a zöld parlamenti erő felét. 

A választások legnagyobb vesztese a Renew Europe frakciója, ami 22 képviselő elvesztésével 80 mandátumra számíthat. Franciaországban Emmanuel Macron elnök pártja összeomlott, miután a választók idén váratlanul nagy arányban szavaztak a Marine Le Pen vezette szélsőjobboldalinak mondott Nemzeti Tömörülés pártjára, aki a szavazatok közel harmadát (31,4 százalékot) zsebelte be szemben az államfő  kormánytáborának reneszánsz listájával (15,2 százalék). Ennek következtében Macron vasárnap este bejelentettea francia parlament feloszlatását, és új választásokat írt ki június 30-ra és július 7-ére. 

A liberális frakció spanyol pártja, a Ciudadanos (A Polgárság Pártja) raáadásul teljesen felszívódott: a parlamentben kapott hét képviselői helyet a jobbközép Néppárt mind elkobozta. Romániában, Dániában és Észtországban is veszteséget produkált a Renew. 

Összefoglalva kijelenthető, hogy a jobboldali EPP képviselőcsoport továbbra is a legnagyobb képviselőcsoport maradt a parlamentben, a szélsőjobbnak kikiáltott erők mérsékelt növekedést tanúsítottak, a liberálisok és zöldek pedig nagy mértékben visszaszorultak.