A felmérés első körben arra tért ki, hogy mi ösztönözte a választópolgárokat arra, hogy szavazzanak az idei EP-választáson. A szavazók 42, illetve 41 százaléka a megélhetési költségek és a gazdasági helyzet miatt élt a választójogával.
A szavazók 34 százalékát a nemzetközi helyzet ösztönözte arra, hogy ikszeljen, ahogy a demokrácia és a jogállamiság védelme is hasonló arányban motiválta a választásra jogosultakat.
Akik azonban nem szavaztak, nekik is 46 és 36 százalékos arányban a megélheti költségek és a gazdasági helyzet lettek volna a motiváló tényezők.
A dokumentum szerint Magyarországon a megélhetési költségek és az emelkedő árak jelentették a szavazók 53 százalékának motivációját. A nemzetközi helyzet miatt a magyarok 36 százaléka voksolt.
Utánuk következett sorrendben az indokok listáján az egészségügyi és a társadalmi jólét kérdése (35 százalék), a jogállamiság (32 százalék), akik pedig nem szavaztak, ők 56 és 46 százalékos arányban szintén a megélhetési költségeket és a gazdasági helyzetet nevezték meg motiváló tényezőnek.
Az elemzésből az is kiderül, hogy a gazdasági nehézségek dacára továbbra is nagy a bizalom az EU-ban: tízből hét európai látja úgy, hogy országra előnyére vált az uniós tagság.
A magyar állampolgárok 68 százaléka szintén pozitívan látja az EU jövőjét, és 47 százalékuknak az EU-ról alkotott képe is kedvező. 74 százalékuk úgy véli, előnyére vált az uniós tagság Magyarországnak, 21 százalékuk szerint pedig a hátrányává.