A nagyobb szuverenitás vagy az integráció adhat-e több erőt Európának?

2004. május 1-jén hazánk kilenc másik, javarészt posztkommunista országgal, illetve Ciprussal és Máltával egyetemben csatlakozott az Európai Unióhoz. Ez volt az úgynevezett „Big Bang”, az EU történetének legnagyobb bővítése. A társadalom többsége igen nagy reményeket fűzött Magyarország uniós tagságához, hiszen az EU akkoriban egy dinamikusan fejlődő közösség volt.

2024-ben viszont ott tartunk, hogy nem létezik egy közös vízió az unió jövőjét illetően. Ezt szokás a föderalisták és a szuverenisták vitájának is beállítani. A lisszaboni szerződés hatályba lépése (2009) óta nem történt nagyobb horderejű szerződésmódosítás. Az elmúlt két évtized kudarcai közé tartozik a Brexit, ami egy jelentős tagállam elvesztésével járt. Az integráció jövője azonban magában hordozza a fellendülés lehetőségét.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

A Big Banget követő román, bolgár és horvát csatlakozás megmutatta, hogy az Európai Uniónak megvan a képessége a további tagországok integrálására. Az európai identitásnak változatlanul megvan a népszerűsége, ami egy fontos mozgatórugója a az egyes tagállamok belső folyamatainak is. Az európai polgárok többsége úgy vélekedik, hogy az EU a világ leginkább prosperáló részéhez tartozik.

Magyarország ezért nem is töltheti be a pufferzóna szerepét Ankara, Moszkva és Brüsszel között, hiszen egyértelműen a nyugati közösségbe integrálódtunk, erről szólt alapvetően az elmúlt két évtized.

A Lisszaboni szerződés erősebben fogalmaz a NATO sokat emlegetett 5. cikkelyénél is, mert kimondja, hogy háborús helyzet esetén minden erővel a megtámadott tagállam segítségére kell sietni. Az európai gazdasági versenyképesség miatt bár sokat aggódunk, itt alapvetően egy jóléti közösségről beszélünk. Ezt a közép-európai régióban is megtapasztalhattuk, illetve ezt támasztják alá a GDP-adatok is, amelyek 3000 dollárról indultak az 1990-es években, ma pedig már 25 ezer dollár felett járunk, ami a prosperitásnak eléggé egyértelmű mércéje.

Szuverenitás és integráció. Magyarország húsz éve az EU-ban

Ezzel a címmel rendezett egész napos konferenciát a Magyar Külügyi Intézet, amelynek a gerincét négy panelbeszélgetés alkotta. „Napjainkban egymással versengő elképzelések léteznek arról, hogyan kellene kinéznie az EU-nak. Egyesek megpróbálták a vitát Európa-párti és Európa-ellenes erők közötti vitának beállítani, de Magyarország olyan európai alternatívát kínál, amely véleményünk szerint hozzájárul az európai siker valódi kulcsaihoz” – mondta nyitóbeszédében Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke.

Az első diskurzus tematikája az európai integráció múltja és jövője volt. A felszólaló vendégek arra keresték a választ, hogy vonzó-e még az Európai Unió? „Az európai integráció kevesek álma, de sokak vágya volt, és mindenki számára szükségszerűséggé vált. Ez nem azt jelenti, hogy szeretjük ezeket az intézményeket, de nincs jobb megoldás” – állapította meg Ján Figel, egykori európai biztos, Szlovákia volt miniszterelnök-helyettese.

– jegyezte meg Győri Enikő, fideszes európai parlamenti képviselő, volt európai uniós ügyekért felelős államtitkár. Gottfried Péter, a Monetáris Tanács tagja, az Európai Ügyek Hivatalának volt vezetője és volt integrációs államtitkár szerint a legkritikusabb kérdés az, hogy az EU hogyan fog megbirkózni a közelgő bővítésekkel.

A második panelbeszélgetés témája az EU soros elnöksége volt. „Reformokra van szükség az Európai Unióban. Még ha a világ nem is változna, akkor is jobb működésre lenne szükségünk” – világított rá Bernard Quintin, nagykövet és az európai ügyekért és koordinációért felelős főigazgató, belga külügyminiszter.

– fűzte hozzá Molnár Balázs, az Európai Uniós Ügyekért felelős minisztérium helyettes államtitkára.

„Több szuverenitás erősebbé teheti a teret vesztett Európát”

„Magyarország a jelek szerint egy racionálisabb biztonsági stratégiát követ. Egy olyan kettős orientációjú stratégiát, amely nyitva tartja a diplomácia csatornáit Kína és Oroszország felé is” – mondta a harmadik panelbeszélgetés során Reinhard Merkel, a hamburgi egyetem büntetőjog és jogfilozófia professzor emeritusa.

– figyelmeztetett Tomasz Grzegorz Grosse, a Varsói Egyetem professzora.

„Európa teret vesztett, ezért meg kellene fontolnunk, hogy több szuverenitást adjunk az Európai Unió tagállamainak, ami lehetővé teszi, hogy erősebb kontinenssé váljunk” – jelentette ki Bertrand de La Chesnais, nyugalmazott altábornagy, a francia hadsereg korábbi vezérkari főnök-helyettese. „A stratégiai autonómia számos politikai területet foglal magában, amelyek mindegyikét meg kell határozni. A leglényegesebb eleme azonban a geoökonómia” – mutatott rá Koller Boglárka professzor, az NKE Európai Tanulmányok tanszékvezetője.

Új fokozatba kellene rakni a V4-es együttműködést

„Ha a visegrádi V4-csoporton belül fontos kérdésekben eltérő is a véleményünk, akkor ezeket meg is kell vitatnunk, hiszen rendelkezésünkre áll ez a kiváló vitaplatform az eszmecserére” – jegyezte meg Jan Machácek, a prágai Politikai és Társadalmi Intézet kuratóriumának elnöke, aki politikai, gazdasági, európai és geopolitikai témákkal foglalkozik. Jelenleg a Lidové noviny című napilapban publikál.

„Ahelyett, hogy a V4-országok rossz irányba haladnának, inkább azt kellene megkérdeznünk magunktól, hogyan használhatnánk ki a Három Tenger Kezdeményezést. Hogyan vegyük rá a nagyhatalmakat, hogy beruházzanak a régiónkba, és hogyan tartsunk össze?” – tette hozzá az utolsó panelbeszélgetésben Aleksy Borówka elemző, a varsói Új Európa Intézet igazgatótanácsának elnökhelyettese.

– szögezte le Csáky Pál, Szlovákia korábbi európai ügyekért felelős miniszterelnök-helyettese. A Magyar Koalíció Pártjának korábbi elnöke egy héttel korábban a Válasz Online podcastjának volt a vendége, ahol figyelemreméltó megállapításokat tett a magyar és a szlovák kormány úgynevezett békepártiságáról is.

„Mindig is képesek voltunk újra és újra feltalálni a V4-eket. Ezt most is megtehetjük, de nem politikai elképzelések, hanem sokkal inkább a közös érdekek alapján” – reagált lengyel beszélgetőpartnere felvetésére Ugrósdy Márton, a Miniszterelnöki Hivatal politikai igazgatója, helyettes államtitkár.